Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-16 / 160. szám

'0 DeCMAGyXKORSZxcr iVasgrnap, 1959. fulius 16. fóríl nyári ingek Tropikál készen és rendelésre jól vehet cégünknél. Pollák Testvéreknél. Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. Unió tag. Kalász tag. Siiránvi-Unőer professzor tanulmánya a magyar gazdasági életről tVitéz Surányi-Unger Tivadar dr., a szegedi egyetem kiváló tudóstanáre, aki jelenleg mint a gazdaságtanulmányt osztály vezetője működik a miniszterelnökségen és akit az idén harmadszor hivott meg a losangelesi egyetem, hogy a világgazdaságról tartson előadásokat, rendkivül érdekes cikket irt „Magyar jólét az uj Közép-Európában" cimmel. » A tizenhat oldalas cikkben Surányi-Unger professzor részletesen foglalkozik mindazokkal az eseményekkel, amelyek 1938-ban és 39-ben fordulópontot jelentenek a magyar gazdasági jólét fejlődésében. Megállapítja, hogy ezeknek a kérdéseknek vizsgálata kényes feladat, mert helyes megítélésükhöz hiányzik a szükséges történeti távlat és javarészük jelenleg még az érzelmileg aláfestett érdekellentétek erős pergőtüzében áll, tehát megítélésünkben fokozott gondossággal kell eljárni. — Fogyasztási mérlegünk hosszabb lejáratú fejlődés szempontjából Inkább kedvezőnek minősíthető, — állapítja meg. Kárpátaljával olyan területeket kaptunk vissza, amelyek népességének szükségleti színvonala javarészt alacsonyabb a trianoni csonkaország lakosságának átlagos életszínvonalánál. Az uj zsidótörvény következtében is oly népességi csoporti* szorulnak alacsonyabb életszínvonalra, amelyeknek fogyasztása az átlagosnál részben magasabb színvonalon állt Ez a két tényező inkább arra alkalmas, hogy az ország átlagos fogyasztását alacsonyabb színvonalúvá tegye. Kiegyensúlyozó tényezőként a keresztény alkalmazottak emelkedő életszínvonalát hozza fel először Surányi-Unger Tivadar. A legfontosabb idevágó tétel mégis az, hogy az ötéves tervtől nekilendített nagyobb foglalkoztatottság alsóbb rétegeink szükségleti színvonalára kétségtelenül serkentő hatást gyakorol. Ha ez a hatás utóbb nyomtalanul szűnne meg, akkor az egész ötéves terv egyik legtökéletesebb célját tévesztenénk el. A tartósabb következmények második csoportjaként a termelési hatásokkal foglalkozik a cikk. Megállapítja, hogy területi gyarapodásunk utján igen sok fontos természeti erőt kaptunk. Utal bányakinrsekhen és fában való gazdagodásunkra és megállapítja, hogy ez a körülmény fokozott jelentőséget kap annak következtében, hogy egyébb legújabb változások nyersanyagellátásunk szempontjából kevésbé mondhatók kedvezőknek. — Ismeretes — irja —, hogy Németország és részben Olaszország is általában mennyire szegények a legfontosabb nyersanyagok bosszú sorában. A tengelypolitikához való közeledésünk abban az irányban hat, hogy ezzel a két országgal való munkamegosztásunkat fokozzuk. Megfeleiő arányban kell előbb-utóbb nyersanyag-gondjaikban is részesedni. Másszóval: amilyen mértékben emelkedne a tengelyhatalmakkal lebonyolított külfnrgalmunk viszonylagos súlya és amilyen mértékben csökkenne a nyeisanyagokban gazdag egyéb országokkal lebonyolított kereskedelmünk, oly mértékben csak egyre nehezebben tudnánk az utóbbiaktól nyersanyagokat vásárolni. Csak röviden utalunk azokra a devizapolitikai nehézségekre, amelyekkel ezen a részen előreláthatólag hosszabb lejáratra is számolnunk kell. Nyilvánvaló tebát, bogy nyersanyaggazdálkodásunknak megfelelő hosszabb lejáratra beállitótt erőfeszítéseket kell tennie, amelyeknek főleg az észszerüsilés (racionalizálás) vonalán keli mozogniftk. Műanyag, pótanyag és hulladékgazdálkodásunk kiépítésé is sókat javíthat nyersanyagmérlegünkön. Erre annál inkább rászorulunk, mert a tengelyhatalmakhoz való közeledésünk bőven léroiitfu nertkat Bz előnyöket, amelvcket területi gyarapodásunk a nyersanyagok vonatkozásában hozott. Különleges természetűek azok a hatások — folytatja a cikk —, amelyek a munkapiacunkon az nj zsidótörvény nyomában várhatók Az a negyven-ötvenezer zsidónak tekinthető alkalmazott, aki tpari, kereskedelmi és hitelintézeti munkahelyéről kiszorult, csak tetemes erőfeszítések árán lesz pótolható. A kiszorultak munkakinálata — a törvény rendelkezései folytán — a munkapiacon általában csak kevésbé lesz hatályos. — Némi aggállyal kell nénznünk tőkemérlegünk legújabb alakulását. A visszacsatolt felvidéki területek egyes részei lökében még szegényebbek, mint a trianoni csonkaország. E területek a közeljövőben kétségtelenül tetemes befektetésekre fognak szorulni. Idevágó igényeiket azonban egyelőre legfeljebb csak töredékesen tudjuk kielégíteni. Az ötéves terv beruházásai messzemenően lekötik az ország tőkeerejét. — Veszélyek fenyegetik tőkeszervezetünket az uj zsidótörvénnyel kapcsolatban is. Megállapítja, . hogy az egyéni gyártulajdonba befektetett állótőkéből körülbelül 40—50 millió pengő tehető zsidónak tekinthető tulajdonosra és 40—45 millió pengő körülbelül az az összeg, amelyet az elbocsátott alkalmazottak felmondási időre szóló fizetés és végkielégítés cimén kapnak. i— Tőkében szegény egész nemzetgazdaságunk egyensúlyát kedvezőtlenül érintené, ha ezek a részek átmenet nélkül hirtelen kerülnének forgalomba. — Szorosan kapcsolatos az a kérdés is, hogy az uj zsidótörvény miképpen érinti a negyedik termelési tényezőt, a magyar termelést irányító vállalkozási eszmét Nem kétséges, hogy átmenotnélküli személyi vátlozások ebben a vonatkozásben szintén tetemes rázkódtatásokkal járnának. A kérdés gyakorlati szakértői jól tudják, .hogy még a legkecsegtetőbb sikerű átképzéssel is egynéhány hónapon, vgy pedig egy-két éven belül legfeljebb csak a vállalatok kereskedelmi irányításának alsóbbrendű tevékenységei sajátíthatók el. A vezető vállalkozói működési körhöz, azaz a tulajdonképpeni vállalkozói eszme kifejtéséhez — adott egyéni tulajdonságokon kivül — többnyire hossza évek szakmabeli tapasztalataira van szükség. Ezen az alapon kell arra törekednünk, hogy átmenet nélkül ne fosszuk meg magunkat a rendelkezésünkre álló vállalkozói eszme jelentékeny részeitől. Amennyire tehát az uj zsidótörvény céljai és keretei megengedik, gyakorlatilag is lehetővé kell tennünk nemcsak az érintett tőkéknek, hanem az érintett vállalkozói tehetségeknek is termelésünkben való megtartását. A cikk ezután a változásoknak átmeneti hatá* salval foglalkozik. Mindenekelőtt megállapítja, hogy az a piacon fellépő vásárlóerő-többlet, amely az ötéves terv beruházásainak kapcsán nálunk mutatkozik, az általános elméleti várakozásoknál tetemesen kisebb Ennek oka a világszerte tapasztalható gazdasági hanyatlás, a zsidótörvény és egyéb bizonytalansági tényezők. Ezután számadatokkal állapítja meg az ötéves terv következtében bekövetkezett emelkedést. Cikke végén azokkal a kereskedelempolitikai lehetőségekkel foglalkozik, amelyek a bekövetkezett változások után a magyar külkereskedelem részére nyiltak. Rngol és német nyári kerti tanfolyamok és magánórák felnőttek részére, valamint délelőtti angol és német ker'/ ti tanfolyamok gyermekek részére. Jelentkezés a DÉLMAGYARÖRSZÁG kiadó hivatalában. SZEGEDI SZABADTÉRI JÁTÉKOM 1039 Juüus Z3 péntek: Magyar Passió Í9 szombat Bizánc 30 vasárnap: Az ember tragédiája Augusztus 4 péntek: Aida 5 szombat, Magyar Passió 6 vasárnap: Az ember tragédiája 7 hétfő: Zenekari hangverseny 10 csütörtök: Turandot 11 péntek: Bizánc ia szombat: Az ember tragédiája 13 vasárnap: Aida 14 hétfő: Magyar Passió IS kedd (ünnep) Turandot JegyiviHitái egész nap a élm agyarország kiadóhivatalában Aradi-u. 8. | a Városi Színház nappali pénztárában és a íVsenetjegyirodában |