Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-15 / 159. szám

Szombat, 1939. julius 15. DÉLMAGYARÖRSZÁG Terményei! (űzher ellen aiMiztositas mm KÖZGAZDASAG Komoly formában merült fül a Duna-Tiszacsatorna megépítésének terve, de Szegedet iemét kihagyták a számításból (A Délmagyarország munkatársától.) A magyar gazdasagi élet egyik legrégibb problémája a Duna—Tisza-csatorna megépítésének nagyfontosságú kérdése. Több, mint száz éve van annak, hogy a terv elsóizben fölvetődött, azóta számos alkalommal sokan foglalkoztak a tervvel, többféle megoldást készítettek el, megvalósításra mindeddig azonban nem került sor, holott a csatorna fontosságát különösen most érezzük az utolsó husz évben, a Ferenc- és a Ferenc József-csatorna elszakítása óta. Most olvan hírről értesülünk, hogy a földmüvelésügyi minisztériumban konkrét formában folynak az előkészítő munkálatok a Duna—Tisza-csatorna megépítése ügyében. Amilyen általános öröm kiséri a régi és fontos terv megvalósításának első lépéseit, anynyira meglepetést keltettek a kiszivárgott hírek, amelyek arról vélnek tudni, hogy a hatalmas csatornával el akarják kerülni Szegedet, sőt egyenesen ki akarják kapcsolni a legnagyobb tiszaparti várost, még csak a csatorna körzetéből is. A most elkészült tervezet szerint a csatorna Budapest alatt, a soroksári Dunaágból indulna ki, kerekegyházát és Kecskemétet megközelítve, Ujkécske határában jutna el a Tiszához. A terv szerint a csatorna hossza 107 kilométer lenne, 11 zsilip dolgozna, ebből három a Dunától a csatorna legmélyebb pontjáig, innen pedig nyolc a Tiszáig. Mesterséges duzzasztást alkalmaznának a zsilipek és igv emelnék a hajókat a magasabb vizszintvonalu csatornarészekbe. A tervezet alapián mintegy 8 évig tartana a csatorna megépítése, költsége pedig mintegy 90 millió pengőt tenne ki. 'A költségek 90 százaléka, körülbelül 80 millió pengő munkabérre jutna. Már csak ebből a szempontból is — nem tekintve a nagyfontosságú nemzetgazdasági szempontokat — rendkivül fontos és igen jelentős a csatornaépítés megkezdése, mert a szakemberek szerint az építés évei alatt szinte megszüntetnék az alföldi munkanélküliséget. A számitások és1 a műszaki tervek fölülvizsgálása most van folyamatban, a javaslat szerint az első évben 1 millió pengőt fordítanának a csatornaépítés céljaira, a másodikban ó milliót, a negvedik évben már 12 milliót, az ötödikben 18 milliót, az utolsó évben pedig 17 milliót tennének ki a költségek. Egyes hírek szerint, ha elfogadják a javaslatot, már a jövő évre tervezik az építkezések megkezdését. Ebben az esetben 1948-ra legkésőbb 1950-re elkészülne a nagyjelentőségű csatorna. Amilyen nagy örömet keltett a magyar gazdasági életben a tervek hire, annyira okozott megdöbbenést az Alföld déli részének és igy Szegednek kikapcsolása a csatorna hatósugarából. Nem is említve azt a tényt, hogy az Alföld legnagyobb városa, Szeged, amelvnek a legnagyobb határa van es igv ennek a területnek is múlhatatlanul szüksége van a csatorna előnyeire, a terV ilyenirányú kivitele csak félmegoldást jelentene és azt eredményezné. hogy Uikécskétöl lefelé ismét csatorna nélkül maradna az Alföld jelentékeny és mondhatni egyik legfontosabb része. Mivel a hirek szerint a tervek már kidolgozás és ellenőrzés alatt állnak. rendkivül fontos, hogy Szeged valamennyi illetékes tényezője még kellő időben tiltakozzék az ilyen megoldás ellen és kövessen el mindent annak érdekében, hogy a csatorna vonala, illetve hatósugara ne kerülje el Szegedet. Nem szabad megismétlődnie annak, amit a nemzetközi autóut építésénél terveztek, amikor ugyanis annyira ki akarták kapcsolni a nemzetközi ut forgalmából Szegedet, hogy az első állomás, amelyet a külföldről érkező autósok elértek, Kislelek lett volna. Az autóűlat az utolsó percben még sikerült az egyedül helyes irányba terelni, most még van rá idő és lehetőség, hogy a Duna—Tiszaközi csatorna sem kerülje el Szegedet. A magyar postatakarék átvállalja a felvidékiek prágai és brünni követeléseit Budapest, juiius 14- A postatakarékpénztár hirdetmény utján fölhívta a visszatért kárpátaljai területek iakossagat, hogy mindazok a természetes es jogi szemé.yek, stb., akiknek a prágai postatakarékpénztárnál, vagy annak brünni fiókjánál takarékbetétjük, csekkszámlakövetelésük, vagv értékpapirletétjük van és a követelésüket a prágai postatakarékpénztártól a magyar postatakarékpénztárhoz áthelyeztetni kívánjak, követelésük összegét a lakóhaiyök saerint illetékes postahivatalnál legkésőbb 1939 augusztus 31-ig jelentsék be. A kárpátaljai területekről a trianoni Magyarorszag területére időközben átköltözöttek követeléseiket közvetlenül a postatakarékpénztárnál (Budapest V., Klebelsberg-utca 4. szám alatt) jelenthetik be. A postatakarékpénztár a bejelentett takarékbetétköveteléseket 7 csehszlovák korona: 1 pengő arányban pengőértékre átszámitja és a pengőértéikről magyar postatakarékpénztári betétkönyvet szolgáltat ki, az 1 pengőnél kisebb összegű takarékbetéteket készpénzben utalja ki; a prágai postatakarékpénztár által elismert csekk- (folyó)számlakövetelések pengőellenértékét pedig a számlatulajdonosok részére postatakarékpénztári csekkszámlán fogja jóváirni. H A nyiltárusitási üzletek hétköznapi zárórája. A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara a hozzá több oldalról érkezett kérdezősködésre közli, hogy a nyiltárusitási üzletek zárórája tárgyában megjelent legutóbbi rendelkezés csak julius 20-ik napján lép életbe. )( A húsipar vasárnapi munkaszünete. A szegedi Kereskedelmi és Iparkamara közli, hogy a kereskedelmi és ipari árusítás vasárnapi és szentistvánnapi szünetelésének részleges szabályozása ügyében az elmúlt év végén kiadott rendelet nem érinti azokat a korábbi rendelkezéseket, amelyek a mészáros- és hentesiparban a vasárnapi árusítás idejét eltérően szabályozzák Ennek fo'ytán ma is hatályban van az » rende'kezés. amejy lehetővé teszi, bogy a szegedi busiparosok a nyári hónapokban megegyezésük értelmében üzleteikel vasárnap reggel 6 órától délelőtt 9 óráig nyitvatartsák és ez alatt az idő alaft vevőközönségukat zavartalanul kiszc'cáliák )( Megjelent „A Magyar Gyümölcs" uj száma. A gyümólesértékesitési bajokat akkor tudjuk leküzdeni, ha termesztésünket a kereskedelem igényéi szerint rendezzük be. Hol és mit termeszszünk, a gyümölcsöt miképpen értékesítsük és dolgozzuk föl, mit tegyünk a szöllöben, gyümölcsösben, a baromfiudvaron és a méhesben, stb., stb. Erről ir „A Magyar Gyümölcs'* legújabb száma, amelybőli a Délmagyarországra való hivatkozással egy alkalommal ingyenmutatványszámot küld a kiadóhivatal: Budapest V., Vilmos császárut 76. szám. )( Fontos magyar—délszláv tárgyalások. Belgrádból jelentik: A Politika és a Vreme egybehangzó jelentése szerint a magyar Külkereskedelmi Hivatal egy bizottsága érkezett Belgrádba és ott tárgyaásokat folytát a vasúti és hajózási átmenőforgalom kölcsönös megkönnyítéséről. Tárgyalásokat folytatnak egyúttal a délszláv tengeri kikötők használatáról is. Ezek a tárgyalások hir szerint csak informatív jellegűek, de hasznos szolgálatot tehetnek a két ország gazdasági kap-i csolatainak megerősítése szempontjából. )( 3 568.100 hold erdeje van Magyarországnak. Budapestről jelentik: A Magyar Fatermetők, Fakereskedők és Faiparosok Országos Egyesületének jelentése érdekes adatokat közöl az ország erdőállományáról. A Felvidék visszacsatolásával körülbelül 350000 kat. hold, a Kárpátaljával körülbelül mintegy 1,150000 ka,t. hold került vissza az anyaországhoz. Ebből: fenyves 430.000, tölgy (kőris, szil 20.000) 907.000, bükk és egyéb lomberdő 2.171.000, összesen: 3,568.000 kat. hold. As anyaországhoz csatolt erdőségből kitermelt gömbfamennyiség nemcsak azért nagyjelentőségű, mert a belföldi szükséglet nagyrészét kielégíti, lianpm azért is, mert ilyen módon hazai fűrésziparunkat, igy elsősorban a tiszamenti fűrészeket, hazai anyaggal lehet foglalkoztatni. Madach-utca 12-14 sz. alatt üzetnbeu van! Táro'ásra, hűtésre elfogadunk nv'ndenneruü hus és zsírárut, gyümölcsöt, stb. Termek és fülkék bérelhetők. csongradvartD. vendéglősük Sfikvizgyar Kereskedelmi R. T. MAVAUT MENETSEND SZEGED-PECS 5.25 6.31 7.sc 8.0* 8.37 9.1" 4 10 40 1 Pécs Széchenyi tér Mohács Simon tér é Baja Nemzed szálIA 1 „ *f ff é Felsőszenlíváa é Mélykút é Szeged Széchenyi tér BUDAPEST-KKFÉLEGYH AZ A SZEGED 21.40 20.30 19.16 19.00 18 26 17.57 16.20 5.10 7.30 8.40 9 30 Dfl P 18.60 1918 ts.6' 19.33 20.10 370 480 Dgr, 4C ,03 80 16 30 i Bpest Mussolini t 19.3? é Kecskemét '.9.43 i Kecskemét 20.12 i Kkfélcgyháza 1 Kistelek é Szeged Széchenyi SZEGED— .ISKUNHALAS "ind reged Széchenyi tér I 9. C Kiskunmajsa * I 8.85 érk. Kalocsa Ind. 1 7.40 SZEGED—BAJA é 1140 l 9.52 t 9.35 9.4Í 1 7.47 9.13 f 7.87 8 37 1 7,08 8.00 IS 40 16.56 17.fi5 740 16.20 7 47 16.25 9,19 9.56 18.26 10.3018.52 — .8 0. 3/0 7 5.' |7:i 9^0 Dij P. x S 14.00 —.70 14.20 1.80 14.45 3.10 15.30 3.90 15.60 1, Szeged Széchenyi t, é, 10 40 Szeged Rókus pu. X 10,36 Mélykút pu. 9.10 Kelebia pu. Bácsalmás Repp. v. A Felsőszentiván Baja Nemzeti sz. Bajára térü jegy P 12.50 SZEGED—KI - KUNHALAS - KALOCSA 8.37 8 05 19.30 19.25 17.51 17.22 16.46 Ind. Szeged Széchenyi tér érk. T Kiskunhala* A érk. Kalocsa ind. 18.261, [18.42 15.151 Ind. Szeged Széchenyi t, » Algyő községháza 4 Hódmezővásárhely Szentes piactér érk. Csongrád M. kir. sz. ind. érk. I 9.05 8.45 8.19 7.85 7.05 '-ewi.fji UV1 l.l, OU. Ml U4U. 1. z Csak hátköznaD közL Menettérii ieíy Csongrád^ P &