Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-12 / 156. szám

6 D£LMAGyARORSZAG Szerda, 1959. rúiius 12. A révMapliúnysag megkezdte a csónakok és a vadevezősök ellenőrzéséi Megbüntetlek a „Komórom"-mal összeütköző vadevexősi (A Délmagyarország munkatársától.) A rendőrség révkapitánysága megkezdte a csónakok és osónakázók ellenőrzését. Pár napon bélül a révkapitányság motoros jármüve is szol galatba lép és rendszeres razziákat tart a partok menten. Nagyon sok olyan csónak van ugyanis Szegeden, amelyik nincs bejelentve és nincs számmal ellátva. A révkapitányság ezzel kapcsolatban fölhívja a csónaktulajdönosok figyelmét, bogy csónakjukat, ha még nincs bejelentve, jelentsék be az uj nyilvántartás öszszeállitása végett. A révkapitányság Kovács Mihály Cson• • grádi-sugárut 23. szám alatt lakó bognársegédet, aki julius 6-án keresztezni akart csónakjával a „Komárom" hajó előtt és majdnem szerencsétlenül járt, a 220.199-1928. sz. B. M. rendelet 8. paragrafusába ütköző rendszegésért 10 pengő pénzbirságra büntette. A rendelet szerint mozgásban levő hajó előtt 300 méteren belül, vagv mellette 30 méteren belül csónak nem vehet ré^zt a viziforgalomban. A Bcrtalanenilékmü és a vasúti hid között a csónakok lefelé a szegedi, fölfelé az ujszegedi part mentén kötelesek haladni. Aki ezt a szabályt nem tartja be, kihágást követ el. Örvendetesen emelkedik Szeged vendégforgalma K«44m a BSzKRt-tisztviaelök ujabb csoportja és 60 soproni csarkész érkezett a városba — Egy svéd házaspár nem tudja itthagvni Szegedet (A Délmagyarorsság munkatársától.) Szered idegenforgalma szinte naponta emelkedik. Ha nem is külföldiekről van szó ezúttal, de kelföldiek csaknem naponta csoportosan érkeznek a Szabadtéri Játékok városának meglátogatására. Kedden a BSzKRt második csoportja érkezett meg Szegedre s ugyancsak föltűnt * szegedi utcákon a soproni cserkészek népes •isapata is. A BSzKRt közművelődési csoportja a közemúltban 600 tagját küldte Szegedre s most újabb 150 főből álló turnus érkezett meg. A látogatók számára két társasgépkocsit állítottak bo próbaképpen a város megtekintésére, ironban nem bizonyult elégségesnek a kct gépkocsi s így csak 95 SzKRt-tisztviselő tudta megtekinteni a várost körséta keretében. A vendégek megtekintették a város érdekesebb látnivalóit, a Dóm-teret, a múzeumot. Alsóvárost, majd Újszegedre mentek át, ahol séta közben gyönyörködtek a parkokban. Délután orgonahangversenyt hallgattak a dómban, majd este visszautaztak Budapestre. A cserkészek hatvantagú csoportja szintén megtekintette az érdekesebb látnivalókat. ftt írjuk meg, hogy a küzemúltban Szegedre ellátogatott svéd társaság tagjai közül egy stockholmi papírgyáros és felesége kedden visszatért Szegedre. A svédek ugyanis innen Mezőhegyesre mentek ós miután megtekintették a népviseletek színes várösát, tovább folytatták előre kitervezett magyarországi programjukat; a papírgyáros. cs felesége azonban annyira megszerette Szegedet rövid kétnapos ittartóíkodás alatt, hogy Mezőhegyesen megvált a társaság többi tagjától és visszatért Szegedre. Tizenkét napot szándékoznak Szögeden eltölteni cs csak a svéd társaság magyarországi tartózkodásának befejezéséül tervSZEGEDI SZABADTÉRI JATEHOK1939 Julius Z8 péntek: Magyar Passió * 19 szombat Bizánc 30 vasárnap: Az ember tragédiája Augusztus 4 péntek: Aida 5 szombat. Maeyar Passió 6 vasárnap: Az ember tragédiáía 7 hétfő: Zenekari hangverseny xo csütörtök: Turandot IX péntek: Bizánc XX szombat: Az ember tragédlaja X3 vasárnap: Aida 14 hétfő: Magyar Passió X3 kedd (ünnep) Turandot Jegyárusítás egész nap a D élmagyarország kiadóhivatalában Aradi-u. 8, bevett bankettre utaznak föl Budapestre s a 12 napos program többi részéről lemondanak. A svéd házaspár kijelentette, hogy a jövőévben is visszatérnek Szegedre és akkor hoszszabb ideig akarnak itt nyaralni nálunk, sőt a papírgyár tisztviselőit is magukkal hozzák és társas nyaralást rendeznek Szegeden. 269 Dr. Lehoiay* üdüiők I. Mártonhegyi-ut 53-57 Nyitva egész éven át. Telefon: 15-16-40, 15-50-55. I. Vadorzó-utca 7. Nyitva május 15-szeptemberl5 Telefon: 16-40-87. \JolaLol otwxsiatn, hogy a galamb, amely a szelídség szimbóluma, olykor egész ravasz ós kegyetlen madár is lehet, persze ilyenkor a teremtés koronájától, az embertől kölcsönzi rossztulajdonságait . . . Példa erre egy ismert olasz énekesnő, akt nemrégiben délamerikai hangversenykörütra indult. Az operaénekesnő, akinek hangjánál csak terjedelme nagyobb, hangversenykörulján Rio de Janeiroba is ellátogatott. Im. presszáriója elmesélte neki, hogy Rióban, amely „a világ legszebb városa" melléknevet is megérdemli, kedves szokás divatozik: ha a közönség tetszését és elragadtatását akarja kifejezni, galambokat bocsát föl a nézőtérről és a kedves kis madarak rászállnak' az előadóművész vállára, karjára, kezére, ami rendkívül dekoratív dolog . . . Még kedvesebbé teszi ezt a szokást, hogy a galambok lábára üdvözlő verseket is kötöznek, sőt az is megeshet, hogy egy-egy britliáns-gyürüt továbbit a galamb lábára húzva az elragadtatott hódoló. Az énekesnő nagyon boldogan vette tudomásul a tetszésnyilvánításnak ezt a szokatlan, de bájos formáját és még nagyobb lendülettel készült az előadásra. Óriási sikere volt. A galambok százai valóságos Szent Márk-térré varázsolták a színpadot és a terjedelmes olasz diva, ahogy testsúlya csak engedte, elragadtatott boldogságban hajlongott. Hirtelen azonban alábbhagyott. boldogsága, mert észrevette, hogy az egyik fehér galamb a feje tetejére akar telepedni. A művésznő borzasztóan elsáppadt és kétségbeesetten védekezett a galamb letelepedési kísérletei ellen- De a jól idomított délamerikai galamb nem engedett semmiféle hessegetésnek. Belekapaszkodott az énekesnő csigákba bodoritott, ragyogóan fekete hajába, majd néhány szárnycsapássat a magasba emelkedett. És a művésznő halálsápadt arccal, kugligoJyóhoz hasonló kopasz fejjel állt a színpadon, mig a kegyetlen galamb a magasban lebegett. karmai között a művésznő gyönyörű frizurájával ... Mi tagadás, az olasz énekesnő frizurája csak paróka volt. a tüzes délnő frizurája csak paróka volt, a tüzes délamerikai szenyorok szivét megdobogtató, kristályosbangu énekesnő pedig egészen kopasz volt Finita la commedia! ... A művésznő még azon éjszakán becsomagolt és örökre elhagyta a világ legszebb, de szerinte ' legkegyetlenebb városát: Rio de Jaueirot Azóta sem látták Délamerikában, sőt a beavatottak azt állítják, hogy valahányszor kiejtik előtte Kin do Janeiro nevét, sírógörcsöt kan . . .