Délmagyarország, 1939. július (15. évfolyam, 147-172. szám)

1939-07-12 / 156. szám

DELMAQVflRORSZAG Szerda, 1939. VII. 12. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. étfoluam 159. szám A tisztviselők A közgyűlések napirendjén egy idő ofa csoportosan szerepelnek a fizetés, napidíj, átalány, személyi pótlék fölemelése iránti kérelmek. Mintliü valami gátszakadás törteid volna a törvényhatóság ellenállásában, úgy indult meg a napidíj, átalány s egyéb, nem a törvényes fizetés jellegével bíró javadalmazások fölemelése iránti kérelmek áradata. Nem foglalkozunk rejtvény megfejtcsekkel s nem keressük, mi volt az az ellenállás, ami ma erejét nem érvényesíti, mi volt az a gát, amelynek átvágása ezt az áradatot megiudította. Amíg az árral szemben kell küzdenünk, addig tizedrendű fontosságú annak a kérdésnek vizsgálata, bogy mi törte át a gátat. Íja majd egyszer „elül a vész", a nyugalom órájában foglalkozhatunk majd azzal a problémával is, hogy milyen preventív intézkedéseket kell tenni hasonló veszedelmek elhárítására. S ne értsen bennünket senki félre: mi változatlanul azou az állásponton vagyunk, hogy a tisztviselői illetmények nem maradhatnak mai mélypontjukon s változatlanul valljuk azt is, bogy a tisztviselői fizetések emelése nemcsak a lisztviselői kar jogos kívánsága, hanem generális része annak az igazi szanálási programnak, amelyet a gazdasági életben a kormány dicséretes elhatározással végre akar hajtani. A keresztény társadalom megerősítése, a kereszteny középosztály fölemelése nem történhet meg anélkül, hogy a tisztviselői kar legalább a már egyszer elért, nehéz munkájával, kemény helytállásával egyszer már kiérdemelt fizetését megkaphassa. Azt belátta mindenki, hogy az államháztartási amputáció idején, amikor Prokrustes ágya az államvezetés jelképévé vált, a tisztviselőknek is meg kellett hozniuk a maguk keserves áldozatát s belátta mindenki azt is, hogy nem lehet hétnengős búzaár mellett fí 35 pengős búzaár mellett megállapított fizetéseket folyósítani. De hol vagvuuk már ettől a korszaktól s hová lett a hétpengős búzaár? Ha a tisztviselőknek be kellett látniuk, hogy a hétpengős búzaár mellett fizetésüket is csökkenteni kell, akkor most a kormányon a belátás sora, inert cpúgy kell belátni azt is, hogy húszpengős búzaár mellett sem tartható fönn a hétpengős búza melleit megállapított fizetés. A kormányban ez a belátás nem is hiányzik s a tisztviselői kar meg lehet arról győződve, hogy jogos kívánságukat a kormányhatalom s a törvényhozás teljesíteni fogja s rövidesen eltűnik az az ellenlét, amely a mai fizetések cs mai árak mellett megvan s ami az agrárolló mellé, a tisztviselői olló veszedelmes közgazdasági szerszániát is kikovácsolta. Ennek a rendezésnek azonban az egész tisztviselői osztályra ki kell terjeszkednie és semni'képpn nem lehet helyeselni azt, hogy a fürgébbek, a mozgékonyabbak, a szelekkel a saját vitorlájukat dagasztó praktikusak biztosítani tudják kitűnő starttal a maguk részletsikerét míg a többiek, a tekintélytisztelők, a kormány szavában bízók, a magukból kivételt lenni irtózok kénytelenek tovább is várni azt, hogy a kormány elhatározása a törvényhozáson keresztül iuttassa őket régen megérdemelt fizetésükhöz. Nem az ellen van kifogásunk, hogy a tisztviselői sérelmek orvosoltatnak, hanem az ellen, hogy ez nem történik frontálisan, minden tisztviselőre és minden tisztviselői, sérelemre kiterjedően. Az ilyen részletezés mellett legtöbbször az történik meg, hogv annak sérelme marad oroosólatlan, aki a legtöbb joggal kívánhatná igénye kielégítését s annak kívánságát teljesítik, aki a legfürgébb. legmozgékonyabb s aki a legtöbb rokoni és: pártpolitikai összeköttetést tudja maga mögé állítani. Ezek a kivételek egyrészt útját állják an"ak. általános fizetésrendezés kellő időben megtörténjen, másrészt kapuját nyitja föl az egyéni kedvezéseknek és egyéni mérlegeléseknek. A közérdek oltalma nem azt n módszert helvesli, amely a szegedi közgyűlésen egy idő óta van kialakulóban. nz érdemesek és fürgék között különbséget kell tenni még akkor is. ba azok, akik a legtöbb jogcímmel rendelkeznek. nem rendelkeznek azzal nz érvényesülési készséggel, amclv biztosítaná szálunkra a kivételezés sikerét. A közérdek minden hívének az a kötelessége, hogy a maga tekintélyével és súlyával siessen helyreállítani a töltést ott, ahol szakadás fenyegeti a gátat. Ezt követeli a város érdeke, de ezt kövefeli a tisztviselők érdeke is. Nincs senki, aki a tisztviselők jogos igényének érvényesülését hátráltatni akarná, de ne hátráltassák azt azok a tisztviselők serit, akiknek nincs türelmük bevárni azt nz időt — pedig nem sokáig kellene várniok —, amelyik az egész magyar tisztviselői karnak meghozza a legjogosabb kívánságok teljesítését. Amerika közvetítést kísérel meg a danzigi kékes megoldás érdekéken A varsói amerikai nagykövet kiküldetése Sanghaikan ujabb akciOt kezd lapán - Angolellenes ostromzár ? London, julius 11. Feszült nemzetközi érdeklődés kisérte Európaszerte C h a m b e r 1 a i n alsóházi beszédét a danzigi kérdésben. Az angol miniszterelnök kijelentéseit Berlinben és Rómában visszautasították. Az Exchange Tclcgraph jelentése szerint Berlinben kijelentik, hogy Chamberlain semmiféle uj szempontot nem vetett fel. szavai egyébként is csak olajat öntöttek a lengyel soviniszták tüzére. A Völkischer Beobachler kijelenti keddi cikkében, hogy a történelem ítélőszéke előtt csak Németország emelhet igéliyt Danzigra. A danzigi kérdés alakulását nem a londoni alsóház szónoki emelvényéről fogják eldönteni, — irja. A Börzcnzeitung kijelenti, hogy a jogigényt már bejelentették cs érvényesítése feltétlenül meg fog történni akár Anglia barátságos közreműködésével, akár anélkül. Az olasz laptudósilók szerint Chamberlain beszéde általános csalódást keltett, hozzá kell tenni azonban, hogy Ilalifax lord legutóbbi kijelentéseihez képest a beszéd ínég mindig mérsékeltnek tekinthető, sőt, esetleg a jóakarat visszatérésének jeleként lehet felfogni. Varsó berlini javaslatot vár Angol diplomáciai vélemény szerint Chamberlain beszéde a békülékeny hangot egyesítette a szilárdsággal; nem zárja ugvan be az ajtót a tárgyalások előtt, de nem hagyott kibúvót semmiféle külső, vagy belső támadás, beavatkozás. vagy egyoldalú megoldás előtt a danzigi kérdés tekintetében. A News Cbronicle azt a varsói értesülését közli, amely szerint Varsó néni tesz kezdeményező lépéseket, a néniét elintézési javaslatokat várja. A lap azt is tudni véli, hogy Anglia, Franciaország cs Lengyelország rövidesen tanácskozást kezd egymással a lianzig militarizálása által felvetett kérdésekről. A Times egy danzigi népszavazás lehetőségéről ír, ugyanakkor azonban megjegyzi, számos ok szól amellett, hogy Danzig ne térien vissza a birodalomba, bizonyos feltételek teljesítése nélkül. Rooseweit közvetít? London, július 12. A Star szerint nagy érdeklődést keltett diplomáciai körökben James Bidle-nck, az Egyesült-Államok varsói követé* nck útja, aki két nappal ezelőtt Danzigba utazott Varsóból, hogy ott a legalaposabban ta* nulmányozza a helyzetet. Azt hiszik, hogy Roosevelt elnök utasítására jár cl, akinek jelentést fog küldeni. Hír szerint az elnök közvetílö lépésekre gondol. XII. PÍUS pápa folytatja békeakcióját London, julius 11. Az angol sa jtó értesülése szerint a Szentszék folytatja békementő erőfeszítéseit. Mint a Daily Mail jelenti, XII. Pius pápa a londoni, bukaresti és belgrádi szentszéki Küldöttségek titkárait fogadta kihallgatáson, amiben vatikánvárosi körök annak bizonyítékát látják, hogy a Szentatya nem hagyta abba a békités munkájúi. Ugy tudják, bogy a pápa -steleandolfói nyaralójában is lankadatlanul folytatni fogja diplomáciai tevékenységét. Bonnet helyzetjelentése Párisban Páris, julius 11. A keddi francia államtanács tárgysorozatának jórészét Bonnet külügyminiszter beszámolója töltötte ki. Ismertette azt a választ, amelyet a szovjelkormány küldött a legutolsó francia javaslatra. A francia és angol külügyminisztériumok illetékes szervei jelenleg behatóan tanulmányozzák a választ és állandóan szoros összeköttetésben állanak. A danzigi helyzet fejleményeit ismertette «b» után. Az angol-francia és lengyel álláspont mindenben megfelel Chamberlain hétfői nyi-