Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-10 / 130. szám
4 DÉLMAGYARORSZÁG Szombat, 1939. junius 10. zetett összegek ne vesszenek el, banem később egy kalkulációs bázist alkossanak. Landesberg Jenő dr. ügyvezető titkár bejelentette, hogy az iparügyi miuiszler a kontárkodás megszüntetése érdekében az ipartestületi tagokat arcképes igazolvánnyal szándékozik ellátni. A kérdéshez Baráth István (Gyula) szólt hozzá. Ne az iparost igazoltassák, hanem büntessék meg azokat, akik kontárral dolgoztatnak. Mig ilyen rendelkezés nem sziilelik, addig csak kiadást jelent, de semmi eredményt nem mulathat föl az arcképes igazolvány bevezetése. Szeitz Ferenc és P e s t u k a Ferenc fölszólalása után az üzleti záróra kérdéséi tárgyallak. Varga István azl kérte, hogy az üzletnyitás ügyében tegyenek kivételt a husiparosoknál. Végh Lajos (Békés) azt telte szóvá, hogy a nemzeti ünnepeket is meg keli ünnepelni, ngy, hogy az üzleteket zárva tartják, 'Az elnökség a fölszólalók indítványával.kibővítve küldi el a fölterjesztéseket. Plcskó András titkár a tanom-szerződésekről szóló rendelettervezetet ismertette. Ez az egységes és folyamatos tanoncoktatást célozza, azonban lehetetlen az, hogy egy szegényebb család B hónapig várjon arra, hogy tanoncnak adhassa a fiát. Az elnökségnek az a nézete, hogy a jelenlegi állapotot tartsák fenn. Ismertette ezután az IPOK felterjesztését, mely szerint a budapesti szabócégek tiltott megrendelésekkel árasztják el a vidéki piacokat s igy nagy mértékben veszélyeztetik a vidéki szabóiparosok megélhetését. A büntetési szankciók megszigorítása szükséges. A közgyűlés az IPOK álláspontja mellett hozott döntést. Tonelli Sándor dr. ismertette ezután a kamara mult évi zárszámadását. A költségvetés 25 ezer pengő többlettel zárult. Kct indítványt (árgyall végül a közgyűlés. Klein István és P .i p p József indítványát távollétükben Tonelli Sándor főtitkár ismertette. Klein indítványában a postatisztviselők sznmbnftól hétfőig terjedő veekendjével foglalkozott. Az elnökségnek az a véleménye, bogy a kam.ira nem foglalkozik az állami hivatalok' tisztviselőinek problémáival, ebben az esetben kivételesen érdeklődött a postaföigazgatóságnál. ahol azt a választ kapta, bogy a v;eekfnd kérdése már bizonyos viszonylatban megoldást nyert. Papp József indítványa az OTf-épitkrzések decentralizációjára vonatkozott. Rudapesten, budapesti munkásokkal épittet az OTI mummutintézményeket, ahelyett, hogy az egészségvédő intézményeknek vidéken is helyet biztositana annál ts inkább, mert (ulnynmétiag vidékről beszed'-tt pénzen történnek ezek az építkezések. Több hozzászólás után a közgyűlés véget ért. Á XI. Szegedi Ipari Vásár hcrcsztftiQ len és vászon müszövő mesterei kizárólag az jlanliak: Az Iparcsarnok földszintjén: Cscfs József üzeme: Szeged, Tisza Lajos körút 48 szám. Az iparcsarnok II. emeletén: Feltár Itórolpé uzsmn: Békéscsaba, Zsilinszky u. 42 szám és ÖZV. VranoLajosne üzeme, Szentes, Széehenyi u. 65 szám. A Tiszába fulladt fürdés közben egy algyői (A Délmagyarország munkatársától.) Tragikus szerencsétlenség történt csütörtökön Algyő községben. Molnár József 13 éves kisfiú fürödni kéredzett apjától: Molnár József gátőrtől. Az apa arravaló hivatkozással, högy a megáradt Tisza gyorsfolyású és rendkívül örvényes vize nem alkalmas a fürdésre, megtiltotta fiánalt, hogy megfürödjék. A gyerek azonban nem fogadott szót, elszökött a szülői háztól és lement a folyóhoz. Ez reggeli érákban történt, de a kis Molnár József még este sem került elő. Szülei keresésére indultak és foszszat sejtve a folyóparton kezdték meg a kutatást. Legelőször abban az elhagyott esőszkunyhóban keresték, ahol fiuk a ruháját szokta hagyni, ha fürödni megy. A ruhát valóban most is ott találták. Tovább kutattak és ekkor a Tisza kiöntésében, az egyik kubikgödörben megtalálták gyermekük holttestét. Az esetet jelentették a csendőrségnek. A vizsgálat megállapította, hogy véletlen szerencsétlenség történt: a kis Molnár József gyöngén tudott úszni és fürdés közben a vízbefulladt. A csendőrség jelentést tett a szerencsétlenségről az ügyészségre. Itt döntenek majd arról, högy fölboncolják-e a szerencsétlen fiú holttestét. wmm Gafencu beszéde a kisebbségekről és Románia UüipoiHiktijártíi Bukarest, június 9. Gafencu román külügyminiszter! a képviselőházban külpolitikai beszámolót mondott, kapcsolatban azokkal a látogatásokkal, amelyeket nemrégiben tett európai fővárosokban. — Valamennyi európai fővárosban — mondotta —, ahol megfordultam, az európai gondolat egységét és oszthatatlanságát éreztem. Mindenütt ugyanaz a ragyogó civilizáció kiizd most az örvény szélén, hogy elkerülje az örvénybehullást. A mai izgalmas helyzetből az egyedüli szükségszerű és természetes kibontakozás az, ha az európai életet a megértés és a jóakarat szellemében szervezik meg. Ami az Jleltén" kifejezést illeti, Gafenennak az a véleménye, hogy minden állam részét alkotja szomszédai életterének, amennyiben minden államnak szüksége van a maga megélhetése erdekébep a másik államra. Az a nyugtalanság, amelyet ez a formula okozott, onnan származik, hogy a gazdasági egymásrautaltság által felvetett problémákat elhanyagolták. Gafencu kijelentette ezután, hogy ami a kisebbségi kérdést illeti, ezt egyetlen felelős kormány sem tekinti területi kérdésnek cs egyetlen nagyhatalom sem támogat olyan területi követeléseket, amelyek Románia ellen irányulnak — mondotta. A kisebbségi alkotmánnyal kapcsolatban hangoztatta, hogy Románia kész a szomszéd államokkal lojális és baráti megegyezés alapján ezt a kérdést tisztázni. — Kisebbségeinkkel szemben — folytatta Gafencu — csak az igazságosság és az emberiesség hatása alatt teljesíthetjük kötelességeinket, nem pedig egyezmények útján és kiilföl dl állam ellenőrzése alatt. Románia ezért nem hajlandó tíjabb kötelezettségeket magára vállalni a kisebbségekkel kapcsolatban, hacsak ezek a kötelezettségek nem illeszthetők bele az állami szervezet keretébe. A román kormány hajlandó barátságot és lojális megegyezést kölni a szomszédos államokkal. Ugy vélem, hogy az ilyen megegyezés Magyarországgal megoldaná a. politikai és társadalmi kérdéseket és ezzel megkezdőthetne a Duna völgyének jóakaratú és békés megszervezése. Beszédében ezután ezeket mondta/ — Románia mély köszönettel fogadja azokat a biztosítékokat, amelyeket Franciaország és Angfia ad, úgy tekintve azokat, mint a barátság jeleit. Minden olyan biztonsági rendszer, amely ínég akarja erősíteni és meg akarja szervezni a békét, magában foglalja minden népnek azt az akaratát, hogy megvédje magát Gafencu ezután megemlítette, högy a Németországgal kötött kereskedelmi egyezmény kétségbevonhatatlanul mutatja a német birodalom jóakaratú éa békés szándékait. Az ilyen egyezmény fontös békekorszakot és bizalmas együttműködést jelent ha hasonló gazdasági megegyezés keretei között egyesíthetnék valamennyi európai államot — mondotta. Franciaországgal és Angliával kötött gazdasági egyezmények mindjobban fejlesztik a román kivitel arányát. Kertész József ünnepfiése a nófruhózofi szafcoszfálu űiszhözgyűléséR (A Délmagyarország munkatársától). A Szegedi Ipartestület nőiruházati szakosztálya csütörtök kön délelőtt a Kereskedelmi és Iparkamara nagytermében ünnepi díszközgyűlést tartott. A díszközgyűlés abból az alkalomból hivlák össze, hogy a Nőiruhakészitőlk Országos Szövetsége díszoklevéllel és emlékverettel tüntette ki a szakosztály érdemes elnökét: Kertész Józsefet, elnökségének tizenötödik évfordulóján. Ezeknek a kitüntetéseknek átadása történt meg ünnepies keretek között a díszközgyűlésen. A nőiszabó szakosztály tagjai hiánytalan számban jelentek meg a közgyűlésen, kívülük az ünnepelt barátai és tisztelői, valamint a budapesti központ népes küldöttségének tagjai töltötték meg a termet. Takács Béla ipartestületi alelnök mondott megnyitóbeszédet, majd Vadász József, a NOSz kiküldöttje tartotta meg ünnepi beszédét, méltatva a jubiláló elnök érdemeit, elismerő szavak kíséretében adva át a szövetség kitüntetéseit. R ő t K Dezső dr. városi tanácsnok, iparhatósági biztos a város, Pongrácz Albert a Kereskedelmi és Iparkamara nevében köszöntölte az ünnepeltét, Steiner László az országos szövetség háznagya, Simonyi Simon dr. a szövetség ügyész és Huppert József, a szövetség társelnökének beszéde után N á g a i Béla, a budapesti Kereskedelmi és Iparkaraara kiküldötte mondott üdvözlőszavakat. Szelei Gyula (Hódmezővásárhely)', Fodor István (Makó) a vidéki kartársak üdvözletét tolmácsolták, vitéz Helyei Gyula (Kassa)' pedig a fölvidéki iparosság nevében buzdította további lelkes, kitartó munkára Kertész elnököt. Csikó? Elek nöiszakosztályi alelnök és Tóbiás Lajosné beszéllek még, majd Kertész József emelkedett szólásra. Szerényen elhárította magától az ünneplést és arról beszélt, hogy 16 esztendős szegedi tartózkodása alatt mennyiré megszerelte Szegedet. Vitába szállt Móra Ferenccel, aki azt mondotta, hogy Szegeden az idegen! „jöttmentnek" tekintik. Az a meggyőződése tapasztalatai álapján, hogy a becsületes, jószándéku, dolgozó ember rnnidig megtalálhatja Szegeden a boldogulását. A díszközgyűlés Kertész József éltetésével őrt véget.