Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-10 / 130. szám

Siomftal, 1030. VI. 10, KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. fVíoJljdm 130. szám Káprázatos fogadtatásben részesítették Washingtonban az angol királyi párt Washington, junius 9. 'Amerika páratlan külsőségek között fogadta az angol királyi párt. Washingtonban káprázatos ünnepségeket rendeztek VI. György és a királyné tiszteletére. A Kapitóliumban való fogadtatás után VI. Gvőrgy király és Erzsébet királyné gépkocsiiába szállt és a szegénynegyeden át a kikötőbe kapatott. 'A királyi pár R o o se vei t elnök .Potcrnac" jachtjára szállt, ahol már várta őket Roosevelt elnök és felesége. A királyi pár útját a szegénvnegveden keresztül' a fehér és a néger lakosság szakadatlan lelkesedése közben folytatta. A lelkesedés olyan nagy volt. hogy a rendőrség alig tudta a rendet fenntartani. 'A' .Pctomac' délben elindult Washington Gvörgy egykori birtoka felé, ah"r>] az uralkodónár megtekintette az amerikai függetlenség hősének síriát. —oOo—< Megcáfolt álhírek Danzlgról Pdfls, június 9. Danziggal kapcsolatban riasztó bírek terjedtek el csütörtökön a francia kamara folyosóin. A bírek szerint Danfcigban zavargások törtek volna ki, a korridor határvidékén csapatszállításokat hajtottak volna végre. Az Agenda Padló pénteken reggel abban a helyzetben volt, bogy a híreszteléseket megcáfolja. A danzigi nyugtalanságról és idegességről szóló híreszteléseket teljesen alaptalanok. A híresztelések valószínűleg Göbbels küszöbön álló danzigi látogatásával kapcsolatban keltek szárnyra. Riasztó bírok terjedtek el a londoni tőzsdén is. A híresztelések szerint Németország részéről állítólag különböző Intézkedések történtek a danzigi kérdés megoldására. Arról is voltak bírek, bogy lengyel korridor határán, a német határvidéken állítólag német csapatmozdulatokat hajtottak volna végre. Komoly pénzügyi és politikai körökben az elterjedt híreket puszta kitalálásoknak tekintik és rámutatnak arra, hogy különösen a bessz-spekuJáció vett részt ezeknek a híreknek a terjesztésében. —oOo— frich nemei Deliig^ miniszter Duűaörsön és Balatonon Budapest, június 9. Frick német belügyminiszter pénteken kirándulást tett a Balatonira, közben megállt két túlnyomórészt németlakta községben. A gépkocsisor, amely a német belügyminisztert és kíséretét vitte, reggel 9 órakor indult el a Palatínus szálló előL Az út első állomása Budaörs volt, ahol a községháza előtt Ébner György bíró német nyelven köszöntötte Friek minisztert néhány szóval és mint mondotta, magyaros vendégszeretettel. Frick miniszter érdeklődött Ébner birónál a lakosok viszonyai iránt és megelégedéssel vette tudomásul, hogv a budaőrsiek a jó fővárosi értékesítésre való tekintettel viszonylag kedvező gazdasási l-elvzetben vannak. A miniszter elbeszélgetett a köréje gvült gazdákkal, majd ellátogatott az elemi iskolába/ ahol folyt a vizsg^. Frick miniszter nagy érdeklődéssel hallgatta a vizsgát. Ezután Etyekre látogatott, el a miniszter, ahol szintén az elemi iskolában folyt a vizsga, amikor Frick miniszter kíséretének tagjaival' a nemzetiségi második osztályba látogatott. • , Etjükről Balatonkenesére vitt Frick" miniszter utja, útközben megtekintette" Székesfehérvárolt az ásatásokat Ss egy Srakor 'érkezeti meg i tóvárosi tisztviselői üdülőtelepre. A vendégek ebéd előtt megfúrdöttek a Balatonban, csónakáztak, motoroztak. Ebéd közben állandóan szólt a cigányzene. Ebéd végeztével a vendégek táncra perdültek. A vendégek a kellemesen eltöltőit balatoni kirándulás után visszatértek a fővárosba. Este az Operaházban díszelőadást rendeztek a német miniszter tiszteletére, iu m buj tűi wm—b—i ysmmu-y smtmum Enyhül az európai feszültség Halifax lopd bejelentette a lordok házában, hoiv Anglia hajlandó tárgyalni Németországgal, ha a nemzetek függetlensége e'ismepésben részesül — „Európa néneit koldusbotra iuttafja a fegyverkezés és a kereskedelem pangása" - Strang hétfőn repülőgépen viszi Moszkvába az ujabb angol-francia javaslatot London, június 9. Tíznapi varsói tartózkodás után, pénteken délelőtt repülőgépen Londonba érkezett William Strang, az angol külügyminisztérium középeurőpai csoportjának a főnöke, aki jelentést tett lengyelországi tartózkodásának eredményeiről. Strang egy napot töltött Danzigban. Strang most azérj tért vissza. Lendonba,, hogy moszkvai küldetéséhez átvegye az utasításokat A legnagyobb sietséggel Londonba utazott Sir Erio Phipps párisi angol nagykövet, hogy Daladier és Bonnet kérésére közölje Halifax lorddal az angol—francia—orosz tárgyalások meggyorsítására vonatkozó legújabb francia javaslatokat. A francia, sajtó Strang moszkvai kiküldetésével ' kapcsolatban elégedetlenségének ad kifejezést. A „Co Soir" szerint Halifax lordot kellett volna Moszkvába küldeni és nem egy hivatalnokot Sir William Strang kétfőn Moszkvába repül London, június 9. Sir Willam Strang, valószínűleg hétfőn külön gépen repül Moszkvába és közös angol-francia, tervet visz magával, amelyet a kabinet külügyi bizottsága Jóváhagyott. A Press Assotiatión szerint az angol-francia formula a balti államok körüli nesézségek áthidalására egy szakasz felvételét javasolja, amely szerint olyan támadás bármely szerződő fél szomszédja ellen, amely magának az illető szerződő félnek biztonságát veszélyeztetné, olyannak tekintendő, minthaí mindhárom szerződő felet érné. Halifax beszéde az angol külpoliiihávól London, junius 9. Halifax lord külügyminiszter nagyobb beszédben ismertette a lordok házában a külpolitikai helyzetet és a folyamatban levő diplomáciai tárgyalások ügyét. — Lengyelország tekintetében — kezdte beszédét — az általunk nyújtott kezesség kölcsönössé vált. Remélhetően rövidesen megkötjük a két ország közötti állandó egyezményt Romániának és Görögországnak adott biztosítékaink alakilag egyoldalúak és most nem követelnek további meghatározást. Ezek a biztosítékok abban az esetben érvényesülnek, ha Románia vagy Görögország függetlenségét olyan világos fenyegetés érné, amelynek a teljes nemzeti haderőkkel való elhárítását a román, illetve a görög kormány létérdekének tekinti. Az Oroszországgal ' folytatott tárgyalásokról ezeket mondotta; — A szovjetOrosz külügyi népbiztos Beszédében elismerte, hogy a javaslatok lényegileg eloszlatják a szovjet fő gondjait Fennmaradt még egy-két nehézség, fő. ként a ttólti államok helyzete. El kell ismernünk — mondotta —. hogy a szovjetkormány saját biztonsága szempontjából nem lehet teljesen érdektelen szomszédainak függetlensége tekintetében. Remélem, ebben megtaláljuk a megoldását ezeknek és a. netalán felmerülő egyéb nehézségeknek a bárom kormány által elfogadott általános elvek alapján. — Az egész német nép kezdi hinni — folytatta Halifax lord —, hogy Anglia nm kívánja többé a megegyezést Németországgal. Az angol nép azonban miudie kereste és ezután ia keresni togia az olyan megértést Németországgal, amely nemcsak egyes kérdéseket intéz el, hanem a két ország viszonyát a kölcsönös bizalom szilárd alapjára helyezi. Készek voltunk bevallani, hogy sok tévedést követtek el a háború befejeztével és azután is s általános volt Angliában az a kivánság, bogy jóvátegyünk mindent, ami jóvátehető s hogy a német neppeí való barátság uj korszakát kezdjük meg, az 1936. óta lefolyt események azonban mélyen megzavarták az angol-német barátságos viszonyt H a 1 i f a x ezután idézte a nyilatkozatot, amely szerint a Rajnavidék megszállása lezárta a meglepetések fejezetét, majd hogy Ausztria bekebelezése után Németországnak nincs több európai területi követelése, végül a müncheni egyezményt megelőző eseményeket. Kijelentette, bogy a mélyen megrendített angol közvélemény igyekezett, megérteni, ha nem is elfogadni a német álláspontot. Kétségkívül, rongyokká téptek bizonyos szerződéses határozmányokaf. de Hitler kancellár többszö* biztosította a világot, bogy Németország nem akar nemnémeteket a birodalomba bekebelezni. Ez látszott a r.émet külpolitika határának, de ezt követte Csehszolvákia függetlenségének megszüntetései villámgyors katonai eljárással. Ez több volt az "í fordulatnál a német külfolitikában. Végzetes tévsdés volna az a feltevés, hogy az angol és a francia nép azért, mert tárgyalás és kiegyezés utjár szereti az ellentéteket elintézni, kevésbé elszánŰ volna, mint más népek. A kiilügvrnjniszter beszéde vegén, a következő-