Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-02 / 124. szám

péntek* 1939. vi. 2. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfoluam 124. szám A közélet tisztasága X Baross-Szövetség szegedi szervezete javaslatot terjesztett a város polgármeste­re elé s abban azt kérte, hogy a polgármes­ter kezdeményezzen olyan közgyűlési ha­tározatot, amely a kereskedőket és iparo­sokat nem zárná ki a közgyűlésből akkor sem, ha a városnak vállalkozói, vagy szer­ződéses szállítói lesznek. Bármily tiszteletreméltó helyről érke­zett is ez a javaslat, kötelességünk megszó­laltatni azokat az aggodalmakat, amelyeket ía javaslat széles körben idéz föl. Független emberek üljenek a közgyűlés padjain, akik közéleti hivatásukat minden melléktekintet nélkül tudják betölteni, akikben megvan az a bátorság, amit csak a függetlenség ad meg s akiknek köteles­ségteljesítését még a legjogosultabb magán­érdekeik sem halványíthatják el. A köz­gyűlés tagjai nem függetlenek, ha szerző­dések és vállalkozások egyfelől a közgyű­lés tagjait hozzák függő helyzetbe, másfe­lől a közigazgatás tisztviselői számára te­remtenek nehéz, sokszor kényelmetlen hely­zetet és ha a közérdek szempontjainak mér­legelését egyes bizottsági tagok jelenfős anyagi érdekeltsége megzavarhatja. A szál­lítások" odaítélése, a szállított árúk átvéte­le. a minőség ellenőrzése, a vállalkozó vál­lalati tevékenységének fölülbírálása, az el­készített mű átvétele a közérdek szempont­jainak és igényeinek csorbítatlan figyelem­be vételével csak akkor történhetik meg, ha más kapcsolat, más összefüggés, más te­kintet nem zavarhatja a felülvizsgálattal és ellenőrzéssel meghízott köztisztviselő hi­vatali munkakörének betöltését s hivatali kötelességének elvégzését. Ha a tisztvise­lőnek tartani kell a bizottsági tag támadá­sától. ha a tisztviselő számíthat a bizottsá­gi tag hálájára, elnézésére és támogatására, akkor könnyen alakulhat olyan helyzet, áll elő olvan látszat, ami a legkisebb vissza­élés nélkül is támadássá válik a közélet tisz­tasága ellen. Ha a törvény megtiltja az ügyvéd-városatyáknak, hogy akár ötpen­gős ügyben a város ellen indított pörben képviseletet vállaljanak, ha a kórházi or­vos, aki j-»árpengős tiszteletdíjat — inkább tiszteletdíjat kap munkájáért, olyan nagy az aránytalanság a végzett munka és az ..élvezett" ellenérték között —, nem lehet tagja a közgyűlésnek, ha a közgyűlésből ki kellett maradni annak a helyettes esküdt­nek, aki a csizmatalpalás megváltása fejé­ben párpengős javadalmazásban részesült, akkor a vállalkozók és a szállítók sem ma­radhatnak a közgyűlés tagjai, akkor azok­nak a kereskedőknek és iparosoknak, akik szerződést kötnek a várossal, le kell mon­daniok arról a jogról, hogy ellenőrei és irá­nyítói, esetleg elöléptetöi legyenek azok­nak a tisztviselőknek, akik viszonf az ő szállításuk ellenőrzésére és átvételére van­nak kötelezve. Annyiszor emlegetik most az átkos libe­rális korszakot, mint ahánvszor az előttünk élt nemzedék az átkos közös-ügyeket em­legette. Nemcsak a rendszert kell fölszfU molni. azokat a metódusokat is ki kell ik­tatni a közéletből, amelyek beárnyékolHaf­hatják a közéletet s a közélet munkásait. Jól tudjuk, hogy a szegedi közéletet visz­szaélések akkor sem szennyeznék be, ha a javaslatból jogállupot lenne, de azt valljuk, hogy még a látszatoktól, a suttogásoktól, a gazdátlan gyanúsításoktól is óvni kell a közélet tisztaságát, a közhivatalnoki becsü­letet s a város jóhírét. Nem is az a baj, hogv van szabályren­delet, amelyik a közgyűlésből kizárja a vállalkozókat és szállítókat, a baj az, hogy tíz év alatt, nem hajtották végre ezt a sza­bályrendeletet. A közgyűlésnek most is vad­nak tagjai, akikre ezt a szabályrendeletet alkalmazni kellene, vannak szállítók, van­nak vállalkozók a közgyűlés padsorai kö­zött. Egyetlen esetben hajtották végre ezt a szabályrendeletet, amikor egyébként egy tisztes és általános megbecsüléssel kö­rülvett kereskedő már a napilapokban meg­jelent hirdetésekben jelentette magáról, hogy a szabad királyi ' város szerződéses szállítója. A többiek vállalkozhattak és szállíthattak nyugodtan; írott tilalom ma­radt a szabályrendelet parancsa s nem volt senki, aki annak végrehajtásáról külön föl­szólítás nélkül gondoskodni akart volna. Nem kételkedünk abban, hogy tiszta szándék és jóakarat vezette a javaslat elő­terjesztőit, mégis föl kell ellene szólalnunk a közélet tisztasága védelmében, amit nem ez a javaslat fenyeget, hanem az a rend­szer fenyegetne, ami nyomában előállhat. Korszerűtlennek is kell tartani ezt a kez­deményezést; úgv érezzük, a mai közszel­lem sokkal inkább a meglévő szabályren­delet végrehajtását sürgeti, mint eltörlését annak a tilalomnak, ami egyébként törvé­nyes parancson nyugszik s amit a város közgyűlése a törvény módosítása nélkül nem is helyezhetne hatályon kívül. Francia vtlemttiu szerint tlolotov beszéde nem vágta el a megegyezés lehetőségét, csah pár nappal Itöleltefl az eéuczmény megkötött London, június 1. Megdöbbentést keltett' LoudoubaD az a beszéd, amelyet Molotov kül­ügyi népbiztos mondott, a szovjet végrehajtó tanácsának ülésén. A lapok azzal igyekszenek megnyugtatni a közvéleményt, hogy Molotov fenntartásaival nyitott ajtókat dönget. A Daily Mail azt írja, hogy londoni szovjetkörök „egy­általán nem esnek kétségbe és még mindég re­mélik, az egyezmény mielőbb létrejön". A News Chrönicle úgy véli, ba. Molotovot más­képen nem lehet megnyugtatni, akkir Halifax lordnak Moszkvába kell utaznia. A sajtó álta­lában még nagyon kemény alkudozástól tart. Molotov kijelentései Párisban kedvezőtlen benyomást keltettek. Francia rész­ről sajnálkozással állapítják meg, högy Molo­tov beszéde nem vitte előbbre a tárgyalások ügyét, általában úgy vélik, a végső megegye­zést még hosszú alkudozások fogják megelőz­ni. A sajtó elsősorban zsarolási kísérletet lát Molotov beszédében. Halifax tanulmányozta Molotov beszédét London, junius 1. Lord Halifax külügymi­niszter csütörtökön délután yorkshirei kasté­lyából visszatért Londonba, ahol szakértőivel Molotov szerdai beszédét tanulmányozta. Ké­sőbb a lengyel nagykövetet fogadta. További látogató veit még T i 1 e a román követ és a portugál nagykövet. Sir Erich S i c h párisi an­gol nagykövet Bonnet külügyminiszterrel a moszkvai tárgyalások haladásáról tanácsko­zott. A Reuter Iroda és Press Assotiation sze­rint angol hivatalos körökben azt hiszik, hogy a Mololov-bcszcdbcn kifejezésre jutott szovjet­bírálat az angol-francia javaslatoknak inkább alaki oldalaira, mint lényegére vonptkozik. Molotov egyetlen olyan pontot sem vetett fel. amely nem volna tisztázható további magyará­zatok utján. Páris derülátó Páris, junius 1. Parisban ugy vélik", hogy Molotov beszéde nem vágta ugyan el a meg­egyezés lehetőségét, de ujabb nehézségeket gördített a tárgyalások útjába és a hármas se­gélynyújtási egyezmény megkötését legalábbis néhány nappal kitolta. Angol-lengyel vezérkari meg­beszélések London, június 1. KtNews Chrönicle varsói értesülése szerint az angol—lengyel szóbeli köl< csönös biztosítékokat nemsokára írásba _fog­lalt katonai és politikai természetű szerződés­sel váltja fel. A Daily Express szerint nem­sokára megindulnak az angol—lengyel vezér­kari megbeszélések. A megbeszélések egyik tár­gya légi támaszpontok építése lesz NySgatlen­gyelországban az angol és francia légi haderő számára. A Daily Telegraph ankarai tudósítást/ kő­zöl, amely szerint a közeljövőben hivatalos lá­togatásra Moszkvába utaz'k a török külügymi­niszter,

Next

/
Thumbnails
Contents