Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-28 / 145. szám
wmmmmmmmmmmmmammmmmammmmmuummmmmmmmmmmammmammmm KEBESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. fVÍOllJdni 145. SZcMÜ II11 MP—— P'IWQI'SI', I SHIIIIIHI IIHKIIWIIIWHII WHIimil—IIIIWHII <!•!•—1 Szerda, 1039. VI. 20. viMHranaBBnBHHiBHSBs^nanRaaaH A magyar név 'A bajai 'nnrtcstülct tagjai mozgalmat kezdettek an< ak érdekében, hogy a ba jai német- és szlávncvű iparosok magyarosítsák meg ncniíkct. A mozgalom már kezdetben sikerre] járt, az első csoportban ötven bajai iparos kért névmagyarosítást s a belügyminiszter valamennyi kérelmet teljesítette. Azóta Baján ötven magyarnevű iparossal van több s ötven magyarnevű iparossal többnek cégtáblája hirdeti a magyar szellemet, a nyelvében élő nemzet győzeti elmét. Szegeden valami különös ragaszkodás all a névmagyarosítási mozgalom útjába, valami különös eredetű és különös szívósságé ragaszkodás nem engedi lazítani azt a kapcsolatot, ami az egyén és neve között alakult ki. Senki nem kételkedhetik abban, hogy a nem magyarnevű szegediek is épúgy szeretik ezt. az országot, cpannyí bűseggel tel jesítik iránta kötelességüket, éppen annyi áldozatkészséggel kérnek részt azokból a terhekből is, amiket a jobb és szebb jövendő ró .a nemzet minden fiára mint azok, akik nevükben is magyarok, csak a tradíció, az apák tisztelete, a családi szálakhoz való ragaszkodás győzi le bennünk azt a kívánságot, bogy nevük magyarságával is demonstrálják lelkük magyarságát s hogv nevükben is hirdessék azt a fa fi kapcsolatot, azt a leszármazást, ami őket lélekben, gondolatban és elszántságban magvarrá tette. Amikor a magyar nemzeti viselet több volt már, mint fantaszták álomkergető kedvtelése s amikor a magyar ruha kezdett már magyar tüntetéssé válni, a szegedi közgyűlés padsorai között nyolc magyar ruha tüní fel s akik hordták, azok köziil hétnek nem volt magyar a neve. Nem mondjuk azt, hogy volt ebben valami bántó, mert nem is volt, de ez a tünet a maga csoportos megjelenésével mélyről feltörő és mélyen átérzett kívánságot formulázott meg. Azt, hogy aki annvira magyar, hogy a ruházatában is magyaros, az miért, nem válik magyarrá a nevében is? A bajai iparosok gyönyörű s követésreméltó mozgalmat indított el. nem is szabad arra gondolnunk hogy a hajai nem magyarnevű iparosok meg tudják előzui a szegedi nem magyarnevű iparosokat valamiben, amiben a magyar lélek, a magyar hűség, a magyarsáshoz való ragaszkodás mutatkozik meg. Nem mondjuk azt. hogy mindenki magyar, akinek magyar a neve, niintahogy nem mindenki idegen, akinek neve idegen, dc amikor a nemzet elindult a magyarabb magyarság kiteljesedésé felé. amikor a fajtához hűség a politika tengelye s a gazdasági rend tényezője lesz. amikor a magyar érzés és a magyar gondolat nemzeti programmá szélesedik ki s történelmi erővé válik, amikor az embert a nemzethez és fajtájához búzó hűségének mértéke szerint becsüli meg, akkor a név magyarsága nem hiú külsőség, nem ciráda és tiráda többé, hanem vallomás, bizonyság, igchírdefes, hűségnyilatkozat. Nem akarunk még olyan színben sem föltűnni, mintha másokat arra akarnánk ösztökélni, hogy törjék meg a tradíciók törvényét. De azt valljuk", nincs mélyebb és nincs szuverénebb. nincs jogosultabb és gyökeresebb tradíció, mint a nemzeti cgvütlélésnck, a sorsközös-égnek hagyománya. Amikor a névhez való ragaszkodás a néphez, a nemzethez ragaszkodás erejével száll szembe, akkor a nép fölött nem győzhet n név s amikor — olyan kevesen vagyunk —, minden magvar név egy-egy meglobogtatott zászló, egy-egy nyilvános vallomástétel amellett, hogv többen vagyunk, minden magyarrávált név egy-egy pionir, bevett hídfő, előretolt állás, egyegy megvetett láb, kitűzött zászló, elfoglalt magaslat, akkor ragaszkodhaiik-e valaki jobban örököli nevéhez, mint amennyire örökölt kötelességeihez ragaszkodni kénytelen? Necsak külsőleg legviink magyarok, necsak ..dísze, bogiára" legven rajtunk magyarságunknak, az életünk belső tartalma és külső megnyilatkozása váljon lélekben és formában magyarabbá. Minden idegen IWIIIWIIWPIII'MI lillISMMilHUI I hllllllllil III illír— Sanghai, június 27. A japánok újabb hadműveletbe kezdtek és megkezdték FuJcien-tartomány partvidékének megszállását. A tartomány fővárosa Fucsau, lakosainak a száma/ 850.000. A tartomány Sanghaii ól délnyugatra terül el. Ftícsau kikötőjében nyolc japán hadihajó vetett horgonyt és többezeg főnyi katonaságét szállított partra. A pagtvidek megszállásáról a külföldi hatalmak sanghai konzuljait hivatalosan értesítették, ugyanekkor fölszólították a külföldi hajókat, hogy a hadműveletekre való tekintettel kerüljék Fucsau kikötőjét. A japán akció megkezdésének időpontjában a kikötőben csak a „Düchess" angol torpedóromboló tartózkodóit. » Tokiói jelentés szerint a japán csapatok kedden reggel megszállották Swatantól északra. 12 kilómctcrrc fekvőSaosaut. A sanghaii angol hatóságok elutasították n japán hatóságoknak azt a kérését, hogy az angol hadihajók és alattvalóik csütörtök délig hagyják cl Fucsau ós Vencsaö kikötőjét és hozzátették, hogy 'Anglia Japánt fogja felelőssé tenni minden kárért, amely angol alattvalók életét vagy vagyonát a hadműveletek következtében éri. H feszültség fokozódik ráf is, június 27. A tiencsini japán katonai hatóságok cnyhiteltck az augcl állampolgárok ellenőrzésére vonatkozó. rendelkezésüket. A lancv tiltakozás a közös származás, a közös törzs erőtndó gondolata ellen, aki lélekben magyar, nem akarhatja tovább, hogy nevében ne legven nz. A jegy no legyen idegen, amikor a lényeg nem az. A forma ne legyen nemet, vagy szláv, amikor a tartalom magyar. Minden magyar név a magyarság törzsét gazdagítja, minden idegen név egy-egy argumentum lehet ellenségeink gyilkos kezében és gonosz szándékában. A bajai iparosok elindnltak azon az úton, amelyet a magyarságnak nemcsak hűsege és érzése, de vallása cs bizonyságtétele is kijelölt. Példájukat követnie kell mindenkinek, akire még vár ez a kötelességteljesítés. A magyar név kitüntetés azok számára, akik nem magyarnevűek. de akik hűségükkel és kötelességteljesítésiikkcl érdemesítették magukat erre • a kitüntetésre, azok ne maradjanak azokkal egy sorban, akik azért ragaszkodnak idegen nevükhöz mert idegen szellemük cs idegen érzésük követeli tőlük ezt a helytállást. pok megállapítják, Hogy mialatt a tienCsín) helyzet kissé enyhült, FflCsan és Vencsau japán részről történt megszállása megnövelte az általános feszültséget, a japán haderő magatartása komoly aggodalomra ad okot. Francia részről összefüggést vélnek felfedezni a mandzsu határon lezajlott események és a japán csapatok kinai előnyomulása között. Japán céljai Páris, junius 27. Politikai körök véleménye szerint a keletázsiai helyzet igen zavaros, nehéz világos képet alkotni Japán igazi szándékairól. A sajtónak az a benyomása, hogy a japán kormány nem képes ellenőrzést gyakorolni a Kínában működő japán katonai parancsnokság magatartása fölött. Ennek a körülménynek tudható be, hogy Tokió eddig meg nem körvonalazta pontosan feltételeit ős célkitűzéseit. 'A lapok cgyrésze úgy véli, hogy a keletázsiai események és az európai helyzet között szoros összefüggés áll fenn. A iokioi angol nagykövei tárgyalásai London, június 27. A Press Assötiation jelenti, hogy Sir Róbert Craigie tokiói angol nagykövet újból felkereste Arita japán külügyminisztert. akivel ezultal bannadjzben találkozott az elmúlt, négy napou belül. Remélik, hogy a megbeszélés következtében néhány A Japánok ujabb hadmüveletekbe kezdtek Tokióban rövidesen diplomáciai tárgyalások kezdődnek — A feszültség fokozódik a japán haderő magatartása miatt — Anglia hadihajókkal kisérteti a kereskedelmi hajókat