Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-28 / 145. szám

wmmmmmmmmmmmmammmmmammmmmuummmmmmmmmmmammmammmm KEBESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. fVÍOllJdni 145. SZcMÜ II11 MP—— P'IWQI'SI', I SHIIIIIHI IIHKIIWIIIWHII WHIimil—IIIIWHII <!•!•—1 Szerda, 1039. VI. 20. viMHranaBBnBHHiBHSBs^nanRaaaH A magyar név 'A bajai 'nnrtcstülct tagjai mozgalmat kezdettek an< ak érdekében, hogy a ba jai német- és szlávncvű iparosok magyarosít­sák meg ncniíkct. A mozgalom már kezdet­ben sikerre] járt, az első csoportban ötven bajai iparos kért névmagyarosítást s a bel­ügyminiszter valamennyi kérelmet teljesí­tette. Azóta Baján ötven magyarnevű ipa­rossal van több s ötven magyarnevű iparos­sal többnek cégtáblája hirdeti a magyar szellemet, a nyelvében élő nemzet győze­ti elmét. Szegeden valami különös ragaszkodás all a névmagyarosítási mozgalom útjába, valami különös eredetű és különös szívós­ságé ragaszkodás nem engedi lazítani azt a kapcsolatot, ami az egyén és neve között alakult ki. Senki nem kételkedhetik abban, hogy a nem magyarnevű szegediek is ép­úgy szeretik ezt. az országot, cpannyí bű­seggel tel jesítik iránta kötelességüket, éppen annyi áldozatkészséggel kérnek részt azok­ból a terhekből is, amiket a jobb és szebb jövendő ró .a nemzet minden fiára mint azok, akik nevükben is magyarok, csak a tradíció, az apák tisztelete, a családi szá­lakhoz való ragaszkodás győzi le bennünk azt a kívánságot, bogy nevük magyarságá­val is demonstrálják lelkük magyarságát s hogv nevükben is hirdessék azt a fa fi kap­csolatot, azt a leszármazást, ami őket lé­lekben, gondolatban és elszántságban ma­gvarrá tette. Amikor a magyar nemzeti viselet több volt már, mint fantaszták álomkergető kedvtelése s amikor a magyar ruha kez­dett már magyar tüntetéssé válni, a szegedi közgyűlés padsorai között nyolc magyar ruha tüní fel s akik hordták, azok köziil hétnek nem volt magyar a neve. Nem mond­juk azt, hogy volt ebben valami bántó, mert nem is volt, de ez a tünet a maga csopor­tos megjelenésével mélyről feltörő és mé­lyen átérzett kívánságot formulázott meg. Azt, hogy aki annvira magyar, hogy a ru­házatában is magyaros, az miért, nem válik magyarrá a nevében is? A bajai iparosok gyönyörű s követésreméltó mozgalmat indí­tott el. nem is szabad arra gondolnunk hogy a hajai nem magyarnevű iparosok meg tud­ják előzui a szegedi nem magyarnevű ipa­rosokat valamiben, amiben a magyar lélek, a magyar hűség, a magyarsáshoz való ra­gaszkodás mutatkozik meg. Nem mondjuk azt. hogy mindenki magyar, akinek magyar a neve, niintahogy nem mindenki idegen, akinek neve idegen, dc amikor a nemzet elindult a magyarabb magyarság kiteljese­désé felé. amikor a fajtához hűség a poli­tika tengelye s a gazdasági rend tényező­je lesz. amikor a magyar érzés és a magyar gondolat nemzeti programmá szélesedik ki s történelmi erővé válik, amikor az embert a nemzethez és fajtájához búzó hűségének mértéke szerint becsüli meg, akkor a név magyarsága nem hiú külsőség, nem ciráda és tiráda többé, hanem vallomás, bizonyság, igchírdefes, hűségnyilatkozat. Nem akarunk még olyan színben sem föltűnni, mintha másokat arra akarnánk ösztökélni, hogy törjék meg a tradíciók tör­vényét. De azt valljuk", nincs mélyebb és nincs szuverénebb. nincs jogosultabb és gyökeresebb tradíció, mint a nemzeti cgvütlélésnck, a sorsközös-égnek hagyo­mánya. Amikor a névhez való ragaszkodás a néphez, a nemzethez ragaszkodás erejé­vel száll szembe, akkor a nép fölött nem győzhet n név s amikor — olyan kevesen vagyunk —, minden magvar név egy-egy meglobogtatott zászló, egy-egy nyilvános vallomástétel amellett, hogv többen va­gyunk, minden magyarrávált név egy-egy pionir, bevett hídfő, előretolt állás, egy­egy megvetett láb, kitűzött zászló, elfoglalt magaslat, akkor ragaszkodhaiik-e valaki jobban örököli nevéhez, mint amennyire örökölt kötelességeihez ragaszkodni kény­telen? Necsak külsőleg legviink magyarok, ne­csak ..dísze, bogiára" legven rajtunk ma­gyarságunknak, az életünk belső tartalma és külső megnyilatkozása váljon lélekben és formában magyarabbá. Minden idegen IWIIIWIIWPIII'MI lillISMMilHUI I hllllllllil III illír— Sanghai, június 27. A japánok újabb had­műveletbe kezdtek és megkezdték FuJcien-tar­tomány partvidékének megszállását. A tarto­mány fővárosa Fucsau, lakosainak a száma/ 850.000. A tartomány Sanghaii ól délnyugatra te­rül el. Ftícsau kikötőjében nyolc japán hadi­hajó vetett horgonyt és többezeg főnyi katona­ságét szállított partra. A pagtvidek megszállásáról a külföldi ha­talmak sanghai konzuljait hivatalosan értesí­tették, ugyanekkor fölszólították a külföldi ha­jókat, hogy a hadműveletekre való tekintettel kerüljék Fucsau kikötőjét. A japán akció meg­kezdésének időpontjában a kikötőben csak a „Düchess" angol torpedóromboló tartózkodóit. » Tokiói jelentés szerint a japán csapatok kedden reggel megszállották Swa­tantól északra. 12 kilómctcrrc fekvő­Saosaut. A sanghaii angol hatóságok elutasították n japán hatóságoknak azt a kérését, hogy az angol hadihajók és alattvalóik csütörtök délig hagyják cl Fucsau ós Vencsaö kikötőjét és hoz­zátették, hogy 'Anglia Japánt fogja felelőssé tenni minden kárért, amely angol alattvalók életét vagy vagyonát a hadműveletek követ­keztében éri. H feszültség fokozódik ráf is, június 27. A tiencsini japán katonai hatóságok cnyhiteltck az augcl állampolgárok ellenőrzésére vonatkozó. rendelkezésüket. A la­ncv tiltakozás a közös származás, a közös törzs erőtndó gondolata ellen, aki lélekben magyar, nem akarhatja tovább, hogy nevé­ben ne legven nz. A jegy no legyen idegen, amikor a lényeg nem az. A forma ne legyen nemet, vagy szláv, amikor a tartalom ma­gyar. Minden magyar név a magyarság tör­zsét gazdagítja, minden idegen név egy-egy argumentum lehet ellenségeink gyilkos ke­zében és gonosz szándékában. A bajai iparosok elindnltak azon az úton, amelyet a magyarságnak nemcsak hűsege és érzése, de vallása cs bizonyságtétele is kijelölt. Példájukat követnie kell minden­kinek, akire még vár ez a kötelességteljesí­tés. A magyar név kitüntetés azok számá­ra, akik nem magyarnevűek. de akik hű­ségükkel és kötelességteljesítésiikkcl érde­mesítették magukat erre • a kitüntetésre, azok ne maradjanak azokkal egy sorban, akik azért ragaszkodnak idegen nevükhöz mert idegen szellemük cs idegen érzésük követeli tőlük ezt a helytállást. pok megállapítják, Hogy mialatt a tienCsín) helyzet kissé enyhült, FflCsan és Vencsau ja­pán részről történt megszállása megnövelte az általános feszültséget, a japán haderő maga­tartása komoly aggodalomra ad okot. Francia részről összefüggést vélnek felfedezni a mand­zsu határon lezajlott események és a japán csapatok kinai előnyomulása között. Japán céljai Páris, junius 27. Politikai körök vélemé­nye szerint a keletázsiai helyzet igen zavaros, nehéz világos képet alkotni Japán igazi szán­dékairól. A sajtónak az a benyomása, hogy a japán kormány nem képes ellenőrzést gyako­rolni a Kínában működő japán katonai pa­rancsnokság magatartása fölött. Ennek a kö­rülménynek tudható be, hogy Tokió eddig meg nem körvonalazta pontosan feltételeit ős cél­kitűzéseit. 'A lapok cgyrésze úgy véli, hogy a keletázsiai események és az európai helyzet kö­zött szoros összefüggés áll fenn. A iokioi angol nagykövei tárgyalásai London, június 27. A Press Assötiation je­lenti, hogy Sir Róbert Craigie tokiói angol nagykövet újból felkereste Arita japán kül­ügyminisztert. akivel ezultal bannadjzben ta­lálkozott az elmúlt, négy napou belül. Remé­lik, hogy a megbeszélés következtében néhány A Japánok ujabb hadmüveletekbe kezdtek Tokióban rövidesen diplomáciai tárgyalások kezdődnek — A feszültség fokozódik a japán haderő magatartása miatt — Anglia hadihajókkal ki­sérteti a kereskedelmi hajókat

Next

/
Thumbnails
Contents