Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-25 / 143. szám

18 DÉLMAGYARORSZAG Vasárnap, 1939. Junius 25. Újpest—Ambroziana a Középeurópai kupáért és még néhány bajnoki találkozó (A Délmagyarország munkatársától). Vasárnap Kerül sor a Középeurópai Kupa második fordulójára. Ennek a fordulónak a keretében a magyar csapatok közül az Újpest méri össze erejét a milánói Ambrosianá-val. A meccs színhelye: Újpest. Az első találkozó alkalmával az Újpest mindászszc 1:2 arányú vereséget szenvedett, tehát bízhat az olyanarányu győzelemben, amellyel továbbjutását biztosíthatja. A többi Középeurópai Kupa-találkozó; Bologna: Bologna Venus, Belgrád: BSK—Slavia, Vasárnap az NBA)-ban és az NBB)-ben is lesz még mérkőzés. Az NBA)-ban rendezik meg a Budafok Szolnoki MAV találkozót, az NBB'-ben i következő meccseket rendezik meg: Rákoskeresztúr—Pécsi DV, Törekvés—Szentlőrinc, WMFC-DVSC —oO"— A 136 UtfÁs tuúsia 'Az egyik szegedi egyesületben, amelynek a legnagyobb taglétszáma van, olyan intézkedés látott napvilágot, hogy a nemsportoló tagokat be kell osztani a nemrég alakított túristaszakosztályba. A rendelkezésnek tulajdonképen egészségügyi céljai vannak és csak gratulálni lehet az intézkedéshez, amely arra is törekszik, hogy tagjaival megismertesse az egész országot egy-egy kirándulás alkalmával. A szakosztály megalakulásának persze vannak jelentőségén kivül derűs oldalai is. Hogy-hogynem úgy alakult a helyzet a klubban, hogy a szakosztály elnöki tisztségét arra a lelkes és szimpatikus úrra bízták, aki történetesen 136 kilót nyom (nettó!) az intéző pedig egy egészen filigrán, de szintén szakértő sportember lett. Amikar ezeket az urakat megválasztották a tisztségre, senki nem gondolt a derűsebb oldalra, csak másnap jutott valakinek eszébe, hogy milyen iróniküs a dolog; 136 kilós túristaszakosztályi elnöki Ilyen még nem volt a túristdk történetében. Nem szabad elfelejteni, hogy a túristatársaság nem Szegeden akarja kamatoztatni a kirándulás lehetőségeit, hanem hegyvidéken. Mivel Szegeden nincsen hegy, jóformán még dombok sincsenek, az „edzés" okoz nagy gondot a szakosztály tagjainak. Amióta megalakult a szakosztály, a tagok körében állandó vita tárgyát képezi, hogy az elkövetkezendő hegymászásra, hogyan és milyen módon lehetne fölkészülni, nehogy egy „középtermetű" domb megmászása Után, a társaság tagjainak izomláz miatt, abba kelljen hagyniok a további kísérletet. A szakosztály egyik tagjának, aki termeténél fogva könnyen beszél, az az ötlete támadt, hogy valamelyik szegedi homokbuckán kellene trenírozni. Nyomban cl is mondotta elgondolásait. — Mivel a homok állandóan gürul az ember lába alatt — mondotta —, magam megyek előre, kötéllel fölszerelve, a többiek pedig utánam jönnek. — Mi lesz az elnök úrral és a 136 kilóidvalr — kérdezték. — ö is kötelet köt a derekára, öt is igyekszem majd fölhúzni, az intéző úr pedig tólni fogja és ha igy sem menne a dolog, akkor drótkötélpályát építünk a tiszteletére mindenütt, mert elvégre elnök nélkül mégsem lehet tútistagyakoriatokat folytatni... Az uzsoki kiránduláson az elnök például egy lépést sem tett gyalog... " ""*"" — un — uim.., „Parh" üdülő Máfraíüreű Tel.: 15. Erdei fekvésű modern épület, folvóvizes szobákkal. Olcsó előszezón árak. x Yasutas-ökölvivók, aszók és atléták vasár- I napja Budapesten. A Vasutas sportolói közül va- t sárnap Budapesten szerepelnek az ökölvivók és az atléták. Az ökölvivók a Törekvéssel mérik össze erejüket a szövetségidijas küzdelmek keretében, az atléták pedig országos versenyen vesznek részt. Az úszók az MTK versenyén indulnak. X A Remény bemutatkozó és kegyeleti ke'rékpárosversenye. A nemrég ujjáalakult Remény Kerékpáros Egyesület vasárnap rendezi meg bemutatkozó és kegyeiéti versenyét Szlamka Imre, a Rongyos Gárda hősi halottjának az emlékére. A versenyzők reggel 7 órakor rajtolnak a tűzoltólaktanya előtt és ide is térnek vissza a 100 kilométeres küzdelemről 10 óra körül. A befutás után a versenyzők a Hősök Kapujához vonulnak és itt ünnepies külsőségek között koszorút helyeznek el Szlamka Imre emlékezetére. A verseny érdekes és izgalmas küzdelmet tgér és azon résztvesznek a makóiak is, akiket a rendezőség meghívott. x BVSC—Vasutas ifjúsági bajnoki meccs a Vasutas-stadionban. Vasárnap 16 órakor érdekesnek ígérkező mérkőzés kerül eldöntésre a Vasutas-stadionban. Ttt rende-zik meg a BVSC—Vas utas ifjúsági vasutasbajnoki futballmérkőzést. Bc- I lépődij nincsen. I x Szoyka, az államtudományok doktora, Szoyka Kornélt, a Ferencváros kiváló hátvédjét szombaton avatták az államtudományok doktorává a szegedi egyetemen. Szegedi barátai, volt játékostársai ebből az alkalomból gratulációval halmozták el. Most már két doktor* futballistája lesz a Ferencvárosnak. Szoyka szombaton visszautazott Budapestre, mert részt kell vennie csapatának a Sparta elleni készülődésén. x Kinevezték az alszövetség egysbiróját, előadóját és intézőjét. Gyarmati Mihály, a DLASz ügyvezetője a szegedi alosztály részére az intézői és fegyelmi ügyek ellátásával, mint cgyesbi* rót vitéz Simándy Károlyt (SzTK) bizta meg. Az egyesbiró előadója Schannen János dr. (KEACk jegyzője Kirriilechner János (SzAK) lelt. x A vasárnapi II. osztálya bajnoki mérkőzések. Vasárnap négy II. osztályú mérkőzést rendeznek meg a szegedi osztályban, ebből kettőt Szegeden, az egyetemi stadionban bonyolítanak le. A mérkőzések a következők; Szeged: Postások —Vasutas II., Felsőváros—MTK II. (Egyetemi* stadion, 15.30, illetve 13.45 öra). Kiskundorozsma: Kiskundorozsma—Móraváros, Hódmezővásárhely: HTVE II.—Kistelek. CSERZY. BELA; A ilóc $ J nagy paioe Jzegeoen (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) A Hajlékukból kimosott emberek, akik a röghöz-ragaszkodásból, az otthonféltésből maradtak Szegeden vagy más fölsorolhatatlan komoly okokból nem szedhették sátorfájukat, hogy az árviz múlásáig környékbeli tájon keressenek átmeneti otthont, hamarosan berendezkedtek és belehelyezkedtek a szükségéletmegoldás kereteiben. A vártól Felsőváros felé nyúló s a viz által le nem romboti töltésháton ideiglenes barakkok épültek s ezekben az összeácsolt fakunyhókban találtak időleges otthont a lakásukból kiöntött szegediek. Társadalmi élet jóformán semmi sem volt. A Hungária, a város legelőkelőbb szállodája és étterme a menedékház jellegét öltötte magára s a legkülönbözőbb rendű és rangú emberek tömegének biztosított tartózkodási. helyet. Az élelmezés is népkonyhai megoldás utján bonyolittatott le: a város szárazon maradt különböző pontjain rendeztek be népkonyhákat, ahol a lakosság élelmezéséről gondoskodtak. Az első hetek után sorsukba beletörődtek a szegediek, s amint multak a napok, egyre több reménnyel, egyre több bizakodással néztek a jövő elé. Rendithetetlenül hitték, hogy hamarosan vízmentessé szárad a város, hogy a szivattyúk munkája meghozza az eredményt: hamarosan megindul a rétri városi életfunkció. Különös istenteremtményei voltak es maradtak is a bohémek. Az emberi társadalom furcsa — de csodálatps optimizmussal megáldott — kasztját alkotják ezek. Ezt az optimizmust lehetett tapasztalni ezekben az árvízi napokban is. És a bohémek között is legoDtimistább Miks/éth Kálmán volt, akit csak egy-két hétre lendített ki megszokott flegmájából és életstílusából az árviz katasztrófája. De hetekkel később már, mintha leszámolt volna a változott körülményekkel, ösztönösen alkalmazkodott az előállott rendkívüli életlehetőségekhez s megteremtette magának ebben a Hiányos keretben is azt az életszinvonalat, amelyet a maga szórakoztatására megkövetelt a sorstól. Akármilyen fifika és leleményesség kellett ahhoz, hogy a napi feketekávé-adagját biztosittassa, hogy kedvenc ételeit előteremtesse, ő hozzájutott e földi javakhoz, amelyek pedig elengedhetetlen szükségességek voltak a számára. De a délutáni tarokk- vagv dardli-partik is csak alig egy hétig szüneteltek. Jóformán eeész nap a kártyaasztalnál ült ezután a Hungária egyik rejtett sarkában. A szerkesztőségi munka nem igen szólította el innen, mert ebben az időben mindössze csak kétoldal terjedelemben jelent meg a lap, amely fővárosi tudósításokat közölt, hiszen a vizboritotta városban mi esemény is történt? Ami pedig történt, a párezer lépésnyi területű szárazföldön élő szegedieknek nem volt szükségük arra, hogy az újságból szerezzenek tudomást a nap eseményeiről. Tulajdónképen a lap-megjelenésnek sem volt sok értelme, hiszen kinek is volt kedve újságot olvasni ezekben a napokban, de még ha volt is, kevés volt azoknak a száma, akik Szegeden maradtak. Így tehát Mikszáthot nem érintette túlságosan kellemetlenül az árviz által előidézett zárt életelhetőség, mert életstílusában vajmi kevés változás következett be. A nap legnagyobb részét azelőtt is vendéglőben, kávéházban élte le s most is. Májusban nagy eredményeket értek el a szivattyuzási munkálatokkal. A város töltéssel elhatárolt belterületét sikerült csaknem egészen mentesíteni a víztől, csupán itt-ott, mélyebb kátyús területeket fedett még a viz. A cölöputak is szükségtelenné váltak s lassan-lassan a belvárosi lakások lakói visszaszivárogtak. A városi elet azonban csak később, hónapok multával indult meg, amikor Tisza Lajos gróf kezébe került már a rekonstrukció munkája. Mikszáth Kálmán s a vérbeli bohémek tehát az uj életkörülmények között is megteremtették a maguk részére a szórakozási lehetőségeket. Minden részvétük a tragédiasujtotta embereké volt, minden érzésükkel és ambíciójukkal a város föltámadásáért küzdöttek, mégsem érezték ők olyan közvetlenül az árvíz katasztrófájának súlyos veszteségeit, mint a polgárok. Mikszáthnak például sokkal nagyobb tragédiát jelentett az, hogy május elsejével elköltözött a „Szeged: Napló" szerkesztősége az Iskola-utcából * Kereszt-utcába s ezzel megszűnt szerkesztőségi lakása. Itt szűkebb volt a hely s nem lehetett beállítani az ágyat, amelyben részletekben aludta le a napi 5—6 órai alvási időt. Nem is hagyta ezt a változást ennyiben, május 2-án már bekopogtatott Endrényihez, a kiadóhoz. (Folyt. kövA