Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-25 / 143. szám

18 mmmmmmmmmmmmi^^ ARORSZÁG "Vasárnap, 1939. junius 25. Ludlalpbeiétek, sér v- és haskoíók, gumiharisnyák Orvósi miiszerüzem^ 3 Bal°gh é» Alexy Oroszlán utca 6. sz. som látjuk egymással szembenállanl, hanem úgy nézzük őket, mint Szeged' város két gaz­dasági tényezőjét, amelynek önh'há.iTi'mn vül gazdasági életünk sajátos összetételének harapófogójába jutottak és amelynek eredraé nyeképpen a munkásság kenyér nélkül, a gyár pedig munka nélkül állott Szomorúan kell regisztrálni a jutagyári munkássztrájkkal kapcsolatban az elmúlt na­pok során történt eseményeket és föl kell ten­nünk a kérdést, hogy mikor múlnak el az amúgy is mostoha keretek között élő szegedi gazdasági élet feje felől a sötét fellegek és a megpróbáltatások. Iktényi Bertalan dr. A BIOSz fölhívása az ország összes biztosítási fióhfőnökeihez Budapest, június 24. A Biztosító Intézetek Országos Szövetsége fölhívja az ország ösz­szes városaiban működő biztosítási fiókok (ve­zér- és főügynökségek, vezérképviselőknek) fő­nökeiket, hogy sürgősen tartsanak maguk közt értekezletet a Biztosítóintézetek Fiókfőnökei­nek Asztaltársasága (BIZFA) megalakítására. Cél: 1. A biztosítási intézmény tervszerű népszerűsítése és reprezentálás a BlOSz-tól vett központi irányítás szerint. 2. Kari, társadalmi összefogás a kartáfsi szellem ápolására és a kari tekintély emelésé­re, nz önbecsülésre való nevelésre, stb. Bármely fiókfőnök kezdeményezheti ezt az alakulást, de arra mégis a leghívatottabbak a nagy intézetek fiókvezetői. Az alakulás körülményeiről a BIOSz ad fölvilágosítást. ( Minden BIZFA-alaküláson a BIOSz elnö­ke személyesen is megjelenik. Megjegyezzük, hogy Kaposvárott és Szol­nokon máris megalakult a BIZFA csoportja. )( Béremelés az asztalosiparban. Az asztalos­ipari szakosztály most tartotta a szakosztályülé­sót az Ipartestület székházában. A szakoszl.My­ülés Ilegedüs János elnöklete alalt folyt le, aki a megnyitó beszéd ulán az ülés legfontosabb tár­gyát: a munkabéremelést ismertette. Az asztalos­iparban 26-án 20 százalékos munkabércmelés lép éleibe, amelynek betartásáról kormányrendelet inlézkedik. A rendelet letárgyalása ulán az elnök az ülést bezárta. Kerékpárosok! ClsőrendU kerékpárokai engedményes ár­ben részletre edom. Gumikat alkatrészeket árban kaphat Szántó Sándor nél Szeged, (Kiss D. alotai KISS U. 2• INGATLAN­FORGALOM Szeged város területén 1939. június 17-től 24­ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: özv. Takács Istvánné eladta vitéz Szeredal Jó­zsef és nejének a Gyártelep-utca 4 számú házát 160 n. öles telekkel 4100— pengőért. Dcmhárdt János és neje eladták Merényi Jó­zsef és nejének a Szatymaz 6-19 számú házukat 3 hold 69 n. öl földdel 12.000 pengőért, á Németh Zsigmondné és társai eladták vitéz Halmos Árpád és nejéoek a Csáktornyai-utca 13. számú házukat 159 n öles telekkel 7300— uen­gőért. öi»dögh Andorné és társai eladták Katona Já­nos és társainak a Molnár-utca 24a számú házu­kat 276 n öles telekkel 2400.— pengőért. Nagy Vince és neje eladták ifjú Detári Ist­vánnak a Somogyitelep 1297. számú házukat 900— pengőért. Lajos János eladta Balázs György és nejé­nek az Üstökös-utca 11 számú házát Í60 u. ölet telekkel 9500— pengőért. Kónya Rándorné eladta a Szegcdi Kézműves­banknak a SzcntmihálY'telek 668. számú házát 311 n. öles telekkel 1500— pengőért. Hegedűs János eladta Üveges Lörincz és tár­sainak a Makraszék düllőbcn lévő 370 n. öl föld­jét 16? K kat jövedelemmel 600 pengőért. Kőbányai Polgári Serfőző R. T. eladta UjvS­ry János és nejének a Vásárhelyi-sugárút 60. szá­mú házát 167 n. öles telekkel 16000— pengőért. Kőbányai Polgá-i Serfőzde R. T. eladta Sü­megi Tslván és nejének a Zsótér-iitca 6. száma házát 240 n. öles telekkel 25.000.— pengőért. Csányi Istvánné eladta Menyhárt Gézának a Gajgonva düllőbcn lévő 722 n. öl földjét 2.90 K. kat tjövedelemmel 700— pengőért. Juhász József és társai eladták Bárkányi Fe­renenrlc a Szirlos dűlőben levő 1 hold földjüket 4.81 K kai. Ijövedelemmel 800 pengőért. Dr Nagy Gvőrgyné eladta Módos István él neifnek a Bnldoeasszonv-sugárút 38. számú házát 277 n. öles telekkel 17000 pengőért. Ftiamnnt Dezső és társa eladták Gémes An­talnak a külső Szalvniaz dűllőhen lévő 3 hold 618 n. öl földlüket 22.96 K kat. tjövcdelejumc! 5400 _ pengőért. Kiss Jenő és neie eladták O'vukin Jenőnek a Tnndér-uloa 9. számú házukat 150 n. öles telekkel 2700 — pengőért Kormánvos F.teilía eladta Katona István és nejének a Kerskeméti-utea 21 számú házát 169. n öles telekkel 3400— pengőért. Hegedűs Márlon eladta Farkas István és ne­iének az Oszeszék 183 s/ámú házát 25 hold 11 n. öj Tőiddel 21 000— pengőért. özv Kasza Józsefné eladta Papr> Mihály és nejének a Gvcrgvói-ntea 2. számú hártat 393 n. ölc> telekkel 2751 pengőért. gtSSSM^HnBHEHHMBHBMniHI Ha feledni akar but, bajt, bánatot, Tölcsér! cukrászdában* vegyen bor. pezsgő és császárkörte fagylaltot, a császárkörte fagylalttól fog megjönni a kedve é» csak 10 fillérrel tesz üresebb a zsebje Tisza Lajog körút, bazárépülettel szemben Fiók. Boldogas* l szony sugárvt 20. szám Mlamsegéluf kap Szeged a szeged! cseresznyepálinka előállítására (A Détmagyaföfsgdg munkatársától.) A föld­művelésügyi minisztériumban már huzamosabb ideje foglalkoznak azzal a kérdéssel, miképen lehetne jobb áron értékesíteni a gyümölcster­mést Nemrégiben Balogh Károly mezőkövesdi lanító nyújtott he tervezetet a minisztériumhoz, amelyben az eperfák termésének hasznosításá­val foglalkozik. Az Alföldön és Szeged környé­kén ia nagymértékben elterjedt az cperterme­lés, azonban az eperfának csak a levelét hasz­nálják föl a hernyók etetésére s az eperfalcve­Ick szedése közben az epertermés lehull a föld­re. A tervezet szerint körzetenkint összegyűjte­nék az országutak mentén lévő eperfák termé­sét és kifőznék azt szesznek, illetvo pálinká­nak. A tanító tervezete szerint ezáltal jelentős bevételhez juthatnának a közületek. A földművelésügyi minisztériumban érdek­lődéssel fogadták- az epertermés hasznosítását célzó tervezetet és a minisztériumhói azt most hozzászólás céljából leküldték a városnak, ahol rövidesen szakértők bevonásával értekezletet hívnak egybe. Szegedet különösen érdekli az epertermés hasznosítására vonatkozó probléma, mert ezen •i környéken, az országútak mentén rengeteg az eperfa és éppen néhány évvel ezelőtt indult meg erős és eredményes mozgalom, hogy a vá­rosban és a városkörüli telepeken is minél több eperfát ültessenek. Pár év leforgása alatt megkétszereződött Szegeden és környékén az Mierfák száma; éppen azért szinte jelentős anyagi fejlődést jelenthetne Szeged számára, ha az epertermést megfelelő áron lehetne érté­kesíteni. Más lehetőség is van Szegeden a város be­vételének fokozására. Pálfy József dr. polgár­mester vetette föl néhány héttel ezelőtt azt a tervet, hogy ' a szegedi cseresznyéből pálinkái kellene főzni és mint „sprv'ális sze­gedi cseresznyepálinkát" hozhatnák forgalomba. A polgármester a tervet először a legilletéke­sebb helyen T>h' Mihály gráf földművelés igui minisztert" r i, , •1 n mhi's-Aer öröm­Tervek cseresznyepálinka ts eperpálinka gyártására mel fogadta a szegedi Cseresznyepálinka tervét és kijelentette a polgármester előtt, hogy ennek a tervnek a kivitelénél Szeged hó­molyösszegü államsegélyre számít­hat. A kedvező fogadtatás utáu Pálfy József dr. polgármester elhatározta, hogy a szegedi Cse­resznyepálinka tervet szakértő bizottság elé torjeszti; a kérdésben rövidesen beható tanács­kozások indulnak meg a városházán. Távolabbi terv az, hogy a város a gazdák bevonásával létesítene pálinkafőző-üzemet és ehhez megfelelő államsegélyt kapna Szeged. A szegedi cseresznyepálinkát ízléses kiállításban, Szeged címerével cs színeivel ellátott üvegek­ben hoznák forgalomba, mint a legújabb „sze­gedi specialistásl". )( Kilenc sztrájktörő munkást kizártak a Hi­vntiisszervczcthől. Beszámolt a Délmagyarország arról a sztrájkról, amelyet a Hivatásszervezet munkásai indítottak meg az Angol-Magyar Juta­fonógyárban. A sztrájk, — amint ismeretes —, azzal ért véget, hogy a gyár vezetősége megálla­podott a munkásokkal a béremelés tekintetében. A megállapodás előtt néhány nappal kilenc hiva­tásszervezet' munkás megtörte a sztrájkot s mun­kába állt a gyár mérpyutcai telepén. A Hivatás­szervezet ezt a sztrájktörő kilenc munkást ki­zárta érdekképviseletéből és a Hivatásszervezet székházából !( Kékkő a szegedi szöllősgnzdák részére. A szegedi határban az utolsó napok folyamán föllé­pett a peronospóra. amely az idén annál nagyobb veszedelmet felent a szőlősgazdákra nézve, mert a kereskedők raktáraiban kékkő alig van. Az ál­landó esőzések ugyanis az eddigi permetezéseket lemosták, viszont a kartel olvan csekély mennvi­sóget bocsát a kereskedők rendelkezésére, hogy abbó! a szöilőcgazdák szükségletét kielégíteni nem tudják Ezért a szegedi Kereskedelmi és Iparka­mara mai napon távbeszélő utfán kérte a földmű velésöov' miniszlérii'grtöt megfelelő mennviség­nek a kiutalását egvutfa! pedig a városnál is in terveniáit a kéretem árdekéhpn Tóth Réta dr he lyet'tes polgármester az idei szezon *jrflk«*«teté­nek fedezésére táviratilag 20 vagon kiutalását kér»e a földművelésügyi minisztériumtól.

Next

/
Thumbnails
Contents