Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-25 / 143. szám
18 mmmmmmmmmmmmi^^ ARORSZÁG "Vasárnap, 1939. junius 25. Ludlalpbeiétek, sér v- és haskoíók, gumiharisnyák Orvósi miiszerüzem^ 3 Bal°gh é» Alexy Oroszlán utca 6. sz. som látjuk egymással szembenállanl, hanem úgy nézzük őket, mint Szeged' város két gazdasági tényezőjét, amelynek önh'há.iTi'mn vül gazdasági életünk sajátos összetételének harapófogójába jutottak és amelynek eredraé nyeképpen a munkásság kenyér nélkül, a gyár pedig munka nélkül állott Szomorúan kell regisztrálni a jutagyári munkássztrájkkal kapcsolatban az elmúlt napok során történt eseményeket és föl kell tennünk a kérdést, hogy mikor múlnak el az amúgy is mostoha keretek között élő szegedi gazdasági élet feje felől a sötét fellegek és a megpróbáltatások. Iktényi Bertalan dr. A BIOSz fölhívása az ország összes biztosítási fióhfőnökeihez Budapest, június 24. A Biztosító Intézetek Országos Szövetsége fölhívja az ország öszszes városaiban működő biztosítási fiókok (vezér- és főügynökségek, vezérképviselőknek) főnökeiket, hogy sürgősen tartsanak maguk közt értekezletet a Biztosítóintézetek Fiókfőnökeinek Asztaltársasága (BIZFA) megalakítására. Cél: 1. A biztosítási intézmény tervszerű népszerűsítése és reprezentálás a BlOSz-tól vett központi irányítás szerint. 2. Kari, társadalmi összefogás a kartáfsi szellem ápolására és a kari tekintély emelésére, nz önbecsülésre való nevelésre, stb. Bármely fiókfőnök kezdeményezheti ezt az alakulást, de arra mégis a leghívatottabbak a nagy intézetek fiókvezetői. Az alakulás körülményeiről a BIOSz ad fölvilágosítást. ( Minden BIZFA-alaküláson a BIOSz elnöke személyesen is megjelenik. Megjegyezzük, hogy Kaposvárott és Szolnokon máris megalakult a BIZFA csoportja. )( Béremelés az asztalosiparban. Az asztalosipari szakosztály most tartotta a szakosztályülésót az Ipartestület székházában. A szakoszl.Myülés Ilegedüs János elnöklete alalt folyt le, aki a megnyitó beszéd ulán az ülés legfontosabb tárgyát: a munkabéremelést ismertette. Az asztalosiparban 26-án 20 százalékos munkabércmelés lép éleibe, amelynek betartásáról kormányrendelet inlézkedik. A rendelet letárgyalása ulán az elnök az ülést bezárta. Kerékpárosok! ClsőrendU kerékpárokai engedményes árben részletre edom. Gumikat alkatrészeket árban kaphat Szántó Sándor nél Szeged, (Kiss D. alotai KISS U. 2• INGATLANFORGALOM Szeged város területén 1939. június 17-től 24ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: özv. Takács Istvánné eladta vitéz Szeredal József és nejének a Gyártelep-utca 4 számú házát 160 n. öles telekkel 4100— pengőért. Dcmhárdt János és neje eladták Merényi József és nejének a Szatymaz 6-19 számú házukat 3 hold 69 n. öl földdel 12.000 pengőért, á Németh Zsigmondné és társai eladták vitéz Halmos Árpád és nejéoek a Csáktornyai-utca 13. számú házukat 159 n öles telekkel 7300— uengőért. öi»dögh Andorné és társai eladták Katona János és társainak a Molnár-utca 24a számú házukat 276 n öles telekkel 2400.— pengőért. Nagy Vince és neje eladták ifjú Detári Istvánnak a Somogyitelep 1297. számú házukat 900— pengőért. Lajos János eladta Balázs György és nejének az Üstökös-utca 11 számú házát Í60 u. ölet telekkel 9500— pengőért. Kónya Rándorné eladta a Szegcdi Kézművesbanknak a SzcntmihálY'telek 668. számú házát 311 n. öles telekkel 1500— pengőért. Hegedűs János eladta Üveges Lörincz és társainak a Makraszék düllőbcn lévő 370 n. öl földjét 16? K kat jövedelemmel 600 pengőért. Kőbányai Polgári Serfőző R. T. eladta UjvSry János és nejének a Vásárhelyi-sugárút 60. számú házát 167 n. öles telekkel 16000— pengőért. Kőbányai Polgá-i Serfőzde R. T. eladta Sümegi Tslván és nejének a Zsótér-iitca 6. száma házát 240 n. öles telekkel 25.000.— pengőért. Csányi Istvánné eladta Menyhárt Gézának a Gajgonva düllőbcn lévő 722 n. öl földjét 2.90 K. kat tjövedelemmel 700— pengőért. Juhász József és társai eladták Bárkányi Ferenenrlc a Szirlos dűlőben levő 1 hold földjüket 4.81 K kai. Ijövedelemmel 800 pengőért. Dr Nagy Gvőrgyné eladta Módos István él neifnek a Bnldoeasszonv-sugárút 38. számú házát 277 n. öles telekkel 17000 pengőért. Ftiamnnt Dezső és társa eladták Gémes Antalnak a külső Szalvniaz dűllőhen lévő 3 hold 618 n. öl földlüket 22.96 K kat. tjövcdelejumc! 5400 _ pengőért. Kiss Jenő és neie eladták O'vukin Jenőnek a Tnndér-uloa 9. számú házukat 150 n. öles telekkel 2700 — pengőért Kormánvos F.teilía eladta Katona István és nejének a Kerskeméti-utea 21 számú házát 169. n öles telekkel 3400— pengőért. Hegedűs Márlon eladta Farkas István és neiének az Oszeszék 183 s/ámú házát 25 hold 11 n. öj Tőiddel 21 000— pengőért. özv Kasza Józsefné eladta Papr> Mihály és nejének a Gvcrgvói-ntea 2. számú hártat 393 n. ölc> telekkel 2751 pengőért. gtSSSM^HnBHEHHMBHBMniHI Ha feledni akar but, bajt, bánatot, Tölcsér! cukrászdában* vegyen bor. pezsgő és császárkörte fagylaltot, a császárkörte fagylalttól fog megjönni a kedve é» csak 10 fillérrel tesz üresebb a zsebje Tisza Lajog körút, bazárépülettel szemben Fiók. Boldogas* l szony sugárvt 20. szám Mlamsegéluf kap Szeged a szeged! cseresznyepálinka előállítására (A Détmagyaföfsgdg munkatársától.) A földművelésügyi minisztériumban már huzamosabb ideje foglalkoznak azzal a kérdéssel, miképen lehetne jobb áron értékesíteni a gyümölcstermést Nemrégiben Balogh Károly mezőkövesdi lanító nyújtott he tervezetet a minisztériumhoz, amelyben az eperfák termésének hasznosításával foglalkozik. Az Alföldön és Szeged környékén ia nagymértékben elterjedt az cpertermelés, azonban az eperfának csak a levelét használják föl a hernyók etetésére s az eperfalcveIck szedése közben az epertermés lehull a földre. A tervezet szerint körzetenkint összegyűjtenék az országutak mentén lévő eperfák termését és kifőznék azt szesznek, illetvo pálinkának. A tanító tervezete szerint ezáltal jelentős bevételhez juthatnának a közületek. A földművelésügyi minisztériumban érdeklődéssel fogadták- az epertermés hasznosítását célzó tervezetet és a minisztériumhói azt most hozzászólás céljából leküldték a városnak, ahol rövidesen szakértők bevonásával értekezletet hívnak egybe. Szegedet különösen érdekli az epertermés hasznosítására vonatkozó probléma, mert ezen •i környéken, az országútak mentén rengeteg az eperfa és éppen néhány évvel ezelőtt indult meg erős és eredményes mozgalom, hogy a városban és a városkörüli telepeken is minél több eperfát ültessenek. Pár év leforgása alatt megkétszereződött Szegeden és környékén az Mierfák száma; éppen azért szinte jelentős anyagi fejlődést jelenthetne Szeged számára, ha az epertermést megfelelő áron lehetne értékesíteni. Más lehetőség is van Szegeden a város bevételének fokozására. Pálfy József dr. polgármester vetette föl néhány héttel ezelőtt azt a tervet, hogy ' a szegedi cseresznyéből pálinkái kellene főzni és mint „sprv'ális szegedi cseresznyepálinkát" hozhatnák forgalomba. A polgármester a tervet először a legilletékesebb helyen T>h' Mihály gráf földművelés igui minisztert" r i, , •1 n mhi's-Aer örömTervek cseresznyepálinka ts eperpálinka gyártására mel fogadta a szegedi Cseresznyepálinka tervét és kijelentette a polgármester előtt, hogy ennek a tervnek a kivitelénél Szeged hómolyösszegü államsegélyre számíthat. A kedvező fogadtatás utáu Pálfy József dr. polgármester elhatározta, hogy a szegedi Cseresznyepálinka tervet szakértő bizottság elé torjeszti; a kérdésben rövidesen beható tanácskozások indulnak meg a városházán. Távolabbi terv az, hogy a város a gazdák bevonásával létesítene pálinkafőző-üzemet és ehhez megfelelő államsegélyt kapna Szeged. A szegedi cseresznyepálinkát ízléses kiállításban, Szeged címerével cs színeivel ellátott üvegekben hoznák forgalomba, mint a legújabb „szegedi specialistásl". )( Kilenc sztrájktörő munkást kizártak a Hivntiisszervczcthől. Beszámolt a Délmagyarország arról a sztrájkról, amelyet a Hivatásszervezet munkásai indítottak meg az Angol-Magyar Jutafonógyárban. A sztrájk, — amint ismeretes —, azzal ért véget, hogy a gyár vezetősége megállapodott a munkásokkal a béremelés tekintetében. A megállapodás előtt néhány nappal kilenc hivatásszervezet' munkás megtörte a sztrájkot s munkába állt a gyár mérpyutcai telepén. A Hivatásszervezet ezt a sztrájktörő kilenc munkást kizárta érdekképviseletéből és a Hivatásszervezet székházából !( Kékkő a szegedi szöllősgnzdák részére. A szegedi határban az utolsó napok folyamán föllépett a peronospóra. amely az idén annál nagyobb veszedelmet felent a szőlősgazdákra nézve, mert a kereskedők raktáraiban kékkő alig van. Az állandó esőzések ugyanis az eddigi permetezéseket lemosták, viszont a kartel olvan csekély mennvisóget bocsát a kereskedők rendelkezésére, hogy abbó! a szöilőcgazdák szükségletét kielégíteni nem tudják Ezért a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara mai napon távbeszélő utfán kérte a földmű velésöov' miniszlérii'grtöt megfelelő mennviségnek a kiutalását egvutfa! pedig a városnál is in terveniáit a kéretem árdekéhpn Tóth Réta dr he lyet'tes polgármester az idei szezon *jrflk«*«tetének fedezésére táviratilag 20 vagon kiutalását kér»e a földművelésügyi minisztériumtól.