Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-03 / 125. szám

8 DÉLMAG YTARORSZÁG Szombat, 1939. junius 3. A Szegedi ipari vasár mmm t n un j a Délmagyarország kiadóhivatalában kaphatók. KÖZGAZDASAG A pengő árfolyamemelkedése A pengő árfolyama a közelmúlt napokban Ismét emelkedni kezdett. Ismeretes, högy az elmúlt hónapok, söt az esztendők során a pengő árfolyamában nagy visszaesés következett be, amelyet egyrészt áz európai feszültségnek, másrészt a magyar belpolitikai fejlemények következményeként könyveltek el. Ez a körülmény természetesen külkereskedelmi életünkben is nagy tehertételt jelentett, főleg azok felé az államok felé, amelyek Magyarországgal nem árúkompenzáeiós, hanem a valutám elszámolásban voltak. Az elmúlt napok alatt a pengő árfolyama meglepetésszerűen felszökött. Hogy a nemzetközi valuta történetben szinte páratlan gyrtrs javulást mi idézte fel, ma még nem tudjuk pontosan megmondani. Szakkörök véleménye szerint nem kétséges, hogy az érdekelt nemzetközi tényezők a mai magyar gazdasági helyzetképen a komoly javulás ismérveit találták meg. Ez a legfőbb tényező ugyanis, amely egy valuta értékének kialakulásánál elsősorban figyelembe jöhet. Ezenkívül hivatkozásokat és indokolást találhatunk a valntavédelmi intézkedések szigorúbb végrehajtásában, amely a pengő külföldre valő jutásának vet gátat, de bizonyára szerepe van a kontremin fedezésének is, amely az elmúlt hónapok szilárdságában bízva ngyaiiBsak az árfolyam emelkedését eredményezi. , A pengő megszilárdulásának megvannak" a maga jelentős előnyei a nemzetközi pénzforgalmunkban és frissitöleg hat a külkereskedelemre is. Ezeken és egyéb várható kedvező hatásain kívül azonban a magyar gazdasági élet, szempontjából nagy jelentőséggel bír a pengő árfolyamának megszilárdulása azért, mert ez a körülmény a javuló magyar gazdasági élet kétségtelen fokmérőjének, tekinthető. —ooo— f Fejenkint: 66 4 liter sör A német sörfogyasztás az 1937—38. évadban (októbertől szeptemberig) különös emelkedést mulat. Ezek szerint a német vámterületen o fejenkénti átlagos sörfogyasztás 86.4 literre emelkedett. A számitások azt mütatják, hogy a fejenkéni évi sörfogyasztás az utolsó évben 15.5 literrel magasabb. Eltekintve attól, hogy a háború utáni 1929 es évben az elképzelhető legmagasabb sörfogyasztás! kvóta 90 liter vol't fejenként, azzal magyarázzák a német hatóságok a sörfogyasztás emelkedését, hogy a mindinkább térthóditó sportok, valamint az ország motorosítása és emelkedettebb forgalma teszi szükségessé, hogy a többi italok között, mint tej, kávé, limonádé és ásványmz mellett a sőr elsőrendű szerephez jut. Bár magyarázzák az emelkedést azzal Is, hogy a sportszerű nevelés inkább az alacsonyabb alkoholtartalmú sört forszírozza, mintsem a többi nagyobb alkoholtartalmú italokat. n^-rore^fgrsr®- vr-seiw' hmmiiew-il. <r— Kerékpárosok! ElsőrendD kerékpárokat engedményes ár* ban részletre adom. Gumikat NftlkltrtmH árban kaphat Szántó Sándor Szagod, (Kt*» D. alóla* Kiss u. 2,; tlegszünf a keresztéiig értelmiségi munkanélküliség? „Az érem másik oldala" cimmel igen érdekes fejtegetést olvastunk a Baross Szövetség lapjában. A cikkíró keresztény könyvkereskedő, mindenekelőtt megállapítja, hogy a tiznél több alkalmazottat foglalkoztató vállalatok minden keresztény alkalmazottai fölszivtak, „úgyhogy keresztény értelmiségi munkanélküliségről ma, már aligha lehet beszélni". A zsidótörvény tehát ebben a tekintetben máris eredményt ért el, sőt; hatóképességének határához érkezett. Vari azonban az éremnek másik oldala is — irja tovább. Ami az átcsoportosítás terén eddig végbement, súlyos helyzetet teremtett a tiznél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató keresztény vállalatok körében (és ilyen a keresztény vállalatok túlnyomó része). Ezek a cégek egyáltalán nem jutnak megfelelő alkalmazottakhoz. A keresztények a nagy vállalatoknál (sokkal jobb fizetéssel, mint amilyet a kis cégek adni tudnának) helyezkedtek el. zsidókat pedig nem lehet felvenni. — Ha végignézzük a lapok hirdetési rovatait, szövi tovább gondolatmenetét a cikkíró —, azt látjuk, hogy hasábokon át keresnek keresztény magyar-német gyors- és gépirónőket. Magam is a íjjult év májusa óta keresek ilyen alkalmazottai és nem mondom, hogy jelentkezőkben hiány lett volna, de. a 30—40 jelentkező közül, akiket kii próbáltam, egyetlen egy sem volt olyan, aki a követelményeknek csak félig-meddig is megfelelt volna. Azt javasolja ezekután ' a Baross Szövetség cikkírója, hogy „olyan esetben; amikor igazoltan nem lehet valamely munkakörre megfelelő keresztény alkalmazottat kapni, szabad l*gven átmenetileg vagy kisegitésképen — legalább kikeresztelt — zsidót is felvenni". A rikk a következő szavakkal végződik: „K'vánatos volna, hogy az intéző körök me^ialignssák az érdekeltek ezirányu panaszát és megfelelő intézkedést tegyenek, különben nemcsak hogv uj keresztény cégek nem alakulhatnak, hanem a régiek is megszűnnek a tulajdonosok végkimerülése folytán". RUHA KALAP Nagy választök: Elsőrendű uriszaböscig. Sport- €s divartHtönn ls 0- ts PallonKaPá! Cord ts burburu ragián fiu rubázali cihhf.h — olc®só árak! SZÉCHÉNYI TER I 71.000 úi cMáUtfyüá Az összes előfizetők száma: 465 ezer A posta legutóbbi jelentése megállapítja, bogy a forgalom minden ágazatban nagymértékben emelkedett. Most már természetesen a Felvidék és a Kárpátalja adatai is bennfoglaltatnak a kimutatásban. A feladott közönséges levelek száma 54,341.000 darab volt (44,266.000), a többlet 228 százalék. Közönséges csomagok 1,004.000 drb. (848 000); a többlet 18.4 százalék. Pénzesutalványon feladtak 70,590.000 pengőt (58,105.000) a többlet 12,485.ooo pengő. Csekkbefizetések 199.837.000 pengő (151,328.000 pengő); a szaporulat 48,509000 pengő. A budapesti távbeszélőelöfizetök száma 75 941, a rnult évről alig 5.7 százalék a szaporulat, sőt a budapesti hálózatban a számláik beszélgetések száma csak 2.7 százalékkal növekedett. A rádióelőfizeiők száma Budapesten 149.067 (138.711), vidéken 316.443 (255.970); az egész szaporulat 70.799; kereken 71.000, vagyis 17.9 százalék. Ebből 39.000 a régi Csonka-Magyarországra esik, 32000 a visszakerült területek okozta többlet. I kgr. v i r á g m é z I kgr. I. m é z P. I — P. 1.20 Nagy Albert Valéria-tér 4 sz. Paprikapiac. )'( Legkisebb munkabérek a vendéglátóiparban. A kereskedelmi miniszter megerősítése után junius 5-én életbelépnek a szegcdi kereskedelmi és iparkamara területére megállapított legkisebb vendéglátóipart munkabérek. A határozat hatálya kiterjed a szegedi kamara területén működő minden szálloda., vendéglő,j kávéház, kávémérő és kifőző,' kocsma és penzió üzletben, illetőleg vállalatnál foglalkoztatolt alkalmazottra. A határozat a szóbanlevő üzleteket területileg két csoportba sorozza éspedig Szeged, Baja, Hódmezővásárhely, Békéscsaba, Csongrád, Gyula, Makó és Szentes városokban, Battonya, Bácsalmás, Mezőhegyes, Orosháza és Szarvas községekben működő üzleteket az első, a kamara területén levő összes egyéb községekben fennálló üzleteket pedig a második területi csoportba osztja be A határozat az emiitett iparokban alkalmazott munkavállalók legkisebb munkabéreit helibérekben állapítja meg azzal, hogy havi fizetés esetén a megállapitott hetibérek alapján kell a megfelelő havibért kiszámítani. Kimondja a határozat, hogy a legkisebb munkabérek kiegészítő részét képezik az alkalmazottak egyes csoportjainál a kiszolgálási díjból való részesedés és a természetbeni élelmezés és lakás. Elegáns nyári ruháit olcsón csak „Pompadur" szalónban vásárolja meg. Nemzeti Takarékosság tagja. (Kuiucsev fölött) Csekonics u. I. Szeged sz. kir. város gazdasági hivatalától, 1256—1939. gh. szám. Földbérbeadási hirdetmény Közhírré tesszük, bogy 1939. évi junius hó 9-én, pénteken délelőtt 9 órakor Szeged szab. kir. város gazdászi hivatala a Baktóban több parlagon maradt OFB. bérparcellát árverésen bérbe fog adni. Gyülekezés a baktói vasúti őrháznál, , Szeged, 1939. évi junius hó 1-én. Vitéz Kókay László Balázs Mihály s/ámvevőséci tanácsos városgazda.