Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-25 / 143. szám

6 DÉLMAGYARORSZAG Vasárnap, T939. junius 25. A leglobii 6.F.B.diuatharisnySh 'Z^tTt^t SP mondja, hogy „egy tevés bélyegért adok egy Kolumbus-bélyegrt..." Bélycgtanóra az iskolában Ennek az állapotnak" megszüntetésén dolgozik Matolesy László. Magyarországon elsőnek foglalkozik iskolaszerűm a bclyeggynjtés tudományával, délutáni különórák keretében már két éve oktatja az ifjúságot az iskolában bélyeggyüjtés helyes módszereire. A főigazgatóságtól most kér engedélyt, hogy erre a tudományra rendszeres tanítás útján nevelhesse a diákságot. Elgondolása szerint a tanulók „bélyegegyesiiletek"-b« tömörülve Ismerkedjenek meg a bélyeg történelmével, előállítási módozataival és Irodalmával. A rendszerek megalkotására is itt kapna az ifjúság oktatást és útmutatást. A gyűjtés ne csupán a bélyegre terjedjen ki, hanem a pöstaszállítássn] kaprsolatos egyéb érdekességek összegyűjtését is foglalja magában. A „nem fogadta el", „terjedelmes" „Ismeretlen", „elköltözött" stb. postai jelzések összegyűjtése rendkívül érdekes megfigyelésekre adhat alkalmat A „korok bélyege" a bélyegeken Ha az ember végignéz egy rendszeres bélyeggyűjtemény, akkor a világ minden tudományába betekintést nyerhet. A bélyeg a föld arcának, a Világ történelmének, visszatükröződése s mivel sokszor országokat ütazik át: nagyon sokat tud mesélni. És nem palástól semmit, könyörtelenül megmondja az igazságot. Ha valaha minden történelmi dokumentum elveszne és csak egyetlen albán bélyeg maradna fönn, akkor is megtudhatnánk Albánia sorsát, mert az utolsó albán bélyegen az olasz állam jele: a kávé és bárd átütött képe látható. Vagy nézzük végig például Paraguay és Uruguay bélyegeit. Amikor ez a két állam a szokásos harcban állt egymással, akkor homlokegyenest ellenkező bélyegeket adott ki a két örszág postája. Ha az egyik a piros bélyeg mellett döntött, akkor a másik Csak azért is a kék színt választott, ha az egyik politikus-areot tüntetett föl a bélyegen, akkor a másik színes állafképet közölt. Amikor azután megszűntek a határvillongások, akkor a bélyegfronton is helyreállt a béke. A nemzeti jellemvonások is tükröződnek bélyegen és a korok hangulata éppúgy „rányomja bélyegét a bélyegre", mint az egyes történelmi mozzanatok. A fiatal Amerika n harcos történelmi képekért lelkesedett: egymásután jelentek meg a fölfedezést és az Észak—Dél harcát föltüntető bélyegek. Aztán jött Edison, következett a technika szédítő haladása és az amerikai bélyegeken megjelentek a gyárkéménvek, a repülőcsodák. A francia vet, a magyar arat... 'A' bélyeg „őskorában" sokáig meglehetős egyhangú volt a bélyegkép. Eleinte az uralkodók arrképei domináltak, vagy egy-egy szimbolikus jelenet adja meg a bélyeg rajzát. A franeia bélyeg például a század elején egy nőalakot ábrázott, amint derekán lévő kötényből a termő rögökre szórja a velőmagokat. Ugyanekkor a magyar bélyeg (ki ne emlékezne rá.iuk) az aratást mutatták be. Sokáig használta a két állam ezt a bélyeget. Ott vetettek, itt pedig arattak a leveleken. Éppen a ÁrianBni béke után szüntették meg ezeket a bélyegeket ... » v v j Nem bánja fneg, ha kárpitozott bútor szükségletét oálaro szerzi be. — Modern recamiék, ottomán. matrac állandóan raktáron. Megbízható munka olcsó árak. — Unió könyvre is Vitéz 8ÜVF.GH DEZSŐ kárpitosmester Káliav Albert (Hid) utca 2. szám. Bélyegmáglya és Hitler-arc egy rózsabokorban Az emlékezetes osztrák' forradalom előtt adták ki Ausztriában egy sorozat Dollfüss-bélyeget. Abban az időben egy-két darabot beszereztek belőle a gyűjtők, hogy ne legyen folytonossági hiány a gyűjteményben, ma már azonban hatalmas értéket képviselnek ezek az apró négyszögletes papírök. A bélyeg értéke ugyanis attól függ, hogy mennyi van belőle a világon. Minél kevesebb, annál drágább. Nos, ebből a Dolfuss-bélyegből meglehetősen kevés maradt, mert az Anschluss után Hitler úgy a postánál, mint magánosoknál található példányokat összegyűjtette és bélyegmágjdt rakva belőlük, valamennyit elégettette. Nemsokkal az Anschluss előtt adta ki az osztrák posta azt az ismert rajzolatú bélyeget, amelynek szélén a hónapök jeleinek képe foglalt helyet, középen pedig egy rózsacsokor díszlik. 'A rózsacsokornak egyik bimbója éppen március hónapjának jele mellett van és ez a rózsabimbó oldalról nézve Hitler-arcot ábrázol... A véletlen különös játéka ez a híres bélyeg. Harc a „Meztelen Maya" körül Igenérdekes az a spanyol bélyeg is, amely Goyának egyik festményét, a „Meztelen May"-t ábrázolja. 1930. júniusában jelent, meg s még ma is eiplékewtcs az a harc, ami kitört az aktot ábrázoló bélyeg körül. A spanyol társadalom egy része az „illik megbotránkozni" elv . alapján emelte föl szavát az erkölcstelennek tartott bélyeg pllen, a másik része pedig azzal az indokolással követelte a bélyeg bevonását, liogy „hasonló témákat hagyjunk meg a képtárak részére A vita európai visszhangot vert s talán még ma sem lenne vége, ba közbe nem jön a spanyol polgárháború. A háború eddig nem kedvez a művészeti vitáknak.., 4 1940: bélyegcentennirium Ha jövőre még lesz idejük és kedvük az embereknek a bélyeggyűjtés megnyugtató és szép tudományával foglalkozni, akkor világraszóló ünnepléssel ülhetik meg a bélyeg századik esztendejét; 1810. május 6-ikán adták ki az első bélyeget Angliában. Amíg a bélyeg alkalmazásának gyakorlati hasznára rájött az emberiség, addig sok furcsaságokon és kalandon ment keresztül minden levél vagy küldemény, amelyet az emberek egymásnak expediáltak. Ugorjunk vissza nébányszáz évet és próbáljunk meg elkiildeui valakinek egy levelei" mondjuk Bécsbe ... Amikor püfölték a postásokat.. Ha nagyon visszaugrunk, akkBr írásos üzenetet nem is tudunk küldeni, mert úgysem viszi el senki. A levél útközben elvész, vagy ellöpják, Ezért szóbeli üzenetet továbbítunk, amit talán meg tud őrizni a gyalogos vagy lovasfutár még akkor is, ha kínzókamrába kerül. (Rendszerint nem őrizték meg a szóbeli „levéltitkokat".) A gyalogosnak és a lovasnak állomástói-állomásig futnia kellett. Ezért fizetést kaptak különösen 1093-tól kezdve, amikor Szent László biztosította törvényileg a „küldöncdíjat". A levélviteldíj elve tehát már él pbben az időben. 1540 körül tok szis Antal rendszeres postát létesít Béx?s és Buda között 10 váltóhellvel. Magánlevelekért 6. illetve 8 krajcár viteldíjat szedett. Ennek fölét a feladó, felét ppdig a címzett fizette. Legdrágább a lovasküldönc díja volt. akinek egy napi átért 36 krajcárt kellett leróni. Ebben az időben még ismeretlen fogalom a bélyeg; kézjel, vagy a ..kifizetve" szó helyetteí» siti a leveleken és küldeményeken. Ezt a 3V let tehát a bélyeg őseinek lehet tekinteni. A' postaforgalmat Magyarországon is Bécs irányította s az Bsztrák postások részére az üdva® színes diszegyenruhát rendszeresített. Ezt a díszegyenruhát vasár- és ünnepnapokon kel* lett fölvenni a német postamestereknek és al* kalmazottaknak. Ámde a magyar nép ezeket nem nagyon kedvelte s ahol ilyen díszegyen* ruhás férfiú föltűnt, ott minden megtorló" In* tézkedés ellenére parázs verekedés támadt', amelynek során a postást alaposan elverték és szokás szerint letépték róla az egyenruhát. Egykori följegyzések szerint minden vasátnapra és ünnepre új egyenruhát, kellett, adni a postásoknak, ami nem csekély kiadást jelentett a bécsi üdval'nak... Magyar nemesek mint postamesterek Az 1741. évi országgyűlés hozott némi vál* t'ozást, ekkor adta ki Mária Terézia postatör* vényét, amelyben kimondotta, hogy gazdag magyar nemeseket kell kinevezni postamesterekké. Később, 1838-ban már Olyan nevek szerepelnek a postamesterek sorában, mint Esterházy Miklós gróf, Lurenszky Károly báró, Zichy Károly gróf és nemes Horváth József Ekkofl már magyarnyelvű a postai szolgálat, csak, a külföldi küldeményeken használják még a latin nyelvet. De németet már seholsem szabad. Fölbontani tilos / ... Amikor Klauzál Gábor átvette a magyal posta vezetését, első radikális lépésként elek ször a német heamtereket küldte el a postaszolgálatból. ö hozta azt a rendkívül fontos rendeletet, amely kimondta, hogy a levelet, fölbontani tilos. Addig nem volt szent a levéltitok, hiszen éppen a levéltitok megsértése hiúsította meg nagyrészben Rákóczi Ferenc szabadságharcát; a francia udvarnak szóló levelét egészen máshová kézbesítette a küldönc. Ez juttatta hóhérkézre Irinyit és Frangepánt s így fogták el Martinovicsot és társait is. i Ha az új rendelet miatt fölbontani már nem is tudták a leveleket; „fekete fuvarokat** azért továbbra is lehetett szállítani. Ezeknél S levéldíj a postás zsebébe vándorolt. Ezért Than Mór 1848-ban Kossuth Lajos kérésére megfőj* zolja az első magyat bélyeg tervét. „Magyari Alladalmi posta, 1 krajcár" volt a fölírása em nek p pirös-fehér-zöld színű bélyegnek, amely, azonban kiadásra sohasem került, mert a következő évben bejöttek Magyarországra az) oroszok. Az osztrák udvar pedig „könyörtelen" tisztogatást" kezdett a magyar postán. Ennek a tisztogatásnak egyik humorósan jellemző tünete az, hogy a kabinet megtiltotta rt postásoknak a. körszakáll viselését és csak ft császárszakáll növesztését engedte meg... Ebben az időben már használnak Magyarországon bélyeget, az 1850-ben megjelent osztrák bélyeget magyar bélyegzővel ütötték át. Az éhéi magyat bélyeg 1871. május 1-én jelenik meg; ennek lilaszínű 25 krajcáros példányai ma már 2000 pengő értéket képviselnek. (A világhíres Mauritius-bélyegekn'ek 600.009 pengő a kataló. RUSÍ értékük, egy amerikai kiállitáson pedig Hcarst, az amerikai újságkirály közel kétmillió pengői fizetett ki értük). Mőst. Szegeden tartanak bélyegkiállítást:. Itt nem szerepelnek ilyen csillagászati számok, mert ez a kiállítás annak az elvnek jegyében! született, bogy a bélyeggyüjtés nem üzlet, hanem nagyszerű és nemes sport. Eahriár-Maron ferene Leqmaqasabb ~ hűtöké'pesaégükrői ismert , „ Kedvező fizetesi feltételek. rehetállÉI, Kossuth Laios-sugárut 18 sz. íz