Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-25 / 143. szám

"ró DÉIMAGYARORSZ Vasárnap, 1939. VI. 23. KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP Szeged város és iparossága Ünnepnapon ünnepi megemlékezéssel a Karjuk szóvátenni azt a dicsőséges munkát. amit a szegedi iparosok immár egy évtizedet meghaladó idő óta végeznek a váró.5 anyagi és erkölcsi javainak gyarapítására. Még nincsenek lezárva azok a száuradások. amelyek adataiból a tizenegyedik Szegedi Ipari Vásár sikerének grafikonja fog kirajzolódni, de máris észlelhetők azok a kézzelfogható eredmények, amelyek gazdagítják a várost minden statisztikai adattól függetlenül. Nincs egyetlen vcndégláíó iparos Szegetlen, aki ne hálálkodnék a Szegedi Tpari Vásár megrendezéseért. Ehhez azonban hozzászoktatott bennünket az eddig megtartott valamennyi vásár. A mostani vásár sokkal nagyobb sikert tud fölmutatni,, mint a vendéglői forgalom emelkedését. Nemcsak a kiállítók és látogatók száma emelkedett Örvendetesen, hanem a vevőké és megrendelőké is. A kiállító iparosok a vásár ulán a legtöbb esetben eddig is megkapták szorgalmuk és áldozatkészségük jutalmát azokban a megrendelésekben, amelyekhez az ipari kiállítás nélkül nem jutottak volna, az idei yásár tíz napja alatt azonban több megrendelést kaptak a kiállító iparosok, mint amennyivel eddig bármelyik vásár után keresték őket fel. Voltak iparosok, akik kiállított készítményüket a vásár alatt háromszor is eltudták adni. S a vásárnak ez a sikere megmutatkozott az egész szegedi forCalom emelkedésében; vannak" kereskedők és iparosok, akik a karácsony előtti forgalmat tudták elérni a Szegedi Ipari Vásár tíz Dapja alatt. Forgalmat, élénkséget, idegeneket, pénzf, Megrendeléseket és bevételt, munkaalkalmakat és kereseti lehetőségeket nyújtott eddig mindig s fog ezentúl még nagyobb mértékben nyújtani az ipari kiállítás a városnak. S amikor azt látjuk, hogy a vásár éoenkint legalább 10—12.000 idegent hoz a városba, akik itt költenek cs bevásárolnak, s amikor egyre erősödő meggyőződéssé válik az is, hogy a városnak áldozni is flfell az idegenforgalomért, mert elvesztett tápterületeit, elveszített „életterét" csak az idegenforgalom emelkedése pótolhatja valamennyire, akkor a szegedi iparosság minden támogatás nélkül olyan gazdag, bőséges idegenforgalmat teremt a városnak:, amihez egyébként súlyos áldozatok árán sem tudna szert tenni. A Szabadtéri Játékokért azért kell a városnak áldozatokat vállalni, mert a: nyári halott mozdulatlanságból á játékok élénk, pezsdülő életet varázsolnak a lélektelen falak közé. Senki nem sajnálja az áldozatoknak az elért eredménnyel arányos mértékét s inkább keveslik a város áldozatkészségét azok, akik tisztán látják az áldozatok vetésének termését is. Volt év, amikor a város másfélszázezer pengőnél többet költött a Szabadtéri Játékokkal teremtett idegenforgalom fönntartására s voltak vélemények, amelyek szerint még ezt az áldozatot is megérte az elért eredmény. De ha ez így van, akkor tizenesrvévi hősi erőfeszítés, lizenegyévi hűséges áldozatkészség után a szegedi iparosság is megváltotta a jogát ahhoz, hogy a város városi ügyet is lásson az ipari kiállításokban s ne engedje azt, hogy a fejlesztés eszközei hiányában elsorvadjon ez a nagyszerű eredményeket produkáló s ezeket a nagyszerű eredményeket még mindig fokozni tudó intézmény. Ha a város jelentős áldozatot hoz a Szabadtéri Játékok idegenforgalmáért, s nincs senki, aki ezeket az áldozatokat hiábavaló kiadásnak tekintené, akkor a város nem fogadhatja cl a szegcdi iparosságtól sem, hogy azok a maguk erejéből minden városi támogatás nélkül szolgáltatják a városnak az idegenforgalom másik, bőséges és sikeres forrását. A városnak részt kell kérnie az ipari kiállítás rendezésének terheiből. Ez az ipari kiállítás kinőtt már eddigi medréből. A szegedi iparosság minden városi támogatás nélkül ingatlant vásárolt, azon fölépítette a kiállítási csarnokot s mindezt a súlyos terhet csak XV. évfolyam 143. szám azért vállalta, Kogy fejleszteni tudja cvenkinti kiállítását. Most azonban újra az előtt az örvendetes kényszerűség előtt áll, hogy tovább kell haladnia a fejlődés útján, mert az eddigi sikerek kiduzzasztották eddigi kereteiből a tizenegyéves intézményt. Erre e szegcdi iparosság már nem képes, erejét mcsszemeghaladó áldozatokkal tudta a vá sár az eddigi színvonalra is emelni. S nem is volna méltó a városhoz, hogy ne siessen az iparosság segítségére s ne ismerje el közvetlen városi érdeknek a kiállítás rendezésének fönntartását s kereteinek bővítését. Mincl színvonalasabb a kiállítás, annál nagyobb az idegenforgalom, amit megteremt s minél nagyobb az idegenforgalom, annál élénkebb és gazdagabb az élet a város falai között. Nem a szegedi iparosság, a város idegenforgalmi érdeke követeli és sürgeti, hogy a város anyagi és erkölcsi támogatással tegye lehetővé az ipari kiállítás fejlesztését, kereteinek tágítását és színvonalának emelését. A távolkeleii helyzet miatt London siettetni szeretné a moszkvai tárgyalásokat Halifax uj utasításokat küldött Strangnek — Chamberlain beszéde Cardiffban : „Anglia és Németország közös erővel dolgozhatna, de ez álom marad addig, amig Németország nem ejti el a bizalmatlanságot" London, június 24. Molotov külügyi népbiztos és a két nagyhatalom nagyköveteinek újabb találkozására a legjobb esetben csak a jövő hét közepén kerül a sör. Angöl kormánykörökben most nyilvánvalóan Sz'óvjetoroszország közeledését várják. Londonban az a nézet alakült ki a Times szerint, hogy a következő lépést Moszkvának kell megtennie. Halifax külügyminiszteri hosszasan tanácskozott Majszki szovjetnagykövettel. A lapok úgy tudják, hogy Halifax a megbeszélés során igyekezett a szovjetnagykövet előtt tisztázni a balti államok határainak szavatolására nyújtandó garanciák kérdését. A külügyminiszter továbbá bizonyüs kétségeket is el akart oszlatni, amelyek a szovjetorosz kormány löszéről még mindig fennállanak. Uj utasitások London, junius 24. Lord H a 1 i f a x külügyminiszter a Star szerint nj utasításokat küldött Moszkvába az angol diplomáciai képviselőnek. A legújabb javaslat áthidalja az előző angol formula és a szovjetkövéteksek közötti hézagot. Halifax lord nagy súlyt helyez a tárgyalások mielőbbi befejezésérc. minthogy az angol-orosz egyezmény jelentékeny hatást gyakorolna a kinai helyzetre is. Chamberlain beszéde a gyarmatokról és a fegyverkezé London, június 24. Chamberlain miniszterielnök szombaton Cardiffban mondott beszédet. A nemzetközi helyzetet érintve, kiemelte, högy az uralkodópári kanadai és amerikai útja nagyon fontos szolgálatokat tett az angol birSdalom egységének, az angol és amerikai nép közötti barátságnak, amire nagy szükség van manapság, amidőn szédítő fegyverkezési verseny folyik és határozatlan, de messzemenő követeléseket támasztanak, amelyek mögött kifürkészhetetlen szándékok rejlenek. — Dúskálködó népnek tüntetnek" fel bennünket, amely a nincstelen országokkal áll szemben, — folytatta Chamberlain. — Igaz Ugyan, bogy az angol lobogó leng a. föld területének olyan nagy része fölött, mely nem áll arányban a kis angol szigetek területével, de senki sem állithatja, hogy kizsákmányoltuk gyarmatainkaL El 1 a ni a/ji 1 iur. ojí áltálnak kormányzott országok megbízottaiként jártunk el és Igyekeztünk javítani az elmaradottabb fajok viszonyain, hogy saját lábukon járhassanak. Bizonyára mi is követlünk el tévedéseket, amelyekből okulni igyekeztünk. A nagy dominiumok' ma már önálló testvérnemzetok. A fegyverkezések óriási költségeiről Chamberlain ezeket mondotta: — Az ágyúk", a bombák, a hadi repülőgépek nem hajtanak hasznot. Ha ma végetér az öldöklő szerszámok őrült halmozása, nz abban résztvevő nemzeteknek gondóskodniok kell majd munkaalkalmak szerzéséről és az adósságok törlesztéséhez szükséges jövedelemről. H helyzet tragikumát abban Irílom, hogy Eürópa jövőjét hamis, ivdoko* lattan gyanúsítások terjesztése mérgezi meg. Á uémef néppel pl. azt igyekeznek elhitetni