Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-21 / 139. szám

Szerda, 1939. juníus 2T, DEEMAGYARÖRSZXG 9 ™U.e ÜLTREFORMn™ A ^-cégnél Kétezerkilométeres körút a szebb és boldogabb Magyarországon V. nap Szétnéztünk a Nagyságos Fejedelem városában, majd a krasznahorkai Andrássymauzoleum kincsein és az aggteleki cseppkőbarlang újonnan föltárt csodáin ámulunk; azután elhagyjuk a sörvidéket és máris borvidéken gurul az autóbusz (Kezdjük kellemetlen megjegyzéssel; persze szokásunkhoz hűségesen csupán zárójelben kellemetlenkedünk: Már az esti fölületes kassai városnézésnél is föltűnt, hogy hiba van a fejedelmi város utcanevei körül. Ősszel a bevonulás napjára gonddal leragasztották a csehnyelvü utcaneveket magyarnyelvű papírlapokkal, azóta azonban a papirost leáztatta az eső és letépte az állandóan lengedező kassai szellő, most tehát ismét a csehnyelvü zománcozott tábla éktelenkedik a Nagyságos Fejedelem városában. Ezt rosszalltuk nagyon; a felcsóválásban Cserzy Mihály dr., a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara éppen Kassán vendégszereplő titkára is segédkezett, akit egyébként kitörő örömmel fogadott a viszontlátáskor az ismerősök serege). Reggel, amint besüt a nap a Széchenyiligetre nyiló szállodai ablakon, finom hegyvidéki illat tódul a szobába. Hogy mennyivel ismerősebb, szabadabb, más ez a levegő, az tudja igazán, aki szivta a cseblepte Kassa levegőjét is. A kassai székesegyház műkincsei között Az első ut a Kossuth Lajos-utcán keresztül hova is vezetne máshova, mint az Ejzsébet-székeegyházhoz, a nagyhirü kassai dómhoz. Éppencsak futólag tekintjük meg az utbaeső empirstilü evangélikus templomot. A gótstilü székesegyházban elsősorban IL Rákóczi Ferenc és bujdosótársainak nyugvóhelyéhez zarándokolunk el, amelyhez a kereszthajó északi kapujánál vezetnek le a lépcsők. A sírbolt ajtaja fölött térdelő csuklyás barát tartja a Rákócziak címerét, lenn a kriptában középütt Rákóczi Ferenc, Zrinyi Hona és Rákóczi József szarkofágja. A Nagyságos Fejedelem nyugvóhelyét koszorúk borítják, közöttük Magyarország kormányzójának virágai. A dómban Dudits Andor freskóit csodáljuk meg; a hármas kép II. Rákóczi Ferenc életének főbb mozzanatait ábrázolja. Azután Sorravesszük a közel 600 éves templom áhítatot és történelmi levegőt árasztó domborműveit, négyszárnyas főoltárát (a szárnyakon árpádházi Szent Erzsébet legendáját es Jézus életének jeleneteit ábrázolja a képsorozat), a királylépcsőt, a XIII. századból származó keresztelőedényt, a XV. századbeli 7 méter magas feszületet és azt a sok szépséget értéket, műkincset, amelynek ismertetésére, méltatására nem lehet alkalmas az ilyen mérsékelt korlátok közé szorított útirajz. Gyors körséta Kassán Agyonzsúfolt a program; Kassa többi látnivalóját csupán körséta formájában mutathatjuk be. Megnézzük a premontrei főgimnáziumot, a református templomot, amelynek udvarán nagy kerek épület: a hóhérbástya, előtte a régi tömlöc, majd odébb Tinódi Lontos Sebestyén emléktáblás háza. De már rohanunk is tovább és a jezsuiták temDloma, az Andrássy-palota, a ferencesek temploma, a Rákóczi-muzeum, a dohánygyár, az 1915ban épült uj városháza, az uj főposta (26 millió csehkoronába került), a rádióstúdió, a hatalmas rendőrségi palota, a strand bőviti a látnivalók sokaságát, úgyhogy ne is tessék neheztelni, ha kimaradt valami. Az erdélyiek joggal emlegetik fővárosukat kincses Kolozsvárként, de a felvidékiek sem esnek a nagyképűség bűnébe, ha Kassának a „kincses" rangot adományozzák Krasznahorka büszke vára.. • Olajjal portalanitott remek ut vezet Kassáról Krasznahorka felé. A közbeeső falvakon". Makrancon és Szepsin még kinézni sincs időnk, a tornai kerekbástyás várra is éppencsak félszemmel nézhetünk föl. Peregnek a drága percek és tengernyi a néznivaló. Valamivel Torna utón kettéválik a szilicei fönnsík (amelyet sziklás mivolta miatt Magyar Karsztnak is neveznek) s a hasadék a kapuja az állítólag remek szódelői völgynek. Azért állítólag-, mert ugyancsak időhiány miatt ezt sem nézhettük meg. Tekintettel arra, hogy a sziklakapu alig valamivel Torna után KÖkövetkezik, aranyos humorral megáldott gyöngyösi utitársunk: Fazekas Dódi (a rendes keresztnevét senkisem tudja) elnevezte tornai hasadéknak. Hirtelen kapaszkodni kezd az autóbusz; szinte pillanatok alatt 500 méteres szintkülönbséget emelkedik a sziklaoldalba vájt országúton, amelynek nyitott oldalát kőfal védi, nehogy leszédüljön az autó a mélységbe. A hegytetőn az üde fenyves tisztásán tehenek legelésznek; ugy fest az egész, mintha innen fotografálták volna az ismert tejcsokoládéreklámot. Sürü erdőn keresztül vezet tovább az ut, amelynek végén tündéri völgyben fenyőfákkal körülövezetten föltűnik a világhírű Andrássy-mauzoleum, a háttérben pedig Krasznahorka büszke vára. Olyan szép, hogy tényleg érdemes volna megvárni, amig ráborul az est homálya. De hol leszünk mi már este?... Az Andrássy-mauzoleumban Az úttest jobboldalán áll a mauzóleum, rajta a fölirás: „Sepulchrum ei". Két jegenye őrzi a síremlék kapuját komor méltósággal. Az úttest baloldalán őrház, tetején stílusosan kakas figyeli a tájat; az őrházban lakik a mauzóleum föKigyelőnője. A világ legszebb mauzóleumáról, amelyet csupa arany és öt világrész márványa ékesit, nem sok irnivalóm maradt, ugyanis Csányi Piroska, a Délmagyarország kitűnő munkatársa az elmúlt nyáron nemcsak elirta előlem ezt a témát, hanem januárban rádióelőadás keretében el is beszélte. Andrássy Dénes gróf és Hablavecz Franciska halhatatlan szerelméből tehát ezúttal nem készül riport, holott kimeríthetetlennek tetszik a téma, hiszen hogy mennyire egyedülálló ez a szerelem, ezt az bizonyítja, hogy a 36 évig tartó házasság után Franciska grófné 6* éves vplt. amikor meghalt: a kilenc évvel később, I9I3-ban elhunyt Andrássy Dénes pedig 78 évet élt. Hol van ettől a szerelemtől például Romeo esete Júliával? Külön megható a bőbeszédű Cicerone áhítata, ügybuzgalma, amint mindenről pontosan informálta az idegent. — Pax latin szó és jelenti: béke — kezdi mondokájót túlzott pedantériával és tótor kiejtéssel. Amikor már mindent láttunk és megcsodáltunk, beírjuk nevünket a 350 munkaóra alatt készült 45 kg.-os emlékkönyvbe és megnézzük „Unser Tascherl" szobrát is. Útitársaim itt külön megrökönyödnek: hogyan is lehetett 40.000 aranykoronát adni egy kutyaszoborért; még akkor is, ha Kisfaludi-Strobl Zsigmond a szobor alkotóművésze. Kivül-belül mindenütt latin bölcsességek; egyik bölcsebb, mint a másik. Néhányat följegyeztünk; imet Non quam diu, sed quam bene Vita fumus Non videri, sed esse Morte beata, nihil beatius • • Sic separat amara mors In corde meo abscondi eloquia tua, ut non peccem tibi Si vis vivere, disce mori (Érdemes leforditani ezeket a mondatokat) ha valaki nem tud megbirkózni valamelvikkel, irja meg, majd szerkesztői üzenetben megkapja a választ). Rozsnyó, de csak nagyjából Rozsnyót is megnéztük, persze nagy vonalakban. A hires Rákóczi-őrtorony, a régi pénzverde és • Andrássy Franciska grófné szobrának a megtekintése után, aki jótékonyságával érdemelte ki a rozsnyóiak háláját, azt is megtudjuk, hogy Rozsnyó a környék turistaközpontja. A sör barátai még egy nagyot húznak € korsóból, mert hamarosan elhagyjuk a sör< vidéket, a borvidék következik. Végig a Sajó hangulatos völgyén ugyan-; csak kilépett az autóbusz, hogy lebonyolíthassa az erre a napra kiparcellázott munka-J adagot. Az aggteleki cseppköbarlang kecsöi kapuján át lemegyünk az alvilágba* Pelsőcön „balra ét!" a vezényszó, vargabetűvel kerülünk az aggteleki cseppköbarlang újonnan föltárt domicai, magyarul kecsöi szakaszához. Általában domicainak hivják ezt a barlangkaput, ennek az az oka, hogy e? régi magyar világban Domica még nem létezett; 1926-ban két cseh finánc fedezte föl véletlenül ezt a barlangszákaszt, a két sacharinvitéz ugyanis beleesett egy gödör-f be s cseppkőbarlangban találta magit. Megjegyzendő, ezt a szakaszt is ismerték a magyar kutatók már 50 évvel ezelőtt, de nem törődtek vele, feledésbe merült a dolog, minek is csináltak volna konkurrenciát a mái föltárt aggteleki résznek? A baríangajtóval szemben fölépített vi« kendház tetősarkára szerelt sziréna éleseni fölsivit, ez adja meg a jelt, hogy kezdődik az idegenfélrevezetés. Benn a barlangban a csodák csodája tárul a néző elé; gyönyörű? képződmények, hatalmas cseppkotermekj fantasztikus szinek ámítják el az embert; itt az elefántok csoportja, ott egy virágzó fa* tovább Sámson oszlopai, a szent folyosó, a hazatérés terme és még rengeteg elképzelhetetlen szin és alakzat. Amig az aggteleki részen sok a korom, hiszen a közelmúltban még fáklyákkal kóboroltak a barlangban a« emberek; itt minden kristálytisztán csillogd rasvoe, szikrázik. Ráadásul a leetaffináltabb