Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)
1939-06-18 / 137. szám
6 DÉLMA'GyARORSZSG Vasárnap, 1939. junius ÍS. fS£U ULTR E FO R M flnf?»í?io H R $-cégnél használják fel, amellyel hét évvel ezelőtt elkezdték a színpad és a nézőtér összeállításúi• Az idén már föl krll ugyan újítani, de nem azért, mert a régi szögek használhatatlanok lettek, hanem mert a megnagyobbodott építményhez ez a mennyiség má® nem elegendő. Főként a pallók miatt kell ez az új bevásárlás, mert az idén 3500 darab palló lesz a nézőtéren. A régi szögek használatát Bach Lipótnak egy takarékossági találmánya teszi ehetővé. Ez a ...sA:o7"-cszköz nom egyéb, mint egy megfelelő vájattal ellátott vasszekrényke, amelybe az elgörbült szöget behelyezik, nagyot ütnek a fejére s a szög újra egyenes; újra lehet használni éppúgy, mintha lij volna... A „leqipfawviM'zrtt'' lécek Ha már a szögeknél tartunk, ne menjünk ei szó nélkül azok mellett az apró szögek mellett sem, amelyeket viszont semmiféle találmánnyal nem lehet megmenteni az utókornak. Ezek az úgynevezett kartácsszögek. Az a hivatásuk, hogy könnyű tartókat, táblákat, színfalakat rögzítsenek. Az ember nem is hinné, hogy ippen egy mázsa kell belőlük. Az építmény1 szétszedésénél ezek vagy kihullanak a lécekből,, vagy ben nemaradnak örök emlékként. Emiatt iztán úgy néznek kl ezek a lccek, mintha gépuiskatüzön mentek volna keresztül. Ugy is híjiák a munkások: géppúskalééek... Néhány nap múlva a munka serény és hangos ütemo dobog a Dóm-téren. 150 munkás dolgozik, szögeesel, kalapál és épít, hogy tíztzreknek készítsen helyet abban a nagy ünneplésben, amellyel Szeged megüli a régi hagyományok és az új célok, új feltámadás felé haladó munka diadalát. (K. F.) Értesítem a n é. hölgyközönségef. hogy KUCSERA hölgyfodrászszalonját álvettem. T r. tartós ondolálást viz-, és vas ondoláiást, hajfestést olcsón készítek. (Bérletrendszer) Szives pártfogást kér TSrök Rézsa ílÖLG YFODRASZ, MGREI UTCA 6. SZAM 452 1 vidéki urikizenség kedvenc hotelje az ESPLANADE n a g yszálloda. BUDAPEST, III. ZSIGMOND UCCA 38-40. Telefonok: 151-735, 151-738. 157-299. Szemben a világhírű Lukácsfürdővel és Gsászárfürdővel, a Rózsadomb alján. — Teljes komfort, folyó melegvíz, központi íütés. — A Nyugati' pályaudvartól 1 kisszakasz távolságra. A szálloda teljesen újjáalakítva, uj vezetés alatt áll. ELSŐRANGÚ CAFE RESTAURANT, POLGÁRI ARAK. Olcsó szobák pensióval, vagy anélkül. HoszV SZEGEDORSZÁGTOL . MAGYARORSZAGIG Irta CSERZY BELA A magyar sorskönyvben husz évlapot fordítsunk most vissza. A világháború véres poklából megcsonkítva került ki a magyar nemzettest, amelyet gyilkoló ragály: a kommunizmus bacillusai is pusztítottak. A magyar jövő tehát reménytelenül jövőtlen volt. Ami a magyar rögökből még megmaradt, ott sem élt már a magyar szellem. Idegen, nemzetpusztitó eszmeáramlat hömpölygött át Európa legyőzött országain s énnek hullámai a magyar földet is elárasztották. Ebben az internacionalista szellemáradatban fuldoklott a magyar élet s amikor a legvigasztalanabbul összecsaptak a nacionalizmus fölött a gyilkos hullámok — talán a legutolsó percben, mielőtt éppen bekövetkezett volna a magyar végzet beteljesülése — a sors különös akaratából a tiszaparti rónaság fővárosát: Szegedet örökértékü történelmi elhivatottsággal adományozta meg. 1919. év januárjában Bohleth francai ezredes kardja mögött bevonulnak Szegedre a francia megszálló csapatok. Ezzel Szeged is kiszakadt az eddigi magyar országtestből és minthogy a franciák sem közvetlen, sem közvetve semmiféle olyan tevékenységet nem gyakoroltak, amely a város polgári életterületét érintette volna, igy sértetlen maradt közigazgatási és gazdasági életmegnyilvánulásaiban. Most kezdődött el Szeged önálló városélete. Sajátos helyzete, amely az elkülönülésből állott elő, annál inkább kihangsulyozódik, amint Magyarországra a vörös veszedelem beszivárog. Bár Szeged sem tudja visszaszoritani a kommunizmus áramlatát, de ebben a vonatkozásban is önálló, ügyei intézésében egyedüli elhatározó, amit nyomatékosan igazol az a tény, hogy három nappal előbb, mint a fővárosban, tehát március 19-én, már kikiáltották Szegeden a proletárdiktatúrát. Három nap múlva azonban, amikor a kommunizmus uralmát publikálták Magyarországon, az önálló városéletet élő Szegeden véget ért a proletáriátus pünkösdi királysága. Helyét a munkástanács foglalta el, amely kifelé mutatkozó megnyilatkozásaiban a túlzó szocializmus arculatával jelentkezett, uralmának tartalmát azonban a polgári életelemek telitették. Igy nem dobja félre a magyar közjogra épült jogkeretet sem. Régi összetételében megmaradt a törvényhatóság és jogköre is csak jelentéktelen mértékben szűkül. Az a körülmény azonban, hogy a városuralom az ismeretlenségből fölszinre vetődöttek kezébe került, a mindenkor jogait védő és féltő szegedi cívisekben ellenszenvet váltott ki a munkástanács iránt. Szinte észrevétlenül Indult meg az a folyamat, amely a kezdeti időben prögramszerüséggel és meghatározható tartalommal nem rendelkezett s amely eleinte pusztán csak az akkori közállapot megváltoztatásának szándékában fejeződött ki. De gyorsan tisztult ez az akarat a programszerüség tekintetében is, mert hamarosan a helyzetet megváltoztatni akaró szándék célt talált s ez a cél az uj magyar nemzeti megújhodás szükségszerűségének elismerésében testesült meg. Ugyanebben az időben Bécsben már tevékenykedik a magyar comité Bethlen István gróf és Teleki Pál gróf irányjtó akaratéból és akajüts szerint. Á magyarországi vörösuralom megdöntésére irányuló, Bécsből indult kísérletek azonban kudarccal végződtek. Ekkor merült föl a terv: az ország déli részéről kell hátsó támadást intézni az országot megsemmisítéssel fenyegető proletáruralom ellen. Gömbös Gyula, az akkori vezérkari százados, a későbbi miniszterelnök kapja a megbízatást a feladat elvégzésére. Gömbös Belgrádba utazik, itt Franchet D'Espairetől a francia megszálló csapatok hadseregparancsnokától kért segítséget a terv megvalósításához, de ez az ut sem végződött eredménnyel. A1 magyar sors ekkor Szegedre irányította Gömbös Gyulát, aki tulajdonképen Aradra akart eljutni, mert a bécsi magyar comité tudomással bírt arról, hogy Aradon meggyújtották már titokban a nemzeti ujjáébredés szellemtüzét. Szegeden ezután nagy meglepetés várakozott Gömbös Gyulára. Itt találta meg az ősmagyar szegedi humuszon kisarjadt magyar nemzeti megújhodás zsenge, friss hajtását. Gömbös már nem megy Aradra. A szegedi polgárság körében pedig megindult a szervezés munkája. Nem telt el három hét: a szegedi társadalom zöme merész tettre elszánt kompakt egységgé tömörült. A vörös-elvek „fegyelmével" összetartott szegedi katonai erő hamarosan meggyengült, mert az uj magyar életcél: a nemzeti ébredés eszméje rést ütött ezen az erőegységén. És egyik napról a másikra, május 7-én S még vörösszint-játszó várost fehérre festette át a nemzeti megújhodással telitett szegedi akarat. A laktanyákat stratégiai zsenialitással áldozat nélkül foglalták el az uj eszmei katonái. * És ekkor, május 7-én lett Szeged városból Szegedországi A most megalakult Magyar Nemzeti Gárda végezte el a nemzetépítő munka első tisztogató tevékenységét. Pár hét múlva az internacionális eszmék már prostituálhatták tovább Szegeden a megtévesztésre- hajlamos lelkeket. Május végén pedig az időközben Aradon megalakult, de hátaimat nem gyakorló ellenforradalmi kormány Szegedre érkezik. Az első szegedi miniszterelnöke Károlyi Gyula gróf, az első szegedi kormány tagjai pedig: Horthy Miklós hadügyminiszter, Teleki Pál gróf vallás- és közoktatásügyi miniszter, később kultuszminiszter (a jelenlegi miniszterelnök), Kelemen Béla dr. belügyminiszter, Kintzig János földmüvelésügyi miniszter, Hennen János kisebbségi miniszter, Varjas Lajos kereskedelemügyi miniszter és Solymossy Lajos báró pénzügyminiszter voltak. Amikor teKát az első szegedi kormány megkezdte működését, Magyarország, mint nacionalista eszmékkel teltiett ország, ném volt. Á vörös rém pusztító dáridóját ülté itt s a megsemmisülés lejtőjén gurult lefelé a magyarság. Ekkor, ebben az időben a „nemzeti Magyarország" egyedül Szeged városa volt. Szeged volt az ország! És innen: Szegedországból indult el Horthy Miklós _ mint az időközben megalakult nemzeti Hadsereg főparancsnoka —, Hogy az prszágpusztitó vörös karmokból kitépje a magyar nemzetet. ' A Szegedorsz'ágHól elindult maroknyi csapat gvőzöttf Magyarországon ismét« nemzeti eszmék uralma következett be «s ezzel? .§?«eedorszásból is ismét Szeged yárgs left ---