Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-18 / 137. szám

6 DÉLMA'GyARORSZSG Vasárnap, 1939. junius ÍS. fS£U ULTR E FO R M flnf?»í?io H R $-cégnél használják fel, amellyel hét évvel ezelőtt el­kezdték a színpad és a nézőtér összeállításúi• Az idén már föl krll ugyan újítani, de nem azért, mert a régi szögek használhatatlanok let­tek, hanem mert a megnagyobbodott építmény­hez ez a mennyiség má® nem elegendő. Főként a pallók miatt kell ez az új bevásárlás, mert az idén 3500 darab palló lesz a nézőtéren. A régi szögek használatát Bach Lipótnak egy takarékossági találmánya teszi ehetővé. Ez a ...sA:o7"-cszköz nom egyéb, mint egy megfelelő vájattal ellátott vasszekrényke, amelybe az el­görbült szöget behelyezik, nagyot ütnek a fe­jére s a szög újra egyenes; újra lehet használ­ni éppúgy, mintha lij volna... A „leqipfawviM'zrtt'' lécek Ha már a szögeknél tartunk, ne menjünk ei szó nélkül azok mellett az apró szögek mel­lett sem, amelyeket viszont semmiféle talál­mánnyal nem lehet megmenteni az utókornak. Ezek az úgynevezett kartácsszögek. Az a hiva­tásuk, hogy könnyű tartókat, táblákat, színfa­lakat rögzítsenek. Az ember nem is hinné, hogy ippen egy mázsa kell belőlük. Az építmény1 szétszedésénél ezek vagy kihullanak a lécekből,, vagy ben nemaradnak örök emlékként. Emiatt iztán úgy néznek kl ezek a lccek, mintha gép­uiskatüzön mentek volna keresztül. Ugy is híj­iák a munkások: géppúskalééek... Néhány nap múlva a munka serény és hangos ütemo dobog a Dóm-téren. 150 munkás dolgozik, szögeesel, kalapál és épít, hogy tíz­tzreknek készítsen helyet abban a nagy ünnep­lésben, amellyel Szeged megüli a régi hagyo­mányok és az új célok, új feltámadás felé ha­ladó munka diadalát. (K. F.) Értesítem a n é. hölgyközönségef. hogy KUCSERA hölgyfodrász­szalonját álvettem. T r. tartós ondolálást viz-, és vas ondo­láiást, hajfestést olcsón készítek. (Bérletrendszer) Szives pártfogást kér TSrök Rézsa ílÖLG YFODRASZ, MGREI UTCA 6. SZAM 452 1 vidéki urikizenség kedvenc hotelje az ESPLANADE n a g yszálloda. BUDAPEST, III. ZSIGMOND UCCA 38-40. Telefonok: 151-735, 151-738. 157-299. Szemben a világhírű Lukácsfürdővel és Gsá­szárfürdővel, a Rózsadomb alján. — Teljes komfort, folyó melegvíz, központi íütés. — A Nyugati' pályaudvartól 1 kisszakasz távol­ságra. A szálloda teljesen újjáalakítva, uj vezetés alatt áll. ELSŐRANGÚ CAFE RESTAURANT, POL­GÁRI ARAK. Olcsó szobák pensióval, vagy anélkül. Hosz­V SZEGEDORSZÁGTOL . MAGYARORSZAGIG Irta CSERZY BELA A magyar sorskönyvben husz évlapot for­dítsunk most vissza. A világháború véres poklából megcsonkít­va került ki a magyar nemzettest, amelyet gyilkoló ragály: a kommunizmus bacillusai is pusztítottak. A magyar jövő tehát remény­telenül jövőtlen volt. Ami a magyar rögök­ből még megmaradt, ott sem élt már a ma­gyar szellem. Idegen, nemzetpusztitó eszme­áramlat hömpölygött át Európa legyőzött országain s énnek hullámai a magyar földet is elárasztották. Ebben az internacionalista szellemáradatban fuldoklott a magyar élet s amikor a legvigasztalanabbul összecsaptak a nacionalizmus fölött a gyilkos hullámok — talán a legutolsó percben, mielőtt éppen be­következett volna a magyar végzet beteljesü­lése — a sors különös akaratából a tisza­parti rónaság fővárosát: Szegedet örökértékü történelmi elhivatottsággal adományozta meg. 1919. év januárjában Bohleth francai ez­redes kardja mögött bevonulnak Szegedre a francia megszálló csapatok. Ezzel Szeged is kiszakadt az eddigi magyar országtestből és minthogy a franciák sem közvetlen, sem köz­vetve semmiféle olyan tevékenységet nem gyakoroltak, amely a város polgári életterü­letét érintette volna, igy sértetlen maradt közigazgatási és gazdasági életmegnyilvánu­lásaiban. Most kezdődött el Szeged önálló városélete. Sajátos helyzete, amely az elkü­lönülésből állott elő, annál inkább kihangsu­lyozódik, amint Magyarországra a vörös ve­szedelem beszivárog. Bár Szeged sem tudja visszaszoritani a kommunizmus áramlatát, de ebben a vonatkozásban is önálló, ügyei in­tézésében egyedüli elhatározó, amit nyoma­tékosan igazol az a tény, hogy három nap­pal előbb, mint a fővárosban, tehát március 19-én, már kikiáltották Szegeden a proletár­diktatúrát. Három nap múlva azonban, ami­kor a kommunizmus uralmát publikálták Ma­gyarországon, az önálló városéletet élő Sze­geden véget ért a proletáriátus pünkösdi ki­rálysága. Helyét a munkástanács foglalta el, amely kifelé mutatkozó megnyilatkozásaiban a túl­zó szocializmus arculatával jelentkezett, ural­mának tartalmát azonban a polgári életele­mek telitették. Igy nem dobja félre a magyar közjogra épült jogkeretet sem. Régi össze­tételében megmaradt a törvényhatóság és jogköre is csak jelentéktelen mértékben szű­kül. Az a körülmény azonban, hogy a város­uralom az ismeretlenségből fölszinre vető­döttek kezébe került, a mindenkor jogait vé­dő és féltő szegedi cívisekben ellenszenvet váltott ki a munkástanács iránt. Szinte észre­vétlenül Indult meg az a folyamat, amely a kezdeti időben prögramszerüséggel és meg­határozható tartalommal nem rendelkezett s amely eleinte pusztán csak az akkori közál­lapot megváltoztatásának szándékában feje­ződött ki. De gyorsan tisztult ez az akarat a programszerüség tekintetében is, mert hama­rosan a helyzetet megváltoztatni akaró szán­dék célt talált s ez a cél az uj magyar nem­zeti megújhodás szükségszerűségének elis­merésében testesült meg. Ugyanebben az időben Bécsben már tevé­kenykedik a magyar comité Bethlen István gróf és Teleki Pál gróf irányjtó akaratéból és akajüts szerint. Á magyarországi vörös­uralom megdöntésére irányuló, Bécsből in­dult kísérletek azonban kudarccal végződtek. Ekkor merült föl a terv: az ország déli ré­széről kell hátsó támadást intézni az orszá­got megsemmisítéssel fenyegető proletárura­lom ellen. Gömbös Gyula, az akkori vezér­kari százados, a későbbi miniszterelnök kap­ja a megbízatást a feladat elvégzésére. Göm­bös Belgrádba utazik, itt Franchet D'Espaire­től a francia megszálló csapatok hadseregpa­rancsnokától kért segítséget a terv megvaló­sításához, de ez az ut sem végződött ered­ménnyel. A1 magyar sors ekkor Szegedre irányította Gömbös Gyulát, aki tulajdonképen Aradra akart eljutni, mert a bécsi magyar comité tudomással bírt arról, hogy Aradon meggyúj­tották már titokban a nemzeti ujjáébredés szellemtüzét. Szegeden ezután nagy megle­petés várakozott Gömbös Gyulára. Itt találta meg az ősmagyar szegedi humuszon kisar­jadt magyar nemzeti megújhodás zsenge, friss hajtását. Gömbös már nem megy Arad­ra. A szegedi polgárság körében pedig meg­indult a szervezés munkája. Nem telt el há­rom hét: a szegedi társadalom zöme merész tettre elszánt kompakt egységgé tömörült. A vörös-elvek „fegyelmével" összetartott sze­gedi katonai erő hamarosan meggyengült, mert az uj magyar életcél: a nemzeti ébre­dés eszméje rést ütött ezen az erőegységén. És egyik napról a másikra, május 7-én S még vörösszint-játszó várost fehérre festette át a nemzeti megújhodással telitett szegedi akarat. A laktanyákat stratégiai zsenialitás­sal áldozat nélkül foglalták el az uj eszmei katonái. * És ekkor, május 7-én lett Szeged városból Szegedországi A most megalakult Magyar Nemzeti Gárda végezte el a nemzetépítő munka első tisztogató tevékenységét. Pár hét múlva az internacionális eszmék már prosti­tuálhatták tovább Szegeden a megtévesztés­re- hajlamos lelkeket. Május végén pedig az időközben Aradon megalakult, de hátaimat nem gyakorló ellenforradalmi kormány Sze­gedre érkezik. Az első szegedi miniszterelnö­ke Károlyi Gyula gróf, az első szegedi kor­mány tagjai pedig: Horthy Miklós hadügy­miniszter, Teleki Pál gróf vallás- és közok­tatásügyi miniszter, később kultuszminiszter (a jelenlegi miniszterelnök), Kelemen Béla dr. belügyminiszter, Kintzig János földmüvelés­ügyi miniszter, Hennen János kisebbségi mi­niszter, Varjas Lajos kereskedelemügyi mi­niszter és Solymossy Lajos báró pénzügymi­niszter voltak. Amikor teKát az első szegedi kormány megkezdte működését, Magyarország, mint nacionalista eszmékkel teltiett ország, ném volt. Á vörös rém pusztító dáridóját ülté itt s a megsemmisülés lejtőjén gurult lefelé a magyarság. Ekkor, ebben az időben a „nem­zeti Magyarország" egyedül Szeged városa volt. Szeged volt az ország! És innen: Sze­gedországból indult el Horthy Miklós _ mint az időközben megalakult nemzeti Had­sereg főparancsnoka —, Hogy az prszágpusz­titó vörös karmokból kitépje a magyar nem­zetet. ' A Szegedorsz'ágHól elindult maroknyi csa­pat gvőzöttf Magyarországon ismét« nemzeti eszmék uralma következett be «s ezzel? .§?«­eedorszásból is ismét Szeged yárgs left ---

Next

/
Thumbnails
Contents