Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-17 / 136. szám

DÉLMAGYARORSZÁG esamm Szombat 1939. VI. 17. A szegedi ítélőtábla A szegedi ítélőtáblának egyik büntető tanácsa nem tud tárgyalásokat tartani, mert nincs elintézetlen ügye, a másik büntetőtn­nácsnak van meg 20—30 folyamatban lévő iigve, azért is, mert a Janács tagjai válasz­tási biztosok voltak s a tanács működése­ben a válaszfás két lieti kényszerpihenőt iktatott be, körülbelül annyi időt, amennyi alatt ezt a jelentéktelen „hátralékát" fel tudta volna dolgozni. Az ítélőtábla két pol­gári tanácsának vagy hetven folyamaiban lévő ügye van s ebben a hetven ügyben van kimutatva valamennyi örökösödési, in­gatlan, kereskedelmi, egyéb kötelmi, házas­sági bontó és gondnoksági per. Az ítélőtábla — peres irodáiban egyetlen gépíró teljesít szolgálatot, valamennyire forgalmas ügy­védi iroda kénvtelen legalább két gépírót foglalkoztatni. S ha megmaradunk enncl a példánál, azt kell mondanunk, hogy egy nagyobb forgalmú békebeli ügyvédi irodá­ban több per volt, mint amennyi most a szegcdi királyi ítélőtábla előtt folyik. Tía ez a jelenség csak annak volna bi­zonyítéka. hogy a szegedi ítélőtábla bírái a leglelkiismeretesebb odaadással végzik hivatali kötelességeiket, akkor örvendetes­• uek kellene találni az igazságszolgáltatás­nak azt az ideálisan meggyorsult menetét, ami a szegedi ítélőtábla ügyintézését jel­lemzi. Ez a jelenség azonban mást is mu­tat, azt, hogy bekövetkezett, amitől féltünk. A szegedi ítélőtáblát féltettük attól, hogy ha. az ítélőtáblák kerületi beosztásának módosításával hem gondoskodnak a szege­di 'tábla foglalkoztatásáról, akkor el fog sorvadni az ítéltáblánk s hiába csökkentik a bírói tanácsok s az ítélöbírák számát, a személyzet csökkentéssel nem lehet utolér­ni az ügyforgalomban beálló csökkenést. S ma már nem kell attól félnünk, hogy az ítélőtáblánk el fog sorvadni, mert immár bekövetkezett az, amitől feltünk. Szeged város több, mint tíz éve harcol azért, liogy a bajai törvényszéki kirendelt­séget s a kecskeméti törvényszéket a terü­letükön lévő járásbíróságok legnagyobb ré­szével csatolja a törvényhozás a szegedi íté­lőtábla területéhez s ezzel nemcsak a bu­dapesti ítélőtáblának a jogszolgáltatásra hátrányos területét és ügyforgalmát csök­kentse, hanem teremtse meg a szegedi íté­lőtábla további fennmaradásának életfel­tételeit is. Amikor Láng-Miticzky Ernő a szegedi ítélőtábla éléről a budapesti ítélő­tábla elnöki székébe került, elnöki székfog­lalójában tört lándzsát a szegcdi ítélőtáb­la területi gyarapítása mellett s amikor a budapesti ítélőtábla elnöke sürgette a ve­zetése alatt álló bíróság területének csök­kentését s azzal a szegedi ítélőtábla terüle­tének kiegészítését, akkor valóban a leglii­vato'ttab tekintély igazolta ennek a szegedi kívánságnak jogosultságát. Hányszor ígérte már az igazságiigymi­niszter, hogy a legsürgősebb teendői közé soroja ennek a problémának megoldását s hány tervezet készült már cl ennek meg­valósítására, éppen csak a véghezvitel, előtt jkBHtant meg mindig a legjobb szándék KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 136. szám R „Thetis" katasztrófája megismétiődi k... H* indokinai vixeken 74 főnyi legénységgel alámerüli a „Phenix1* francia búvárhajó és 30 órája nem iéri vissza a vix felszínére Páris, junius 16. A hadügyminisztérium közli, hogy a „Plienix" francia tengeralatt­járó, amely indokínai vizeken állomásozik, pénteken alámerülési gyakorlatokat vég­zett és nem tért vissza a viz felszínére. Páris, junius 16 A P h c 11 i x, mint a tenge­részeti minisztérium kiegészítőlég jelenti, a Kambarani-öböl magasságában junius ló-én reggel végezte alámerülési gyakorlatát, azóta a tengeralattjáró nem került felszinre. A távol­keleti hajóraj egységei, valamint az Indokíná­ban állomásozó hadihajók vizirepülőgépek közreműködésével azonnal megkezdték a kuta­tást, amely még folyik, 30 óra óia nincs hir Páris, junius 16. Az Ilayas Iroda szerint a Phenix, amely az indokínai partok előli ezelőtt 30 órával viz alá merült, mindezideig nem jött felszinre. A lengerészetügyi minisztériumban élénken aggódnak a tengeralattjáró sorsa miatt. Az Indo-Kinában tartózkodó francia tengeri haderő haladéktalanul megindította a keresési munkálatot. A tengeralattjáró felku­tatásában repülőgépek is résztvesznek. A hajon 71 ember tartózkodott: 4 tiszt és 67 főnyi le­génység. A „Phenix" tengeralattjáró 1379 ton­nás, 92 méter hosszú és 8.20 méter széles hajó­egység, amelyet 1930-ban bocsátottak vizrc. 51 áldoxai? Páris, junius 16. Mint a Paris Soir jelenti, a tengeralattjáró elsüllyedése anyaghibára ve­zethető vissza. Toulinból jelentik, hogy a Phe­nix szerencsétlenségével kapcsolatban 51 áldo­zatra számítanak. iparkodása is. S amikor a város vezetői ér­deklődtek az után, hogy mi akadályozza meg annak az elhatározásnak megvalósítá­sát, amit már miniszteri ígéretek pecsétel­tek meg, amit nem is Szegednek, de a jog­szolgáltatásnak erdeke sürgetett s ami mel­lett az észszerűség, a racionalizálásra való törekvés is harcolt, miudig azt hallották, hogy a kecskeméti képviselőnek, Zsitvay Tibornak politikai befolyása és súlya áll útjában annak, hogy a kecskeméti törvény­szék területét a szegcdi táblához csatolják. De hát hol van már ez az akadály? A ta­valyi hó nem olvadt el olyan észrevétlenül, mint az a politikai befolyás és közéleti súly, ami Zsitvay Tibor személyén és állás­foglalásán keresztül akadályozta meg a nagymúltú és nagytekintélyű, a jogszolgál­tatás irányításában hivatást betöltő szege­di ítélőtábla életképességének és fenmnra­dásának biztosítását. Ha volt is olyan idő, amikor egyetlen ember kortcsokokból meg tudta akadályozni az igazságszolgáltatás szerveinek a jogszolgáltatás célját biztosí­tó kiépítését, most már csak más csillagok járnak § a szegedi kívánság, a szegcdi íté­lőtábla feunmaradása, a jogszolgáltatás nagy érdeke mégis csak többet jelent, mint egy elmúlt kor szereplőjének elmúlt befo­lyása? Sem tárgyi, sem személyi akadályok nem állhatnak útjába az igazságügyi kor­mányzat régi elhatározása megvalósításá­nak s a szegedi képviselőkben ez a törek­vés bizonyára a régóta várt. eredményt biz­tosító segítségét kapja meg. És bizonyára | hathatós és nagyértekú segítséget kap Sze­ged régi mozgalmához, méltóságos és igaz­ságos kéréséhez Szeged régi ismerőjében és magas közjogi méltóságú őszinte barátjá­ban: Antal István dr. igazságügyi állam­titkárban, aki éppen ma látogat el ismét a város falai közé és aki nem egyszer tett hi­tet Szeged hivatása és felkarolása mellett. Amikor az igazságügyi államtitkár urat a ! régi kapcsolatok szellemében köszöntjük a város falai között, legyen szabad figyelmé­be ajánlani Szegednek ezt a mindenképen igazságos ügyét és legyen szabad kérni, ta­lálja meg a módot arra, hogy segítse a megvalósuláshoz az alföldi magyar végvá­ros életét védő mozgalmat. Egymás után vezényelték el eb­ből a városból azokat az állami in­tézményeket is, melyeknek elhelyezésé­ért annak ide jén' súlyos áldozatokat hozott a szegedi polgárság, — a szegcdi ítélőtáblát addig védjük, amíg itt van s amíg egy napon nem ébredünk arra, bogy, ügyforgalmának elsorvadása más s Szeged­re helyrehozhatatlanul súlyos károsodást jelentő elhatározásra fogja bírni az igaz­ságügyi kormányzatot. A szegedi ítélőtáb­lában mi nemcsak felsőbíróságot látunk, hanem a jogszolgáltatásnak szegcdi intéz­ményét is, amiről — a megengedett keretek" között —, gondoskodni, amivel törődni, amit fennmaradása feltételeihez juttatni városi feladat és városi kötelessé:: is-

Next

/
Thumbnails
Contents