Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-14 / 133. szám

Sterda, 1939: junius 14, DECMXGYXRORSZÁG Kétezerkilométeres körút a szebb és boldogabb Magyarországon III. nap V A testvérközség föl tekintése után enyhe vargabetűvel folytatjuk az utat, de a változatosság okából lemegyünk mélyen a föld alá is; a további állomások: Huszt és Munkács Este nem sokat láttunk Rahóból, majd­nem semmit és igy kétszeresen hatásos a reggel elénktáruló kép. A városka közepén vidáman hancúrozik a Tisza; a vizén tuta­jok, a parton farakások utalnak a lakosság foglalkozására. Köröskörül óriási hegyek nyúlnak az égbe és üditő fenyvesek ontják az ózondús levegőt. Disszimilációs megdolgozás nyomai a Zipsefeiban Nós, hát mi is az a Zipserei? Rahó hal­partján rendes, nett házikók sorakoznak; né­met telepesek laknak bennük. Majdnem mindegyikben két szoba is akad és igy a ra­hói zipserek egyik mellékeresete, hogy át­vonuló turistáknak engedik át az egyik szo­bát. Igy került a mi különítményünk is ide éjszakai szállásra. Kifogástalan vendégbarát­sággal fogadtak bennünket, sőt a szokásos fölrr\elegedés hevében azt is elmesélték, hogy Karmasin mester pionirjait is örömmel szokták fogadni. Német turisták ezek, akik ahelyett, hogy elmennének a csodába a he­gyek közé barangolni, inkább ottragadnak szállásadóik nyakán es csüggedetlen ambí­cióval végzik a disszimilációs munkát. S mi­vel a német birodalom messze van, azzal is megelégednék egyelőre,T~a a derék zipserek­ből ukránérzelmü magyarellenest formálnak. Persze nem megy simán az ügy, a derék rahóiak ellenállásán megtörik kísérlet, de mindenesetre ügyelni illik erre a romboló munkára, amelyet meg kell akadályozni. Áz én házigazdámon sem fogott a tanítás, no­ha Königsberger a neve. A felesége mond­ja , — Ide is jöttek a nemetek próbálkozni, He flz uram kidobálta őket; mi magyarok va­gyunk. Segíteni kell a rahóiakon Általában rendkívül jóindulatu, Kazafiasan érző nép ez, de nemcsak a zipser, hanem a rutén, illetve kisorosz is. Legtöbbjük ma­gyarul beszél s ha nem is tud, erőlteti, pró­bálgatja nagy szeretettel. Holott nem fené­kig tejföl az életük. X tutajozás szünetel, ugyanis a románok minden eszközzel meg­akadályozzák a szállítást; erre viszont alkal­muk van, hiszen hosszú vonalon a Tisza medrének a felezővonala a határ. Sürgősen meg kell keresni a segités mód­ját, hiszen a lakosság fatermelésből és abból a nem tulnagy idegenforgalomból tengődik, amelyet Rahó mint turistaközpont és télen, mint siterep kierőszakol. — Bizony nehéz az élet — panaszkodjak —, várnánk mi szivesen, mert tudjuk, Kogy jobb idők virradtak ránk, de nincs mi mellett várni. Segítünk mi is magunkon, csak mond­ják meg, hogy hol van szükség a munkánk­ra, hova menjünk Helytállni. Igy élnek, remélnek az emberek a Festői rahói völgyben. A- kisváros rendes, tiszta; a j főútvonalon lila akác illatozik. Megjön itt a ' fokozottabb életkedv is, hiszen napról-napra növekedik az idegenforgalom; innen indulnak tovább a természetimádók a Hoverlára, a Pietrosra, a Pop Ivánra, amelyek valameny­oytan a rnáraroarosi Havasok büszke tartozé­kai. Jelenleg a 2057 méter magas Hoverka Magyarország legmagasabb csúcsa, azonban mindez csupán átmenet, mert ezt a tisztet a maga 2563 méterével a Magas Tátrában szé­kelő gerlachfalvi csúcs foglalja majd vissza. Reméljük, hamarosan: (Ujabb kellemetlen megjegyzés; ismét csak igy zárójelben: A rahói vasútállomás mellett két oszlopra fölszerelt turistatérkép nyújt tájékoztatót a havasok és az erdők vándorának; a télkép azonban még ma is csehnyelvü. Akármilyen szegények vagyunk is, a térkép átmagyarosi­tásához hiányzó néhánypengős fedezetet elő kell teremteni.] De elhagyjuk Rahót is, amelynek a Határá­ban még a jelenleg már istállónak berende­zett Volosin-féle internálótábor drótsövényes embertelenségein háborodunk föl, majd va­lamivel följebb a Fekete Tisza ölelkezik ösz­sze kavicsokon bukdácsoló pajtáséval: a Fe­hér Tiszával. Igy összeölelkezve már komo­lyabb arcot vág a folyócska, hogy leérve az Alföldre, hömpölygő, megőszült (vagy csak megszőkült?) folyammá dagadjon. Kőrösmezőn most virágzik az .orgona 'Alig leKet Hetein! a környék szépségeivel, amint továbbrobog az autóbusz Kőrösmező felé. Az ut mentén keménytelen faházikók komolykodnak; azért kéménytelenek, mert a Hucul olyan buboskemencefélén keresztül közvetlenül a padlásra tereli a füstöt, ahol romlandó húsételeit konzerválja ezzel a módszerre!. Általában a fa az építőanyag, fá­ból épült a hires kőrösmezei orosz templom is, amelyet messzeidegenből is fölkeresnek az érdekességekre vadászó turisták. Minden Ház előtt faragott oszlopokhől osz­szerótt tornác; minden faluban jobbára csak magyarul írták ki a kereskedők cégtábláikat, rendszerint a piros, fehér és a zöld össze­egyeztetésével. Mondjuk, ez áll a pirossze­géíyü fehér cégtáblán zöld betűkkel: „Kohen Izrael szatócsüzlete". A hivatalos föliratokat, állomásneveket azonban a magyaron kivül cirillbetükkel is kipingálták; ezen a környé­ken a csehek is engedélyezték a cirill irást es igy a magyar hatóságok sem akartak ke­vésbbé figyelmesek lenni. Noha a rutén ma­ga nem sokat törődik az egésszel, sőt az a gyanú is fölmerült, Hogy az őslakosok leg­többje nem is ismeri a cirillicát. Kőrösmezőtől már csak 4 kilométerre van a lengyel batár; azt is meg akaitük nézni, azonban a falu határában olyan rozoga, kor­hadt fahid került az autóbusz útjába, hogy azon istenkísértés lett volna átmenni. A két­tonnás teherbiróképességü_ hidra ugyan rá­merészkedett az üresen is héttonnás kocsi, de amikor már az első kerekek súlya alatt is megroppant a tákolmány, ije'dten visszafor­dultunk. Nem baj, majd Vereckénél köszöntjük a lengyel testvéreket. Még azt irjuk meg, hogy körülbelül 3 hét* tel ébred később ezen a környéken a termé­szet; Kőrösmezőn például most, junius kö­zepe körül virágzik az orgona. A második rahói bucsu és magyar-román határon beszerzett tapasztalatok Vissza kell térni Kőrösmezőről Rahóra, Ka Aknaszlatinára akarunk jutni. Ld:juk a kis vargabetűt, megállunk Rahón a második bu­csuzkodásra, levelezőlapirás következik, töb­ben a népviselet színessége körül legyesked­nek' és emléktárgyakat vásárolnak. A hucul leányzók tarkán hímzett blúza és két egy­mást takaró szines kötényből álló szoknyája és hamvaspiros orcája osztatlan sikert arat az útitársak körében. Tényleg nagyon érdekes ez a kétrészes szoknya, végeredményben ugy fest, mintha végighasitott lenne (villámzár nélkül). A közelmúlt esztendők hasított szok­nyadivatjának ötletét taláncsak nem innen lopta Patou divatkirály őfelsége? Már szirénázik az autóbusz, bucsut intünk a rahóiak nagyszámban összegyűlt seregének és megyünk vissza az előző este megtett és sötétben is szépnek, vadregényesnek sejtett uton. Terebesfejérpataknál ismét átsiklik a vasútvonal egy kis hütlepkedés céljából ro­mán területre. A lenyűgöző, kanyargó, vla­duktos útvonal mellett kis falvakat hagyunk faképnél, mindegyikben fölállították már az egészségházat, mindegyik; magyaros jelleget kapott a magyar cégtáblákkal és egyéb föl­irásokkal. Éppencsak a kis fatemplomok oro­szos stílusa és a bizánci fakeresztek, feszü­letek szokatlansága sejtteti, hogy a szentist­váni birodalomba örömmel visszatért nép kö­zösséget tart fönn a borongós, titokzatossá­gában egyszerű szláv lélekkel. Hasszu perceken keresztül a román határ közelében bug el a, piros autóbusz. Az or­szágút ideát van, a Tisza fele is a mienk, de a másik felét és az erdőkön át kígyózó sin­párat másnak juttatta a trianoni korlátoltság. A hidakat mindenütt sürü kerítések osztják ketté; a kerítés pontos helyét a meder fele­zővonala szabja meg. Valaki közülünk az öklét rázza az egyik román granicsar felé, az pedig vagy nem ért: a mozdulatot, vagy megijedt, mert válaszú! feszesen tiszteleg. Aknaszlatina és Máramarossziget Nagyon hiányzik az a túloldal, erezzük ezt mindnyájan es elég lehangoltan érkezünk Aknaszlatinára. A tulső parton Máramaros­sziget tengődik elzárva a világtól, vasút, ícn­des ut és minden nélkül. Mondják is az ak­naszlatinaiak, hogy asszonyok, gyerekek jön­nek át a vízen az éjszakában Máramarosszi­getről és kenyeret, szabadítást kérnek". 184 méterre a föld felszíne alatt az aknaszlatínai sóbányában Akrvaszlatinán a sóbánya az attrakció. Megkapjuk az engedélyt a leszállásra és a RUHA KALAP Nagy választék Elsőrendű urtezobfóág. Sport- es diratöllttnu EsO- ts Pallonhabát CÖnTls Durburu raqián fin ruházati cihheK — olci^ó árak!] SZÉCHENYI TÉR

Next

/
Thumbnails
Contents