Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-11 / 131. szám

Vasárnap, 1939. Junius TI. DÉLMAGYARORSZAG f) AZ OLVASO ROVATA Sürgősen tatarozni kell a városi bérházat és a Zsótér-házat Igon tisztelt ífzefkrsrtőség! Mint a Dólmagyar­aruAg mindennapi olvasója, tisztelettel arra ké­rem, hogy soraimat nb. lapjában közzétenni szí­veskedjék. Nemcsak az épitőipari érdekeltség, ba­nem minden rendszerető és a külföld által is is­mert városunk hírnevére büszke és azt aggódy.a féltő polgár osztatlan tetszéssel fogadta a Dclma­gyarországnak a házak tatarozásait sürgető fel­hívásait. A Délmagyarország közölte a polgármester ur intézkedését a tatarozásra szoruló házak összeírá­sára, ismertette a pénzügyminiszternek a tataro­zási adókedvezmény kiterjesztéséről szóló rende­letét, ismételten sürgette a rendőrségi palota fel­építését és az egyetemi építkezés folytatását és felismerve az épitkezés, tatarozás megindításával járó egyetemes magyar érdekeket, vezércikkben is foglalkozott a kérdéssel. Rámutatott arra is, hogy hol kelleno a tatarozásnak városszépitési szem­pontból megindulni. Ismételten — és nagyon he­lyesen — megjegyezte igen tisztelt lapjuk, hogy a Széchenyi-téri várost bérház bizony régen várja a kőműves- és festőnrunkások seregét. Méltóztassék megengedni, hogy a városháza tartozékának, a Széchenyi-tér 11 sz. alatti városi bérház és a 9. szám alatti Zsótér-ház állapotára a nyilvánosság figyelmet ezúttal is felhivjam. A városi bérházban fontos és a közönség által gyakran igénybevett hivatalok, mint a városi tisz­ti ügyészség, az anyakönyvi hivatal, az árvaszék, a mérnöki hivatal, a katonai ügyosztály, az er­Völcsrendészet, a rendőrparancsnokság stb. van­nak elhelyezve. Már a ház kapuja elhanyagolt állapotban van és alapos renoválást igényelne. A ház udvara Valóságos patkánytanya. A lépcsőház alja a sze- j mét gyűjtőhelye, a tépcsöfeljárat sötét, az egyes lépcsők végei letöredezve, a rozoga korlát dró­tokkal összekötözve. A lépcsőház és az emeleti ío­'yosók mennyezetéről hull a vakolat az emberek tejére. Kitört ablaküvegek deszkával vannak' pó­tolva, a falak piszkosak rendetlenül felerősített hirdetményekkel. Hasonlóak az állapotok a Zsótér-házban, ahol egyebek között a városi rendőri büntetőbíróság, az államépitészeti hivatal talál hajlékra. Ha a kapualjba bepillantunk, itt sem hinnénk, hogy Szeged főterén vagyunk. De szinte megdöbben az ember, ha a lépcsőkön feljut a II emeletre, hol a vandálok pusztításaira emlékeztető szomorú kép tárul a szem elé. A hosszú folyosón nincs egyet­len ép ablaktábla, de még az ablakszárnyak és ablakkeretek is eltűntek. Ilyen állapot van itt té­len-nyáron. A folyosó falai és különösen a meny­nyeze'te koromfekete, mintha tűzvész pusztított volna az épületben. A Szegedre jövő idegen bizonyára azt hiszi, bogy husz éve itt tanyáztak a szines franciák és a város annak emlékére kívánja ezt az állapotot fenntartani . . . Talán e címen fel is lehetne ven­ni a szegedi látványosságok közé! A mult hónapban 1400 személyt hozott az első filléres vonal Szegedre, most itt az ipari vásár, amelyre nagy számban várják a vendégeket, az­után jönnek a szabadtéri játékok. Nagyon sok bel- és külföldi vendégnek akadhat ezalkalommal dolga a váror. bérházában elhelyezett hivatalok­ban. Nem lehet közömbös, hogy ott milyen be­nyomást szereznek és hogy mily véleményt al­kotnak az ország legnagyobb vidéki városában Játottak után a magyar viszonyokról. Egyelőre szégyezkeznünk kell azon, ami ezen középületben az ember szeme elé tárul. Győződjék meg a város első polgára személyesen is a város főterén levő városi épületeknek elszomorilóan el­hanyagolt, azonnali alapos tatarozást igénylő ál­lapotáról, mert a jelenlegi helyzet további meg­törése cs fenntartása esetén már Szeged reputá­ciójának érdekében is fel kell vetni a felelősség kérdését. Kérve soraimnak közérdekből való szives köz­lését, maradtam igen tisztelt Szerkesztő Urnák iszinte tisztelő híve: (Aláírási. jobbat nem találhat, mint a KODAK Retina fényképezőgépet. • Mind ­kéznél van, de soha sincsen terhére. Kezelése egyszerű és gyors. Egy tekercs filmre 36 felvétel készíthető A modern ember fényképezőgépe a KODAK Retina, most részletre vásárolható meg a foto­szaküzletekben, 6 és 12 havi hitelre. Itt van te­hát a kedvező alkalom a Retina megvételére. Beszerezhető Sandbevg cégnél Széchenyi-tér 17. Halló: mentők... A mult évben 3617 esetben vették igénybe a szegedi mentőket — Sok az öngyilkossági kísérlet, 110 mérgezés (A Délmagyarország munkatársától). Most készült el az országos mentőegyesület statisz­tikája, amelyben jelentős számadatokkal sze­repel Szeged is. Megtudhatjuk a kimutatásból, hogy az 1938-as esztendő folyamán nem ke­vesebb, mint 3617 esetben vették igénybe Sze­geden a mentőket, tehát egy-egy napra átla­gosan tiz igénybevétel jutóit. Első segélynyúj­tásban 1607 személyt részesítettek a szegedi mentők. 1607 első segély Az első segélynyújtás meglehetős sokféle volt. A mult évben koponyasérülés valamilyen balesetből kifolyólag 47 esetben fordult elő. Még nagyobb volt a törések száma, kereken 100, ebben lábtörés, kartöréssel szerepel na­gyobbára. Lőtl-sebesülés 20 esetben volt, fi­camodás 15-ször, égés 23 esetben fordult elő. Egy.éb kisebb vágott és szurott sérülés szintén nagyszámmal történt. 531 esetben nyújtottak ilyen természetű sérüléseknél első segélyt a mentők, általános rosszulléthez 138 esetben hívták ki a mentőket. 38 olyan eset volt ezek­közül, amikor görcsös rosszulléthez vagy epi • lepsziás rohamokhoz kellett a mentőknek ki­vonulniok. Az öngyilkosságok Rendkívül érdekes a kimutatásnak azon része, amely az öngyilkossági kísérletekkel foglalkozik. A szegedi öngyilkosjelöltek meg­lehetős sok dolgot adnak. 1-16 öngyilkossági esethez hivlák ki a mentőket. Jóformán min­den második napra jut Szegeden egy-egy ön­gyilkossági kísérlet, mert a mentők statiszti­kájában nem szerepel a halállal végződő ön­gyilkosság. Különös jelenség, bogy az öngyilkosságok­nál milyen nagy szerep jut Szegeden a mé­regnek. Az öngyilkossági kísérletek nyolcvan százalékánál ez a hivatalos megjelölés: mér­gezés. Az elmúlt esztendőben 110-en akarták magukat megmérgezni, nagyobhára Iugkővel, aszpirinnel, rézgálicai, sósavval. Akasztás nyolc volt, huszonvolcaű Pédia a vizbe akar­ták magukat ölni, de sikerült őket az utolsó pillanatban kimenteni. Az azelőtti években gyakori volt Szegeden a gázmérgezés, 1938-ban. egy véletlen esettől eltekintve, ilyen nem for­dult elő. A részeg emberek Sok bajt okoznak, nemcsak a rend őreinek", hanem a szolgálatkész mentőknek is: a ré­szeg emberek. Nem kevesebb, mint 37 esetbe® hivták ki a mentőket tavaly olyan emberek­hez, akikről azután az orvosi vizsgálat egyha­mar megállapította, hogy az öntudatlanságig részegek. Különösen a téli időben lordul elő, hogy valamelyik utcasarkon fekve találnak egy-egy embert és a járókelők abban a hi­szemben, hogy az illető elvesztette eszméletét; kihívják a mentőket. A mentők azután el­szállítják a részeget is, nehogy a hidegbe rí megfagyjon. Ez az elszállítás azonban költ­séggel jár, amelyet utólag megpróbálnak be­hajtani. A mult évben egy megfagyáshoz hiv­I ták ki a szegedi mentőket, napszúrás is egy ' esetben fordult elő. Villamos áramütés ugyan­csak: 1, hirtelen támadt elmezavar 8 esetben adott munkát a mentőknek. Sokszor előfordul, hogy a nemes hivatást teljesítő mentőket is félrevezetik, vagy téves jelentést adnak le. A mult évbCn 22 ilyen eset­ben fordult elő, négy esetben olyan „clmeza­varodolt"-hoz kellett kivonulniok a mentők­nek, akikről később megállapították, hogy va­lamilyen okból — teltetik magukat. Nem lesz talán érdektelen annak' feljegy­zése' sem. hogy a szegedi mentőautó 1938. év­ben 44.602 kilómétert tett meg. Az állomá« megnyitása óta már 306.814 kilóméterre nö­I vekedett a szegcdi mentőautó utja. Ez a ' hosszu-hosszu az irgalmasság és a segilés utja volt. . . Dr. med. László heszttntánsjeh kizárólagos árusítás* Vajda (Dohon droccriAdan Kárász u.12 Unió és ABC könyvre kiszolsál

Next

/
Thumbnails
Contents