Délmagyarország, 1939. június (15. évfolyam, 123-146. szám)

1939-06-02 / 124. szám

Péntek, 1939. junius 2. DÉLMAGYARÖRSZÁG 3 Ma viszi Budapestre a szegedi küldöttség Teleki miniszterelnök és Varga államtitkár mandátumát zsef dr. iparügyi államtitkár részére ünnepi küldöttség viszi pénteken reggel a gyorsvonattal Budapestre. Az ünnepi küldöttségnek harmincöt tagja van. Lehel Pál dr. választási elnök, Tukats Sándor dr. főispán, Pálfy József dr. polgármester, Tiirr Aladár dr.. Széchényi István dr., V i n k 1 e r Elemér dr., vitéz Gárgyán Imre dr., Peták Nándor és Rács Antal vezetésével jelenik meg az ünnepi küldöttség a Sándcr-palotában Teleki Pál gróf miniszterelnök előtt. Lehel Pál dr választási elnök néhányszavas beszéd kíséretében nyújtja át a szegedi mandátumot a miniszterelnöknek. A küldöttség tagjai ezután átmennek az iparügyi minisztériumba, ahol Lehel Pál dr. a második szegedi mandátumot Varga József dr. államtitkárnak nyújtja át. A küldöttség tagjait Teleki Pál gróf miniszterelnök ebéden látja vendégül. „Plagyar az, ahf rendületlenül hisz a magyar nemzet fönnmaradásában es annah tfrüh eletében..." (seheu islvan dr. előadása a laf elméletről az eguetem eizárá Unuept Kdzguüiesln — Harminceau páluamunkát jutalmazott ez évben a tudománucgyetem (A Délmagyarország munkatársától) Csütörtökön fél 12 órakör tartotta meg a Ferenöz József-tudományegyetem tanácsa az 1938/39. tanév évzáró ünnepi közgyűlését az egyetem aulájában. Az ünnepi közgyűlésen nagyszámban jelentek meg az egyházi, katonai és polgári hatóságok képviselői. Tukats Sándor' dr. főispán, Pálfy József dr. polgármester, vitéz nagyselmeci Mérey László hadtestparancsnok, Büócz Béla dr. rendőrfőkapitányhelyettes, Muntyán István dr. táblai elnök, Paraszkay Gyula törvényszéki elnök, Becker Vendel dr. apát, C. főigazgató jelentek meg a város előkelőségeinek élen és hatóságainak képviseletében. A hallgat óság csakuem egészen, megtöltötte az aula hatalmas termét, amelybe fél 12 után néhány perccel lépett be az egyetemi tanács fekete talárban. Az emelvény két oldalán az egyetem professzori kara foglalt Jielyet. Az ünnepi közgyűlést Ereky István dr. rektor nyitotta meg. Bevezető szavaiban utalt arra, hogy tradicionális kötelesség a tanév befejeztével hálát adni a mindenhatónak. — Az idén nemcsak azért mondhatunk köszönetet — hangoztatta többi között —, hogy bennünket az életnek megtartott s kötelességeink teljesítését lehetővé tette, hanem azért is, mert meghallgatta a magyarság millióinak forró imáját s visszaadta a Felvidékei Ez nemcsak azt jelenti, hogy gazdagabbak és erősebbek lettünk, hanem jelenti azt is, hogy a csüggedés kora végetért, a jövőbe bizalommal tekinthetünk s az önbizalom meghatványozza erőinket. BELVÁROSI MOZI Közkívánatra prolongálva Naov MILICA KORJUS, a csodáshangu gyönyörű lengyel koloratur ragyogó STRAUS-filmje Felvidéki edények korzó mozi Mától vasárnapig A három haltárs Három jóbarát meghaló vidám története. — METRÓ FILM RÓBERT TAYLOR. MARGARET SUL'AVAN, FRANCHOT TONE, RÓBERT JOUNG. o. 7, 9 Beszámolt ezután arról, hogy bá? az év elején a katonai behívások miatt, az egyetemi hallgatók száma megcsappant, később a fölszabadult Felvidék lakosságának gyermekei jelentkeztek fölvételre; s az ő számukra, valamint a leszerelt hallgatók számára, külön félévet iktatott be az egyetem s így ez a tanév nem két, hanem hár.öm félévből állott. Ezután a pályázatok méltatását és jelentőségét ismertette anDak a reményének adva kifejezést, hogy — amint a jelek mutatják — évről-évre nagyobb eredményt érhetünk el szellemi és gazdasági téren az egyetemen tanult tudományok eredményeinek alkalmazása révén-" A fat fis nemzet íogalmo Ereky István dr. nagy tapssal fogadott szavai után Csekey István dr. a jog- és államtudományi kar dékánja tartotta me.g feszült figyelemmel kisért előadását „Faj és nemzet" cimen. Előadásában a tudós tárgyilagosságával világított arra a modern problémára, bogy milyen a faj és a nemzet viszonya. A kérdés körül kerekedett vitáDan ott izzik a vajúdó korok egész elfogultsága és szenvedélyessége. A fajról vallott fölfogás sokféle. Fajnak határozzák ma meg a törzset; népet, nemzetet, valamely nyelvi, művelődési, vallási, társadalmi, vagy etnikai és csak lgritkábban az embertani csoportot. Fajnak mondják például a németet, de ezen belül a bajort, poroszt, svájcit és osztrákot is, fölfele pedig a germánt, majd az indógermánt s végül az árját, ez utóbbinak azonban ma már hétköznapi értelme annyi, mint „nemzsidó". Nálunk is használják ezt a szembeállítást, holott a magyar tudvalevőleg nem árja. Nálunk árják többek között a tótok, szerbek, horvátok, németek és cigányok. Mi azonban az árja fajjal szemben az ural-altájhoz tartozunk. Ha valaki rendszert akarna teremteni ebben a kérdésben, nem tudna tudományos megállapításokhoz jutni, mert g legtöbbször nincs is közük ma a tudományhoz ereknek a naponta fölbukkanó fajelméleteknek, csupán az egyéni képzelet játékáról, kedvtelésről, felelőtlen állításról, de leginkább poli'tikárol van szó. A fajkérdés mint tudomány, az embertan körébe tartozik, tehá' megállapításai embercsoportokra vonatkoznak s igy a szellemtudományokkal kerül közvetlen kapcsolatba. Ennek kertében a társadalmi embertan tudománya érdekel elsősorban bnnünket, amely a hetvenes éveikben a Lombroso által alapitott bűnügyi embertannal kezdődött. Ennek vetületében az lehet tehát most a vizsgálat tárgya, Hogy melyek azok a jellegzetes -ban a Tisza Lajos-köruton Jöjjön el és nézze meg, mit adunk az üzletben -.18 -.48 -.88 -.88 fillérekért!!! sajátságok, amelyeknek alapján valamely nép, illetőleg valamely nemzet a másiktól elhatárolható. Ma a nép, illetőleg a nemzet fogalmi egységében meg szokták különböztetni a természeti és a szellemi közösségi jegyeket Nem szabad azonban elfelejteni, hogy ez a két tulajdonságcsoport a nép, illetőleg a nemzet fogalmi egységében összeolvad. A megkülönböztető sajátságok: a leszármazás és a nemzetiségi kapcsolat, valamint 3 közös kultúrából előállott sorsközösség, aminek lényeges külső kifejezője a közös nyelv, az úgynevezett anyanyelv. Ezután foglalkozott a liberális államtannal és az univerzálista áliamszemlélettel. Az előbbiben — tekintet nélkül a vérségi kötelékre —• mindenki helyet foglalhatott a nemzetben, akinek" emberi ábrázata volt, ezzel szemben az utóbbi s nép és nemzet lényegét elsősorban annak összességében látja meg, amely nem egyéb, mint az illető nemzet hatalmi szervezete; az állam. A liberális államtársadalomhan a nemzethez tartozás akarati tényezőtől függött, tehát az tartozott a nemzet, például a magyar nemzet testébe, aki magyarnak érezte és yallotta magát. A fejlődés későbbi során Európa több államában, a kényszerküzösségi elgondoló® váiik a nemzethezlartozás ismertetőjévé. Ezt az elméletet a német nemzeti szocializmus bölcselete általános törvépyüvé emeli, de az előző korszakokra vonatkozólag éppoly történetietlenül alkalmazza, mint valaha a liberalizmus tette. A nemzet természetes közösségi tényezői: a vér és a föld, vagyis a nemzet és a fajiság. Ennek vizsgálatánál arra a megállapításra kell jutnunk, hogy uemzet az a nép, amely természeti közösségből tudatosan politikai, akarati közösséggé válik. A faj pedig, vagy helyesebben a race, olyan embercsoport, amelynek tagjait bizonyos velükszületett, együttesen föllépő, öröklődő testi és lelki tulajdonságok jellemeznek és egyben megkülönböztetnek más embercsoporttól. A faj és nép, illetőleg nemzet legtöbbször nem fedi egymást. Elég, ha arra gondolunk, bogy a németség vezető eleme: a porosz keletbalti szláv faj. A magyarban pedig előfordulnak az északi, földközítengeri, alpi, dinári, kelelbalti és turáni fajelemek jegyei. Bartucz Lajos arra az eredményre jut, hogy minden faj s igy a magyar faj is csak olyan értelemben van, hogy ilyen összetételű race-vegyülés, fajöte vözet máshol nem található, továbbá hogy például ennek egyik változata al úgynevezett alföldember, „homo pannonicus" kizárólagosan a mienk. Bizonyos, hogy a faj és a nemzet kapcsolata tekintetében való állásfoglalás a szellemi magatartás kérdése is s ezért a faji kérdésnek ma világszerte meglehetős nagy politikai szerepe: szántak. Ha nemzetünket faji elemeire bontanok, ez önmagunk megtagadásához vezetne, mert ha magyar fajról beszélünk, arról sohasem mint biológiai, hanem mint történelmi képződSZÉCHÉNYI MOZI Péntektől 5, 7, 9. PREMIER! Izgalmasan szép filmalktás. Zapolska Gabriella világhirü regényéből I VARSÓI FOGOLY Dráma a lengyel szabadságharc történelméből Lu'cie Höflich, Worner Hinz, Paul Hartmann.