Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-12 / 108. szám

DÉLMAGYARORSZÁG KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP dásában. Hogy csat egyetlen példái mondjunk: a város most foglalkozik üzeni szabályrendeletének elkészítésével s attól kell félni, liogy ebben a munkában nem vehet végig részt, mert megbízatása közben véget ér. Ereky professzor, akinek éppen ezzel a kérdéssel is foglalkozó munkáját jutalmazta meg nagydíjával a Tudományos Akadémia. Mi akadálya volna annak, bogy az egyetem rektorai tagjai maradhatnának a közgyűlésnek a rektori év elmúlta után is? Aki a szegedi egyetem rektora lehet, annak jelenléte csak díszt és gazdagodást adhatna minden későbbi közgyűlésnek ís. Ha már a törvényhozás ilven fukarul bánt el az egyetemek* közgyűlési képviseletével, a törvénynek már amúgy is sürgetett módosítása megoldaná ezt a kérdést is. Az egyetem rektorai necsak átvonuló vendégek legyenek — októbertói júniusig —, a közgyűlésen, aki egyszer ezen a kitüntető címen a közgyűlés munkájában részt veChamberlain és Daladier nyilatkozata London és Páris európai politikájáról Genfben véglegezik az angol—orosz megállapodást? — Pál délszláv régensherceg római utjának nagy jelentősége Péntek, 1939. V. 12. Ereky István A Magyar Tudományos Akadémia idei •nagydíjával Ereky Istvánt, a szegedi egyetem tudós professzorát tüntette ki. S hozzátehetjük: önmagát is kitüntette vele s emelte vele annak a megtisztelésnek díszéi és jelentőségét, aminek a nagydíj odaítélése az értékmérője. Nincs senki ebben a városban, aki ne a legnagyobb tisztelettel és legőszintébb megbecsüléssel nézne most Ereky István tudós személye felé s ne érezne szívében hálát. Mert ez a kitüntetés kitüntetése a szegedi egyetemnek, kitüntetése a szegedi tudományos munkaközösségnek s rangemelése annak a szellemi életnek, amit olykor valóban jogos büszkeséggel nevezünk szegedinek. Éreky professzor klasszikus mintaképe a magyar tudósnak és magyar nevelőnek s élő bizonysága annak, bogy a tudás és közvetlenség a szellem és a szakismeret, a legteljesebb elméleti felkészültség s a hiánytalan gyakorlati ismeretek megférnek egy koponyában és — szeretnénk azt mondani —, egy szívben is. A tudományság, amit művel, a legkorszerűbb: a város tudománija, a közigazgatás elmelete — nem szabályokat tanít, hanem az élet kormányzásának tudományát —, a városi üzemek tanán s annak a kapcsolatnak megállapítását, mely a köz igazgatása és gazdálkodása között áll fenn. Ez a kor, amelyik a szociális tevékenységet ki akarja emelni a jótékonykodás szűkös es bizonytalan keretei közül s az állami és Városi közületek elsőrendű feladatai mellé akarja emelni, nem nélkülözheti azokat a tanításokat, melyeket Ereky Istvánnak köszönhetünk. Mert a szociális tevékenység nem az egyébként kitűnő egri normát jelenti, nem koldusadó koldus-ötletei és nem népkonyha-politikát. Jól gazdálkodni a közjavakkai, jól vezetni az üzemeket, melyek elsőrendű szükségleteket vannak hivatva kielégíteni, mindenki javára használni fel azt, ami mindenkié s a köz tulajdonát a köz javára fordítani, ez a legmaibb feladat, a legkorszerűbb program s ezt tanítja az Akadémia koszorújával ékesített munkájában is a szegedi egyelem kiválósága, Ereky István professzor. Ereky professzor pár hétig még rektora az egyetemnek s ezen a címen tagja a Város törvényhatósági bizottságának is. A törvényhozás vagy huszonöt részben városi, részben állami tisztviselőnek biztosít helyet a városi közgyűlésben s ezek között nz egyetem mindenkori rektoráriak is. A különbség csak az, bogy míg a többi tisztviselő évekig, esetleg évtizedekig tagja lehet a közgyűlésnek, az egyetem rektora három, vagy négy közgyűlésen vehet csak részt. A választások netn alkalmasak arra, hogy a törvénynek ezt a városi életet szegényítő hiányosságát pótolják s jól tudja azt. mindenki, hogy — ne sértsünk meg senkit —, nemcsak a tudás, nemcsak a hivatoftság, nemcsak az alkalmasság érvényesül akkor, amikor a polgárság a közgyűlési tagjait megválasztja. A város kénytelen lemondani azoknak közvetlen muu kásságáról. akik legtöbb tudással lehetnének segítségére a nehéz uroblémái megolLoridon, május 11. Minden más kérdést háttérbe szorít az angol közvéleményben a szovjetkormánnyal folytatott tárgyalások ügye. Beavatott helyen úgy tudják, Halifax lord külügyminiszter táviratot intézett Molotov külügyi népbiztost, akit meghívott Genfbe. A két ország között megkötendő megállapodásokat úgy l(iszik Genfben akarja véglegesíteni az angol külügyminiszter. A genfi angol—orosz tárgyalásoknak angol politikai körökben a legnagyobb jelentőséget tulajdonítják. Elvi megegyezés London és Moszkva között? London, má jus 11. Halifax lord ma ismét az angol—orosz kérdésről tanácskozott a szovjetParis, május 11. A képviselőház Csütörtökön délutáni ülésén Daladier miniszterelnök felolvasta Debrun köztársasági elnök üzenetét, majd a. következőket mondotta; — Franciaország ma nagy munkaműhely, amelyben az emberek milliói dolgoznak szüntelenül a honvédelem érdekében. Kötelességünk, hogy kizárólag a hazára gondoljunk. Európa voltaképen egyetlen kérdés előtt áll: vájjon azokat az érdekellentétebet, amelyek egymással szembeállítják a népeket, a béke együttműködés eszközeivel, avagy az erőszak eszközeivel fögják-e megoldani. Azok a nemzetek, amelyek leginkább ragaszkodnak a szabad együttműködés módszeréhez, kötelesek arra, hogy szükség esetén szilárdságot, és éberséget szegezzenek szembp a fenyegetésekkel. XV. évfolyam 106. szám Ke?, az maradjon örökös tagja a közgyűlésnek. Hogv ne menjünk vissza messzibbre bizonyítékokért: mennyivel jobban érez. hetne magát minden közgyűlési tag, há minden kérdésben Ditrói, Gelei és Ereky professzor urak munkájára., segítségére és tudására számíthatnának. Ereky professzor tudományos munkásságának megkoszorúzása alkalmat és — átütő erejű bizonyítékot szolgáltat ennek a gondolatnak felvetésére s íme, még ezzel is használni tud a közigazgatásnak s szolgálni tudja a városi életet, melynek legelső tudósa. A város társadalma — most azután igazán minden megkülönböztetés nélkül —. mély bálával köszönti azért a kitüntetésért, amivel szellemi elete színvonalát és rangját emelte. A nagy tudóst a kiváló nevelőt, az egész embert szeretetfel, igaz megbecsüléssel és büszke örömmel köszönti a város tudományos munkálkodásának mai ünnepnapján. orosz nagykövettel. Az Evening Standard szerint a megbeszélések kielégitően folynak. Anglia és Oroszország megegyezett az elvek körül. Mussolini telefonmegbeszélése Hitlerrel London, május 11. Á Daily Mail úgy tudja, Mussolini csatlakozik XII. Pius pápa kezdeményezéséhez, hogy a danzigi kérdés megoldására öthatalmi értekezlet üljön össze. A lap szerint Mussolini telefonbeszélgetést folytatott Hitler Kancellárral, aki bejelentette, hogy a maga részéről helyesli az öthatalmi értekezlet összehívására ycmatkozó gondolatot. Ez Franciaország elgondolása és ez Franciaország akarata. A népek jól tudják, hogy Franciaország senkit sem fenyeget és mindenkivel együttműködni óhajt. Politikánk kizárólag arra törekszik, hogy az embereket és népeket a béke védelmében egyesítse. Nagybritannia és Franciaország szolidaritása ma szorosabb és bizalmasabb, mint valaha. Ez az együttműködés alkotja továbbra is a francia külpolitikai alapjait. A francia nép a csodálat, érzésével vette tudomásul Roosevelt elnöknek a világhoz intézett nemes üzenetét. — Romániát biztosítottuk — folytatta —, hogy amennyiben támadás érné, azonnal segítségére sietünk. Hasonlóképen Görögországot. is biztosítottuk. A lengyel nemzettel egyetértésbon meghoztuk azokat az inézkedéseket, Daladier: „Franciaország és Anglia szolidaritása ma szorosabb és bizalmasabb. mini valaha" *