Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-10 / 106. szám

8 DÉCMAGYARORSZÁG TWODfíllT ÍM——i Szerda, 1939. május 10. CSERZY B E L A 2 A lóe $ nagy paioc Jzegeaen J (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) 40 FeBruár legvégén történt, Kogy az ínas­fiu több sikertelen kísérlete után a nyomda­vezető ment fel a szerkesztőségbe Mikszáth Kámántól kéziratot szerezni. Hosszas éb­resztgetés után sikerült a „szerkesztő urba" lelket verni annyira, hogy megértesse vele a nyomdavezető, amennyiben nem ad kéz­iratot, menthetetlenül „elúszik" másnap a lap. Bosszúsan vakarta Mikszáth a fejét, az­után átment a szerkesztőségbe; de csak ugy neglizsében. Hamarosan sercegni kezdett a tolla, gyártotta a kéziratot. A nyomdavezető, mint a fegyőr, nem tágított mellőle. Az inas­fiu szaporán hordozta a nyomdába a tele­irt kutyanyelveket. Amikor vagy már más­fél órát dolgozott igy, megsokalta Mikszáth a munkát. — Elég lesz ez már délig — szól a nyom­davezetőhöz. — Szó sincs róla, szerkesztő ur, legalább íéthasábnyi kézirat kell mégf — Elszámolta magát, nézzen csalc le a nyomdába, — mondotta ravaszul pislogva Mikszáth. Az ólombetűk generálisát azon­ban nem sikerült igy eltanácsolnia, mire más cselhez folyamodott az iró: — Várjon csak, támadt most egy nagy­szerű ideám! — lelkendezett hirtelen Mik­száth. Kitűnő ideám van, de hagyjon ma­ga mral A nyomdavezető a cél érdekében, abban a reményben, hogy Mikszáth valami szenzá­ciós cikket akar irni és zavarja ebben a je­lenléte, elhagyta a szerkesztőséget. Egy óra is elmúlott, amikor ismét vissza­tért a szerkesztőségbe kéziratért. Mikszáth­nak hűlt helye volt. Az íróasztalán keresjt­befektetve pihent hosszúszárú pipája. Csupa hideg volt. Régen kialudt abban a tűz. Ta­nácstalanul nézgelődött szét a szobában a nyomdavezető. Majd hirtelen a lomtár ajta­jához lépett és felnyitotta az ajtót. Mikszáth nz ágyon feküdt és hangos szuszogással aludt. — Hol van a kézirat, szerkesztő ur? — kérdezte határozott erélveskedő hangon a nyomdász. Mikszáth pedig ártatlanul meresz­tette rá álmos szemeit, amint kérdezte: — .Miféle kézirat? — Hát nem azt mondta egy órával ezelőtt, hogy kitüúő ideája van?í — ebben a kérdés­ben már a felelősségrevonás és a szemrehá­nyás hangsúlya keveredett. Mikszáth pedig jóízűen felnevetett: — Hát nem kitűnő idea volt az, Kogy egy órát még elhassak? ... * Ezeket a kedélyes szerkesztőségi epizódo­kat hamarosan megszüntette valami. Vala­mi, aminek nem volt neve, valami érzés, amely kifejezhetetlen volt. De nemcsak a szerkesztőség levegőjében sűrűsödött ez a nyomasztó, egyre elkomorító Valami, ha­nem a városban is mindenfelé érezhető volt a soha nem tapasztalt hatása. Ma, hatvan­éves időtávlat után könnyű megállapítani, hogy ennek a Valami keletkezésnek oka a T isza volt. A Tisza, amely napról-napra ro­Jégszekrények legolcsóbb gyári árban, részletre is Kovács faárugyár CSONGRÁDI SUGÁRUT 3 408 hamosan áradt. Hiszen megáradt már ez a folyó más esztendőben is, ilyen rohamosan is, de soha még nem termelte ki a város polgárságának lelkéből ezt a különös, komor Hangulatot. Ezt a katasztrófáimegérzÖ sejtest. Az arcokon még soha nem ült k í annyira a vigasztalan pesszimizmus, mint most Pedig még február 28-án is reménytkeltő és vi­gasztaló sorok jelennek meg a lapokban; „ ... a valószínűség mellett szól, hogy az idén nem kell tartanunk komolyabb vizve­szélytől." A másik lap is vígasztalt: ,,.:.ala­pos reményünk lehet mielőbb apadást vár­ni". A Tisza vízállása még távolról sem volt oly magas, mint három esztendővel ezelőtt 1876-ban, amikor a legmagasabbra dagadt fel a folyó. • És mégis... (Folyt. kov.J KOZGÁZBÁSÁG —un —i • •«• iT Szeged a rádióban Május 25-én 19 órakor Rainer Ferenc kamarai elnök a Szegedi Ipari Vásárról előadást tart (A Délmagyarország munkatársától.) Beszá- f geníorgalmi hivatal összeállításában szegedi ne­mohunk arról, hogy a rádió igazgatósága közölte a Szegedi Ipari Vásár rendezőségével, bogy a vá­sárt megelőző hetekben a vásárról tartandó elő­adást programjába iktatta, valamint közölte azt is, hogy a vásár ünnepies megnyitásáról helyszí­ni közvetítésben számol be az ország közönségé­nek. A Szegedi Ipari Vásár vezetőségéhez most ér­kezett meg a rádió igazgatóságának értesítő le­vele. amely szerint május 25-én 19 órai kezdettel iktatta programjába a szegedi vásárról tartandó előadást, amelyet Rainer Ferenc, a Kereskedel­mi és Iparkamara, az Ipartestület és a vásár el­nöke tart. A szegedi vásár megnyitásáról tartandó helyszíni közvetítést több. mint fél óráig tart s az ünnepi vásármegnyitás közvetítése ulán az ide­vezetességek közlésére kerül sor. A vásárral kapcsolatban közli a vásár rende­zősége, hogy a szegedi vásárstudió fölállítása na­pokon belül megkezdődik és annak üzembehelye­zése a vásár előtt körülbelül öt nappal már meg­történik. A vásárhiradó programját most állítja össze a rendezőség s azt hamarosan közölni fog­juk. Az idén a híranyag közlése mellett túlnyomó részben zeneszámokat szolgáltat a vásári rádió annál is inkább mert — amint már közöltük —, az iparcsarnok tetőterraszán minden nap táncteát rendeznek. A vásárral kapcsolatos minden ügyben kész­séggel áll az érdeklődők' rendelkezésére a vásár­iroda (Horváth Mihálv-utca 3; telefon 14-15.)', A kereskedők és iparosok nyári vasárnapi munkasxiineie A kereskedelmi és ipari árusitás vasárnapi niunkaszünetét szabályozó 57.000—1938. K. K. M. sz rendelet eltérő szabályozást tartalmaz, a téli cs a nyári évadra. Május 1-étől életbelépték a nyári félévre vonatkozó előírások. a nyílt árusítási ü/leteket, tekintet nélkül arra, hogy azokban túlnyomóan vagy kizárólag élelmiszereket, avagy egyéb áru­kat árusitanak-e, vasárnaponkint bezárólag októ­ber 31-ig reggel hat órától reggel Djolc óráig szabad nyitvalartani. Azokat a péküzleteket és pékfiókokat, amelyekben hétköznapokon kizá­rólag kenyeret, péksüteményt, száraz süteményt, szárított tésztanemüeket, stb. tejet, tejterméket, tojást, lisztet, gyümölcsöt árusitanak, májcs 1-től bezárólag október 31-ig reggel hat órától reg­gel 8 óráig szabad nyitvatartani. Ezekből az üz­letekből azonban az alatt az idő alatt, amidőn az egyéb élelmiszerüzletek zárvatartandók, kizáró­lag kenyeret és péksüteményt szabad árusítani. Kenyeret és péksüteményt a sütőiparos, vagy en­nek alkalmazottja délelőtt tizenegy óráig házhoz szállíthat. Azokban a váérosokban és községekben, ame­lyekben a fent közölt nyitvatartási időtartam érintése nélkül korábbi vagy későbbi üzletnyitás kívánatos, a niásodfoku iparhatóság eziránt ren- . delkezlietik, de a nyitvatartási üzletek zárásának időpontját délelőtt kilenc óránál későbbre nem állapithalja meg. Azokban a városokban és köz­ségekben. amelyekben" rövidebb nyitvatartási idő megállapítása, illetőleg a teljes munkasziínet el­rendelése a fogvasztóközönscii. érdekeinek sérel­me nélkül lehetséges, a másodfokú iparhatóság ez iránt is rendelkezhetik. Ott, ahol az elsőfokú iparhatóság a teljes vasárnapi munkaszünetet már a fenti rendelet hatálybalépése előtt végha­tározattal elrendelte, a véghatározat a másodfoka iparhatóság ellenkező rendelkezéséig hatályban marad. A fenti rendelet nemérinti azoknak a rendele­teknek a hatályát amelyek egyes kereskedelmi és ipari szakmákra — igy a mészáros- és hentesipar­ra, a virágkereskedésre, a cukorkakereskedésre nézve eltérően rendelkeznek, továbbá amelyek a vásári, piaci és utcai árusításra vonatkozóan ren­delkeznek. 011 h o n-IVI ozgi, Szőrerj szerda csütörtök Mérsékelt helyérsk. 43 Beszállásolás és cowboy film A Délmagyarország előfizetőinek és csa­ládtagjainak jegyen­ként 101 kedvezmény ]N>ilttér*> élek. Nyilatkozat. Feleségemtől különváltan Érte semmiféle felelősséget nem vállalok. Mészáros Ferenc. *) E közleményért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal nem' felel. Modern úri- és hölgyfodrász üzletemet áthelyeztem Mátyás térről Tisza Lajos-körut 48. sz. alá (íté­lőtábla melléi, t r. tartós ondolálás. higiénikus kiszolgálás. CSURGÓ FERENC kitüntetett oki. illatszeres fodrász. 192

Next

/
Thumbnails
Contents