Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-10 / 106. szám

Szerda, 1939. V. 10. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP xv. évfolyam 106. szám A legméltóbb emieh A város kisgyűlés? a közvélemény kívánságára és helyeslése mellett módosította az ellenforradalmi emlékre vonatkozó polgármesteri előterjesztést s javaslatára a közgyűlés is úgy határozott, vagy méltó szobrászi alkotással, vagy szociális, nemzeti célt szolgáló intézmény alapításéval állít emléket a szegedi szellemnek a kormányzó országlásának huszadik évforduJójára. Amennyire a jelekből szabad következtetni a kormányzó tetszésére és helyeslésére, arra kell gondolnunk, hogy a közgyűlési határozat közelebbáll magyar szívéhez, mint az indítványozók által javasolt meg-, oldás. Az indítvány célját, törekvését, intencióját helyeselte és helyesli mindenki, csak a tekintetben merül föl kétség, hogy a megoldás tekintetében előterjesztett javaslatot kell-e a legmegfelelőbbnek, az események jelentőségéhez s a korszellem követelményeihez legalkamasabbnak tartani. Az bizonyos, hogy az emléket egyformán őrzi akár a márványemlék, akár a kórház, tüdőbeteg-gondozó, bölcsőde, vagy bármely más szociális kötelességteljesítés. Ha a vá* ros épületet emel s azt valamely intézmény otthonává avatja föl, az intézmény számára akkor is el fogja kérni a kormányzó fénylő nevét s akkor is lehet módot találni arra, hogy a szociális rendeltetés betöltése mellett emlékeztesse is arra a késő nemzedéket, ami ebből a városból indult el győzelmes útjára. Amikor a törvényhozás elhatározta, hogy a nemzet hálájának és szeretetének jeleként megörökíti Magyarország kormányzójának nevét, hid építését, munkásházak százainak emelését határozták cl s ahogy ez a nemzet a kormányzó magyar szívét ismeri, tudja azt is, hogy a kormányzónak sokkal több öröme van abban, ha a nemzet háláját nem rideg kővel, hanem jóságos eredményeket elérő, a szegényeket gyámolító, az elesetteket fölemelő intézmények alapításával, vagv a nemzet közgazdasági érdekeinek fölkarolásával fejezi ki. S ha a város hódoló tiszteletének és mélységes hálájának kifejezési módját keresi. végül is azt kell megtalálnia, ami a kormányzó számára is többet jelent, mint a hízelgő kő, vagy hódoló felírat. S most csak fölvetjük a gondolatot: nem lehetne-e a Főméltóságú Ur nevével ékesítve a levente-intézmény számára teremteni otthont, vagy olyan intézményt alkotni, amelyik a nemzeti szellemben történő nevelést tenné könnyebbé és eredményesebbé? Jól tudjuk azt, hogy ez a város milyen szegény kórházakban s olvan intézményekben, amelyek a sínylődőknek, a gyógyíthatatlan betegeknek, vagy az élet megrokkantjainak adnának földet és ellátást. •Mennyivel többet kellene tennünk a gyermekvédelem terén, a szülő anyák részére mennyivel kevesebbet nyújtunk, mint amennyinek szolgáltatására keresztény hitünk és szociális lelkiismeretünk kötelez, a iiidővész és egyéb népbetegségek terén sokkal több a mulasztásunk, mint amennyi az elvégzett kötelességünk, a ragálykórházunk is régen hiába vária a legszükségesebb anyagi áldozaToT. Volná itT Teendő rengeteg s ha csak egy részét oldanánk meg a ránkváró föladatoknak, akkor is örök időre szóló alkotással tudnánk emléket állítani s méltó módon tudnánk kifejezni hódoló tiszteletünket és mélységes hálánkat. S mégis azt gondol juk, hogy a szegedi szellem számára méltóbb, sílusosabb, a célt és rendeltetést hívebben szolgáló emlékeztető volna olvan intézmény alapítása, amelyik a szegedi szellem fönntartására, élesítésére, megőrzésére s az egymás sarkába lépő fiatal nemzedékek nevelésére volna hivatott. Ezért gondolunk mi a cserkészetre, vagy a leventékre, amikor ennek az intézménynek célját és rendeltetését keressük. Egyetlen névnek, egyetlen férfinak tiszteletére szolgálhat csak ez az emlékLondon, májús 9. Az angol sajtó továbbra is foglalkozik azokkal a hírekkel, amelyek szerint Németország és Lengyelország között a Szentszék közvetíti. A „News Chronicle" úgy tudja, Halifax lord külügyminiszter fogadta fíodfrey londoni pápai nunciust, aki ismertette vele a pápa felfogását. A „Daily Express" varsói levelezőjének az a véleménye, az a körülmény, hogy Cortesi varsói pápai nunciussal Beck külügyminiszter hosszasan tanácskozott, a Szentszék közvetítését látszik igazolni. A „Daily TelegrapB" úgy értesült mérvadó lengyel körökből, hogy Lengyelország a létérdekeit érintő ügyekben nem fogad cl semmiféle egyoldalú döntést. A pápa felhívása London, május 9. A Reuter Iroda értesülése szerint a pápa felhívta Angliát, Franciaországot, Németországot, Olaszországot és Lengyelországot, jöjjenek össze közös tanácskozásra Danzig és a Földközi-tengeri probléma megoldása végett. Ennek a kezdeményezésnek a következő fő nehézségei vannak: T. Németország kijelentette, Hogy a (ianzigi kérdés csak közte és Lengyelország kőzött oldható meg. 2. Franciaország a Földközi-tengeri problémát csak közvetlenül Olaszországgal kívánja elintézni. Berlin és Róma elhatározásánál tpóg az is latba esett, hogv a javasolt értekezleten bárom hatalom kerülne szembe a tengelyáilamokkal. A pápai követek lépései Páris, május 9. A Temps értesítése szerint Orsenige berlini pápai nüncius Hitlerrel folytatott megbeszélései során azt javasolta, hogy Ribbentrop utazzék Rómába az eszmecserék további folytatása céljából. Arról még nincs hir, hogy a német kormány clfogadta-c a szentszék indítványát. intézmény, amelyet Horthy Miklós nevével fogunk földíszíteni. A szegedi szellemet leghívebben és legméltóbban ez az egyetlen s magában is tündöklő név szimbolizálhatja. Mellék alak csak egy lehet: mag., a város, amelyik otthont adott és műhelyt. megértést, támogatást és önfeláldozást. A város dicsőségéből ne akarjon senki letörni egy darabot a maga számára Az intézmény a város alapítása legyen, legyen hordozója a kormányzó nevének s rendeltetése legyen a szegedi szellem megőrzése s a szegedi fiatalságnak e szellőmben történő nevelése. Méltóbb és magasztosabb lesz ez az emlék, mint a legművészibb szobrászati alkotás s már megoldási módjában is annak a szellemnek hirdetője lesz, amelynek megörpkítése életre hívta. A Pafis Soir úgy értesül, Hogy a szentszéS diplomáciai képviselői nemcsak Párisban éa Berchtesgadenben, hanem Európa más fővárosaiban is lépéseket tettek és igen határozott javaslatokat hoztak a fővárosokba. A Szentatya felkérte Franciaország, Anglia, Németország és Lengyelország miniszterelnökeit, hogy. Vatikánvárosban értekezletpp üljenek össze. Ha a hatalmak ezt az indítványt elfogadják1, úgy az értekezletei már a közeljövőben össze fogják hívni. A pápa személyesen üdvözölné vendégeit és palotáját, valamint tisztviselői karát az értekezlet rendelkezésére bocsátaná. Az értekezlet nemcsak a lengyel—német ellentéttel, hanem más függő kérdések megoldásával is foglalkoznék és célja általánosságban a világbéke megóvása volna. Annyi bizotnyos. írja a lap, hogy a pápa kezdeményezése nagy erkölcsi bátorságról és emelkedett felelősség•» érzetről tanúskodik. A „Paris Soir" úgy tudja, Hogy a legutóbbi államtanácson tanulmány tárgyává tették a kérdést. Bonnet kétízben is megbeszélést folytatott a pápai nnneiussal, a harmadik megbeszélés küszöbön álL Kérdések a kormányokhoz Róma, május 9. Vatikáni körökben egyes külföldi lapok híreszteléseivel kapcsolatban kijelentik, hogy megfelel a valóságnak az a hir, amely szerint a pápa utasította a nunciaturákat, közöljék az egyes kormányokkal, hogv a Szentatya szivén viseli a béke ügyét és imádkozik azért, hogy minden vitás kérdés békés utón meg lehessen oldani. A nunciusok kérdést intéztek az egyes kormányokhoz, lehetségesnek tartják-e a vitás kérdések békés megoldását. A Vatikán kérdésére valamennyi kormány igennel válaszolt. Kijelentették vatikáni körökben, hogy azok a hirek. amelyek szerint a pápa a Vatikánban saját elnöklete alatt békeértekezletet akar összehívni, nem felelnek meg a valóságnak, A pápa közvetítése az európai békéért A danzigi és a földközitengeri probléma megoldása érdekében közös értekezletre hivja Angliát, Franciaországot, Olaszországot, Németországot és Lengyelországot