Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-07 / 104. szám

;e DÉLMAGYARORSZÁG Vasarnap,. 1939. május 7. Esernyőt nagy választékban — • , . . folláls Testvéreidnél. DJCSon venet, Széchenyi-tér 17. Csekonics-utca 6. mert gyári lerakatot talal unió tag. Kalász tag. ^zenek Az ember viszont tetszeni akar az Isimnek. Ez a magánügy igy váHk világkérdéssé. on hivő ember, mert sokat tud és tudja, hogy nem tud mindent s ezért egy kis megvetést érez most az' emberekkel szemben. Kirhitüvé válik és csak most érzi meg, hogy nagyobb, mint hitte az a föladat, amelynek elvégzésére vállaikozott. Kétségek szállják meg. a történészből filozofussá válik, gondolkodni kezd és közben furcsa, ezerkonturu rajzok születnek meg a ceruzája alatt. Erre a pMmiatra vigyázzon, mert ha most megáll talán, soha nem tudja folytatni értékes müvét. A vér látása vagy megérzése megállitja az ember kezében a munkát s azért tud gyözelniet hirdetni mindig a halál, mert először a munkát, a munkakedvet döfi le. Nincsenek többi doldozók, csak üldözők üldözöttek s vájjon ki látja a jövőt a menekülések órájában . . . ? írjon csak tovább. Szüksége van az elinduló embereknek az ön könyvére. Kopogtassa le mégepyszer azt az évszámot, melyet egyszer már leirt. S próbáljon egységet teremteni abban a sokrétű életben, amely ezzel az évszámmal elkezdődött. Sok, megszámlálhatatlanul sok adat áll rendelkezésére és mégis — rövid idő múlva-rájön — olyan homályos és ködös minden, mintha a praehistorikus korszak ismertetéséhez kezdett volna hozzá. Tgen. Mondja ki csak azt a kérdést, amely leirt betűk nélkül is lángol a papíron: miért? . . . Vájjon olyan rossz voll a föld akkori berendezése. hogy azt jobbá kellett tenniük az embereknek? Az ölési vágyat rendszerirt a bosszú sarkalja s a bosszú kiegyenlítődésre törekszik S vájjon nem büntette-e meg egymást a világ minden embere az ezredek folyamán azokért a bürökért. amelyeket nem is egymás ellen, hanem önmaga ellen követett el? Vájjon volt-e egységes szempont, amelynek alapján két tábor akarta kiegyenlíteni az önmaga életét, s vájjon egy volt-e a világ véredénve, ahol nem érvényesült a közeledő edények törvényszerűsége? Nézzen esak lát őszemmel körül a rendelkezésére álló adatok között. Lát-e két olyan egyforma embert, két oiyan egybeverödött csoportot, amely ugyanazon elve-k alapján kivánta volna a változást? Lát-e olya n teremtett ténvt, aki történelmi felelősségének tudatában előre sejtette volna a kibontakozás formáit? Tud-C fölmutatni olyan történelmi jeliemel, amely elhitte, hogy az uj megrázkódta-. tás jobbá, vagy legjobbá leszi a világot? A frenczis gátszakadása olyan földalatti erőket mozgatott meg, amelyeknek hatását és érvényesülését nem tudta, hattá előre senki. Egy is leirni ezen sorok' közé: ezt a szöt: béke . . . Ezért történt hát minden ... A szeretet jegyében dörögtek éveken keresztül a fegyverek és onlották drágán az olcsó halált. Szeretni, békében hagyni egymást, egymásért dolgozni, egymásé lenni. „Ezért minden, önkínzás, ének: szeretném hogyha szeretnének s lennék valakié'4 _ énekli az örökké égő lángok meglátója: Ady s vájjon valóban a halál kell, hogy egyszer béke legyen a földön? ... S amikor a fáradtságtól megnémult és elcsöndesedett az üresebbé vált világ, akkor ebben a nyugodtabbá halódolt légkörben azon kezdett fáradozni minden ember, bogy képességeinek legjavával szolgálja a halálosztás minél tökéletesebb technikáját. S ha ebben a hangulatban az individumot munkába szólítják, akkor azért teszik, bogy minél nagyobb mértékben elsajáttittassák vele a halálos tudományt. Freyer Hans mondja, hogy a modern háború ezt a követelményt támasztja az egyénnel szemben, hogy önszántából, ÖDakaratából vigyen véghez minci nagyobb harciértékü tetteket, léhát a modern világszemlélet nem békés munkára, hárem öldöklésre szólítja föl azokat is, akik dolga/ni akarnok önmagukért és mindenkiért, aki testvérnek Fogadja őket. Van más szempont és vsn niá.; vélemény is és ezeknek tobzódásában egységet leiem leni lesz az Ön feladata ott az Íróasztala mellett. Eiöt meghaladó föladat rendmert nem is tudfrázist fog ön szert és értelmet találni abban a soiakoztatott rendben, ahogyan az emberek a pusztulás felé nienetclrek. Pedig milyen egyszerű volna bátraarcot csinálni, visszafordu'ni arról az útról, amelynek kezdete ismeretlen és a végét jobb ha nem ismerjük . . . Bocsásson meg, beleestem a kortárs hibájába. Pedig nekem, aki Önnek irom ezeket a sorokat, nem lett volna szabad E) kell fogadni mindent ugy, ahogy van s a keleti iélek fatalizniusával beletörődni abba. hogy ,,a/ étet egv lintnln as folyam, amelynek úszója s nem vezére az egyén . . ." Hiszen ugysent tudunk szabadulni a testünkre szabóit sorstól s ha építünk is magunknak olyan lakhelyet, ahol a nyűgalom és csönd muzsikál a szobákban, rájövünk, hogy csak ábránd, hogy csak az önmagunk hazugsága. Olyan, mint Smirna városa, melyet Pte.thesiadae királynő alattvalói, az amazonok létesítettek a monda szerint s csak késeibb mutatták ki a történészek, hogy amazonok pedig nincsenek és nem is voltak. A mi álomvárosunk is áll; -de mi, akik létesítettük. akik hazudtuk. mi nem vagyunk és falán nem is voltunk. Mindig iobbat, legjobbat akartunk és ebbe pusztultunk bele. Mint R o u sseau az ernemonvillei magányban: elhúzódva éltünk az élet békés valóságától és uj eszmék uj catabá'-dok kiásásában leltük az örömünket. Sok volt az éhezés, sok volt a nyomor, sok volt a túlfűtött izgalom s nem tudttuk miért. Mert elveszett az "a hitünk, hogy rajtunk még lehetne segíteni Elveszett, mert önmagunk dobtuk el akkor, amikor nem akartunk egymással egymáson segíteni és éltünk azért, hogy más ne éljen. RUHA KALAP Mindezt, amit én most ezekben a sorokban meggyóntam önnek, meg fogja találni korunk történelmi eseményeinek háta mögött. Ritkán keiültek ezek föíszinre s ha igen. egy-egy Ossietzky halt meg miattuk a bűnösök halá'táborában. ön már nyugodtan irhát rólunk azt. amit akar Tegye is.meg, hadd tanuljon belőlünk, hadd okuljon rajtunk az a jövötakaró nemzedék, amely az ön könyvéből tanulja majd a történelmet Mindössze egyre kérem: legyen türelme végiglapozni ezt a kort s legyen türelme leirni majd ezt a történelmet. Ne ü'jön föl azoknak a történelmi pletykáknak, hogy a vérorkán után különféle francia városokban megegyeztek a kifáradt felek és béke költözött a világra. Ezzel csa azok hitegették magukat, akik a vérlátás szadista őrületében már előre látták az ujabb káosz körvonalait. S akármilyen korban is éljen ön, ne higyjen az embereknek. Ha béke lesz véletlenül az ön idejében, azért csak egészen nyugodtan irja he záradékpont gyanánt a történelemkönyv utosó lapjára: — Káin és Ábel korában kitört a testvérháború és tartani fog addig, amig két ember él a Földön . . . Hiszen lényegében mindnyájan testvérek vagyunk. S talán éppen azok a legjobb testvérek, akik leginkább, legkiadósnbban ütik egymást. . . Igy akarják jobbá tenni a világot. Ön már tudni fogja, hogy sikerült-e. Mi ír.ég csak nem is sejtjüik. Ezért vigyen a rólunk irt sorokba egy kis gyászos sajnálkozást. Megérdemeljük. Ugy kell nekünk . . . Kalmár-Maron Ferenc. Sport- es dlvatőltőnu Eső- es Ballonkabát Cord es burbanj ragián Fiu ruházati cikkek Nagy választék Elsőrendű urlszabóság. olcsó árak! SZÉCHENYI TÉR Takarékosság a háztartásban. Május 6-án szombaton Május 7-én vasárnap as Ipartestület nagytermében délelőtt 12 órakor cs délután 6 órakor gyakorlati bemutató lesz a háztartási gázkészülékek —* tűzhely, vízmelegítő, vasaló, hűtőszekrény — takarékos használatáról. „•:.• ••-• ".•"í.-Ví' ,••..* : I • ,•• •