Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-28 / 121. szám

TasAfnap, 1989. mAjfl« 38. "MHMWWnRHMMHHHMPHni DÉLMAGYARORSZÁG 24 KOZMETIKA Az arcbőrről tudni kell, hogy normális vagy szép arcbőr felnőtt korban manapság igen ritka. Ennek legtöbbször a tudatlanság és a hanyagság az oka. Xmíg szép az arcbőr, a nők vagy semmit, vagy túlsókat tesznek meg azért, hogy szép maradion és ennek következménye, hogy amikor a bőr tönkrement, majdnem mindenki arról panaszkodik, hogy semmit sem tett arcbőrével és mégis tönkrement, vagy dacára annak, hogy sokat kenegette, ápolta és ennek ellenére afcböre mégis elromlott. Akinek tiszta az arcbőre, feltétlenül és kellő időben kérjen tanácsot szakembertől, hogy mik azok a házi óyónitézkedések, amelyekkel megőrizheti arcbőrének kifogástalanságát és szépségét. Betegesen száraz, zsírszegény bőrt leggyakrabban az arcon találunk. Belső és külső öka van annak a körülménynek, amely a zsírklválasztódást akadályozza. A külső okok jobban ismertek. Elsősorban a levegő, a szél és a nap hatása játszik szerepet. Tudnunk kell. hogy a száraz bőr meleg éghajlati viszonyok között feltűnőbb, mint az északi klíma alatti, továbbá, hogy a bőr nyárön zsífszegényebb, szárazabb és érdesebb lesz, mint télen. Kerüljük a helytelen bőrápolási rendszert, amely a túlrott bőrtisztálkodásból származik. A nők legtöbbje azt hiszi, bogy helyes az arc gyakori mosása, pedig nagyon sokan vannak, akiknek »z nagyon árt. A rendszeres ház? bőrápolásiák a bőr minőségéhez kell alkalmazkodnia, nert a bőr szárazsága esetében a túlzott víz >s szappan alkalmazásából nagyon nagy káfnk származhatnak. A" zsíros arcbőr nem mindig szemmeláttntóan zsírosan fénylő, mites'szeres és pattanásos. A szemmelláthátó tünetek bizönyos idő múlva lépnek Csak fel, kellő időben azonban meg lehet őket akadályozni. Az nrezsírösság néha csak az orr, áll ós homlokon jelentkezhet. de megjelenhet az egész arcbőrön is, Az ilyen arcbőr pórusossá Válik és ezek az idővel összefüggő pólusok meglehetősen nagy lyukacsokat alkotnak. Az ilyen arcbőrre kenőcsöt alkalmazni; nem szabad, annál több zsírodé és pérusösszehúzó szereket kell használni. Az ilyen bőrnek egyik legkitűnőbb gyógyszere a nyári nap, de rendszeresen és hónapókon keresztül kell a napkúrát végezni. R. O. KOZMETIKAI ÜZENETEK: N. N. Makó: Mintán arcbőre annyira érzékeny, 'csak szakember által előirt szereket, használjon. 7aláné: Leghatásosabb a kvarrfénykezelés. Előfizetői I.egfontosabb. hogy a bőrhe bemasszírozott anyag megfeleljen a bőr természetének, mert az éppoly nagy szerepet játszik, mint a masszázás által a bőrnedv és vértartnl'mánnk növelése. Viola; Ez a púder Csak árthat arcbőrének, használni semmiesetre se fog. S. O. S. Szeplők ellen használjon megbizh;itó — higanyt vagy Hsmnthot nem tartalmazó — fényvédői]rémet .ős púdert. Igen fontos, hogy az arcbőr természetének megfelelő legyen. Éjszakára fehérítő krémet kell használnia. Szegedi: A púder összetétele nem megfe (elő. Speciális gyógypuderre van szüksége. Amerikai citromos készítmények! .vizek, krémek, olajok, pudorek. Szeplő elleni fényvédí szerek. Reífer Oszkárné kozmetikai intézete Szeged, Dugonics-tér 11. I. em. Telefon 26—02. Arcipolás. Szépséghibák, Hzemc'i'asük, szőrszálak végleges eltávolítása, iénykazelés. Tanítványok kiképzése. Olcsó bérletndszer. Magyar 1 Keficler-, £en- és Juíaipar UjssegecI. r/sívérgyérak . Vesísxenterxsébeí és Dunaiöldvdr. Oyárt: mindennemű len-, kender-, iufa- és pamutszöveteket, gyapjú« és divatárukat, vízmentes ponyvákat* sátrakéi* zsákokat, stb. ÁözponfI iroda és eladási osztály; Sutiaisasf, V., Wekerle Sándor-u. 8.1 CSERZY B E L A : lóc S J nagy paioc Jzegeaen ' * ••• • mw«i i < » (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) kozott itt. Ahány ember, annyiféle tragédia, annyiféle panasz és annyiféle kesergés. A mentési munkát lázasan folytatták, még mindig mentettek ki a mocskos árból fuldokló embereket, de már sor került a víz tetején uszó holttestek kifogására is. Ezeknek a napoknak egymásrakövetkezése még mindig tragikus eseményeket halmozott. A még talponmaradt házak falát egymásután mosta ki az ár s ijesztő huppogással omlottak azok össze. Minden nap megszámolták a vizzel dacoskodó s még tető alatt álló épületeket s minden nap ijesztőbb és ijesztőbb volt a statisztika. Mindössze néhány kővárszeru épületet nem fenyegetett n ,;:-r>z~cH~m. Amikor azután ezer alá csökkent azoknak az épületeknek a száma, qmelyeket nem tudott elpusztítani a viz, már szinte végső volt a kétségbeesés. Hiszen hogyne, 9 több, mint hatezer szegedi házból csupán párszáz maradt födél álatt. A viz még mindig pusztított, de a vSdekez" ~ ' " mór megindult. A város bebób részét, a perifériákat kihagyva, megkezelték a védelmi fal építését, amellyel az volt a cél, hogy a fal fölhuzása után a belvárosból kiszivattyúzhassák a vizet s igy a körülölelő vizkatlanban száraz területet nyerhessenek. Ádáz küzdelem volt a védelmi falépités. Ez a munka is sok emberáldozatot követelt, mert a beláthatatlan víztömeg a folyó-tenger sodrása veszedelmesen erős volt s bizony-a legkitűnőbb úszók semigen tudtak' menekülni a hullárnveréses folyóból, ba a mentés vagy munka közben belezuhantak. De az emberi akarat, a mindent legvőzni tudó szívós emberi akarat ezzel a kegyetlen pusztító elemmel szemben is dacolni tudott s pór hét alatt kinőttek a vízből ezek a védelmi falak s már megindult a szivattyúk munkája (Folyt, köv.) 51 fc'nyedit, a fakirnyugalmu embert a szörnyű esemény kizökkentette megszokott nyugalmából és le- s fölsétált a szobában. Felesége szavaira csak percek múlva válaszolt: — Nem lehet, súlyos szemrehányást tenne utólag. Fölköltöm! Az asszony még tiltakozó mozdulatot tett, de mielőtt hang hagyta volna el ajkát, Enyedi már fölnyitotta a vendégszoba ajtaját és a mélyen alvó Mikszáth ágyához sietett. Megrázta az iró vállát. Mikszáth mélyen aludt s a rázósra hunyorgatta a szemét, majd félálomban megszólalt: — Adom már 0 kéziratot, adom — mondta. — Nem kell itt már kézirat Kálmán, a sors uja möst helyettünk az eseményeket, de azt akarom, hogy lásd, olvasd ezt a borzalmas történést. Enyedi szavaiból mélységes fájdalom csendült ki, amit a virágzó, szép Szeged halála miatt érzett. Mikszáth széniéről elrebbent az álom s a fölébredő ember kémkedő tekintetével kutatott. De pillanatok alatt appercipiálta a jelent, a lefekvés előtti kezdődő katasztrófa emlékképe tárult hirtelen elébe s válasz nélkül hagyva Enyedi szavait, kiugrott ágyából s. az ablakhoz rohant. — Tenger ez Lukács, tenger ... — Bizony, tenger. Aztán némán, szomorú tekintéttel egymásra néztek igy perceken át. Mikszáth törte meg a kojnor, drámai csöndet: — Mi lesz, vájjon mi lesz? Meghalt a városunk. Mehetünk ... De hová? Mikszáth nem szólt, hanem ösztönösen öltözködni kezdett. Igen, hiszen a márciusi szél csipős hidege a csukott ablakon ót ís belopózott. Amikor kiléptek a vendégszobából és áthaladtak az ebédlőbe, ahol reggelire teríttetett Enyedi szerkesztő felesége, a lakásra valami különös, valami egészen furcsa .gyászos komorság súlyosodéit. Megmagyarázhatatlan, lelketfojtogató, gyász. Nyolc óra körül lehetett, amikor egv arra evező ladikos fölvette csónakjába és elladikáZtatta őket a varos szárazon maradt részére, amely a Tisza-part Iskola-utcával határolt sávja volt. Az uisásriróknak bősécres adathalmaz kinálEFTES1TEM az i. T. közönséget, hogy Olasz fagylaltszalónomat mely eddig Kelemen utca 3. sz. alatt, volt, Széchenyi tér 7 alatt ÍCsorgrádi Takarékpénztár épület) megnyitottam! Finom olasz fagylaliMilönlegességefe. DE POL tulajdonba