Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)
1939-05-28 / 121. szám
Vasárnap, 1939. május 28. DÉLMAGYARORSZAG 17 Emlékezzünk... Hetesy Ferenc bicskei őrsbeli csendőr a szári erdőben 1885 április 30-án orwadászokkal vivott tűzharcban halálra sebesült és május 1-én Budapesten meghalt. Pongrácz Pál őrmester,. az ölbői őrs parancsnoka, a szerb harctéren szerzett betegségében 1916 május 1-én Cattaróban meghalt. Sztankovits Sándor őrmestert, a cibakházi őrs parancsnokát, Tornai Lajos cibakházi őrsbeli alörmestert és Uzsváth Péter cibakházi őrsbeli csendőrt 1919 május 3-án a szolnoki laktanyában a vörösök meggyilkolták. Tibii János kassai kerületbeli őrmester Szerbiában Lovci mellett komitácsik üldözése közhen 1916 május 4-ón elesett. Korbea Lázár feketehalmi őrsbeli csendőr az oroszokkal harcolva 1916 május 4-én Kol-Matin mellett elesett. Benedek János és Demény Lajos alőrmestereRet, ellenforradalmi tevékenységük miatt a vörösök 1919 május 4-én Szolnokon kivégezték. Trupulai János őrmestert, a tápióbicskei őrs parancsnokát és Domonkos Imre tápióbicskei őrsbeli alőrmestert, ellenforradalmi tevékenységük miatt, 1919 május 4-én Tápióbicskén a vörös katonák legyilkolták. Megyeri Antal őrmestert, a tiszavárkonyi őrs parancsnokát, mint ellenforradalmár!, a vörösök 1919 május 4-én Tiszavárkonyban kivégezték. Vén András őrmestert, az oláhbrettyei őrs parancsnokát, vörös terroristák Kecskeméten 1919 május 5-én megölték. Ha családjának örömet akar szerezni vegyen gázés villamos háziaviási készülékei tűzhely vizmelegitő vasaló kenyérpirító teaés kávéfőző melegitőpárna főzőlap hajszárító porszívó r Használatuk olcsó, a kedvezményes ház tartási gáz- és vilalny tarifákkal. Ha ezeket még nem ismerné, forduljon felvilágosításért a Gázgyárhoz. Telefon 34-00. Akészülékek kaphatók az összes szereldcégeknél. 477 |Ipari lakkok gyárától: Poliment (alegjobb!), kantnilakk, Vitus aiapolaj. Tiszta chinai faolajból készült zománc, mely a legfehérebb, legmagasabb fényű és legtartósabb, árban a legolcsóbb. Kapható: Hara&rthy Gézánáhl Feketesas-utca 22. Domby Sándor százados, az újvidéki szárny parancsnoka, 1915 május 7-én az oroszokkal vivott harcban Laborcfőnél elesett. Bürger Mátyás a őrmestert, a szalkszentmártoni őrs parancsnokát, Szalkszentmártonban 1914 május 8-án egy fegyveres gonosztevő orvul agyonlőtte. István János nagykárolyi őrsbeli csendőr 1915 május 9-én megsebesülten orosz fogságba esett, ahol meghalt • Ross Károly zászlós, a topánfalvi szakasz parancsnoka, az orosz harctéren szerzett betegségé' ben 1915 május 10-én Ungvárott meghalt. Réti Flórián balatonfüredi őrsbeli tiszthelyettest két elfogott bűntettes Balatonzamárdi határában 1912 május 10-én megölte. "i Reiovia faszén Boksa faszén Minden mennyiségben Jutányos áron j Boldogasszony- VÁffl'AC Szénkereskedelmi sugárut 17. • RT. 4E0 Viziúi egész Európán kérésziül Ujabb adatotc a tengelyhatalmak és a demokratikus államok gazdasági háborújához (A Délmagyarörszág munkatársától.) Bizonyára még emlékezetes a Délmagyarország olvasói előtt a most folyó angol-német gazdasági háború egyes részleteiről közölt jelentésünk, amelynek sörán ismertettük a két szembenálló érdekcsoportnak azokat az erőfeszítéseit, amelyek általánosságban Középeürópa, de elsősorban Románia természeti kincseinek és itt is főleg az olajnak megszerzésére irányulnak. Amint az általános külpolitikai hírekből máfi értesültünk, ennek az összecsapásnak soráD sem az egyik, sem a másik fél nem tudott győzelmet aratni. A jelenlegi helyzetkép szerint ugyanis látszólag csak Románia könyvelhet el sikereket, amelyeket azáltal ért el, hogy amíg egyrészről boletudott illeszkedni a Keleteurópára vonatkozó német gazdasági tervekbe, ugyanakkor egyszersmind az angol kormánnyal kötött szerződésben továbbra is biztosítani tudta a Romániában lévő angol érdekeket. Ezen a téren tehát úgylátszik, hogy a nagy ellentétek pillanatnyilag elültek és hogy — a magyar közmondás szerint fejezzük ki magunkat, — ma még elfér mind a két dudás egy Csárdában. Németországnak azonban Európa, de főképpen Keleteürópa gazdasági életére vonatkozólag még igen messzemenő tervei vannak, amelyek nemcsak gazdasági, hanem továbbmenően földrajzi szempontból is történelmi jelentőséggel birnak. Ezek közül a legnagyobb fontosságot azoknak a német elgondolásoknak kell tulajdonítanunk, amelyek az Északi- és Földközi-tengert hajózható csatornával akarják összekötni. A megépítendő Csatornára vonatkozólag különböző megoldási módok alakultak ki, amelyek közül legismertebb az Atlanti-óceánt a Fekete-tengerrel összekötő Rajna—Majna—Duna vízint tetve. Az eredeti elképzelés szerint ehhez a munkához 1945-ben kezdtek volna hozzá s az összekötő Csatornát olyan mélyre és szélesre kívánták' kiépíteni, hogy azön 1000 tonnás hajók átrakás nélkül közlekedhettek volna. Morvaországnak a német birodalom protektorátusa alá való vonása folytán azonban sokkal elönyösebb terv vált megoldhatóvá. Az ÉszoVi tengerbe ömlő Odera ugyanis a Kárpátok északnyugati lejtőjéről indul és így Csupán annyit kell tenni, hogy a Dunával történő összeköttetés céljából csatornát húzzanak az Oderától a Dunának egy kis mellékfolyójáig, amely történetesen éppen az Odere szomszédságából ered. valamint az így létesített víziútat megfelelően kiépítsék és á szükséges duzzasztókkal ellássák. Ennek a tervnek a végrehajtása számos technikai részletmegoldást ki' ván, mivel a csatornát éppen az említett folyók vízválasztóján kell keresztülvezetni és így valószínűleg több duzzasztó megépítése vá. lik szükségessé. Az Qdera—Duna víziút kiépítésének' további szerves részét képezi aZ a másik német akció, amely a Danát Szalon'ki. Irányában akarja közvetlenül a Földközi-tengerrel összekötni, ami a Földközi-tenger felé irányuló Hajózás szempontjából 1420 kilométer megtakarítást jelentene. A két terv a német gazdaságpolitika nagyjelentőségű szerves egészét képezi, amely az olcsó víziúti forgalom következtében a Balkán és Németország gazdasági javaiuak gazdaságosabb kicserélését volna hivatva szolgálni Ennek a célnak elérése érdekében Németország rendszeres tanácskozásokat folytat' az egyes érdekelt államok kormányaival és ennek kapcsán a Dunának közvetlenül a Földközi-tengerrel történő összekötésére vonatkozó tervét Délszláviának, Romániának és Bulgáriának máris megkttldette. A terv szerint az új vízi út körülbelül a Dunának arról a szakaszáról indulna ki, amely a bárom Ország közös határvonalával esik egybe cs a Timok, Moravn, valamint a Vardar völgyeit felhasználva, Szalönikinál ömlene a tengerbe. Amint említettük, az Odera—Dlína csatorna; tervnek a Morvaország feletti rendelkezési lehetőség adott aktuálitást. Volt azonban ezen kívül még egy szempont, amely Németországot eredeti tervétől eltérően, az azonnali Cselekvésre késztette. Az Északi-tenger és a Földközi-, illetve a Fekeie-tenger összekapcsolásával ugyanis nemcsak a németek, hanem a lengyelek is foglalkoztak. A két tenger összeköttetésére vonatkozólag nekik" is két terv kínálkozott megoldásként'. Az egyik a Visztula és a Duna összekötése* ami ugyanazon az eredeti elgondoláson nyugszik, mint az Odera—Duna csatorna kiépítése, tekintve, hogy a Visztula egyik ága as Odera forrásának közelében ugyanabból a vízválasztóból fakad. Mivel ennek a tervnek az ismert újabb fejlemények folytán háttérbe kellett' szorulnia, a lengyelek a Visztula másik ágát' a Dnycszterrel, vagy a Pruth tal akarják ösz-