Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-28 / 121. szám

DÉLMAGYARORSZÁG .Vasárnap, 1939. májSs 28. DÉl/MAGYARORSZÁG 536 Véwlt oliflrsndtt kfötOE ben szobafestést, mázolást is butorfánvezéat jutányos árban. Ségtulajdonoat Csányl Mihály reketeiat ucca 22. T e 1 olom 1U-42, minden magyar haíona és feddhetetlen előéletű állampolgár íagfa lehet a Vitézi Rend „Zrínyi csoporlfánah A m. kif. szegedi állomásparancsnokság közli: \ Vitézi Rend „Zrínyi" Csoportja, amely a nnigyar katoiiaoszmóny híveinek tudomá­nyos, irodalmi és művészeti Csöportja, az el­múlt működési évben Szegeden is szép tevé­kenységet fejtett ki. A Csoport működési ter­vezetét az illetékes hatóságok (Vitézi Rend, miniszterelnökség, vallás- és közoktatásügyi, bel­ügyi és honvédelmi minisztériumok) jóváhagy­ták és most ennek megfelelően a szegedi al­csoport is átszervezés alatt áll. Jelentős újítás, hogy a csoportnak noinesnk vitézek a tágjai, hanem tagja lehet és Tisztséget viselhet minden magvat katona é$ feddhe• • telten előéletű magyat keresztény állampolgár. A Zrínyi Csoport működési területe szakosztá­lyokba tömörülten: A) tudományos és nevelés­ügyi, B) irodalmi (propaganda) szakosztály, A Csopb'rt rendeltetése, hogy a magyar faji, nem­zeti és katona! orőtudatot kifejlesszo és meg­szilárdítsa; célja pedig a magyar katonaesz­mény szolgálata, védelme és terjesztése. Vannak belső, külső és pártoló munkatár­sai. A belső munkatársak állandó tevékeuysé­Jól jár iid fipoiei Zsulán Gyulával készítteti! Kitűnő anyag, elsőrendű munka* ele­gáns, olcsó ár! ARADI-UTCA 6. sz. Figy eljünk n rímre! get, míg a külső munkatársak időszakos mun­kásságot fejtenek ki, a pártoló munkatársak tevékenysége pedig csupán támogatásra szőrit­kőzik. Tagdíj, vagy egyéb címen megjelölhető kötelező anyagi teher nincs, nemkötelező anya­gi támogatást azőnbnn a Csoport elfogad. A tag kötelessége ezért csupán az, hogy az ösz­szojöveteleken és előadásokon a meghívás sze­rint résztvesznek, valamint a csoport kiadvá­nyait, anyagi tehetségükhöz mérten átveszik. A szegedi alcsoport közvetlenül az alapító vi­téz Fózsás József őrnagy vezetése alatt álló budapesti központhoz tartozik, amely irányí­tási, felügyeleti, megbízási, anyagiak fölötti rendelkezési és minden másirányú jogát gya­korol az alcsoport fölött. A szegedi alcsoport vezetője a fenti irány­elvek alapján megkezdte a tagfölvételt. Fölvé­teli jelentkezést a név, állás, vallás 03 lakcím föltüotetésével és annak a szakosztálynak meg­jelölésével, amelybe az illető (férü és nő egy­aránt) belépni kíván vitéz Kéray Endre, Sze­ged, Boldogasszony sugárút 43. alá kell külde­ni. Kívánatos annak is kidomborítása, hogy a jelentkező az illető szakosztály keretében. mi­lyen ágat kedveli, pl. müvé-szetnél a szobrá­szatot, zenénél zongorát stb. A fölvétel vég­legességét a budapesti központ adja, amelyről a tagok értesítést kapnak. vitéz Mérey s. k\ altábornagy, állomásparancsnok. •lllllllllllllllllltsillllllllllllllllllllllllllllllltlllllllllllltllflllllllllllllllllllffllllllllllllll(/f IfiltlIIIIIIIIIItlIllllllllllllllllllVIIIS vitéz Ddczi Imre I. rendli kárpitos üzlete Hid u. sárkon. Dóczi' kettős pamlagágj iiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiliiiliiiiiilliiliiiiiillill,777iiilníi*iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii(iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Dóczi fotelágy Kft es fftevi börtönre iteirek etfu sikkasztó rádlöoaunököt (A Délmagyarország munkatársától.) Fitz Elemér 37 éves villanyszerelősegéd folytatóla­gosan elkövetett sikkasztás és magánokíratha­misítás büntette miatt került szombaton a tör­vényszék éi'dm.v-tanáesa elé. Vadházastársát Varga Erzsébetet, orgazdaság vétségével vádol­ta az ügyészség. Fitz Elemér Szegeden 1937 au­gusztusától 1938 december végéig, mint Szőke Tstván rádiókefeskedő ügynöke követte P! a sik­kasztásokat. Rádiókészülékekét adott el, a rész­letfizetéseket fölvette a vevőktől, de csak rész­ben, vagy egyáltalán nem számolt el a pén­zekkel. A magánokirathamisítást úgy követte el, hogy egy 398 pengős rádiókészülékre vonat­kozólag hamis köt levelet, adott ál Szűke Ist­vánnak, aki kifizette az elnemadott készülék után a jutalékot., összesen 1602 pengővel ká­rosította meg Fitz Elemér Szőkét. A szombati tárgyaláson a vádlott csak részben ismerte be a terhére SÓtt bűncselek­ményeket, a kihallgatott tanúk azonban mind ellene vallottak. Negyven tanút idéztek be, ki­hallgatásuk egész napon- át tartott és igy csak későesto került sor ítéletkihirdetésre. A tör­vényszék bűnösnek mondotta ki Fitzet a-vid­írat szerint cs tekintettel arra, hogy hasonlói, bűncselekményekért már többször volt büntet­ve, két és félévi börtönre ítélte. Vadházastár­sát fülmentették az Orgazdaság bűntette alól, mivel heigazolódoiti nem. tudta, hogy sikkasz­tás útján jutott hozzá a pénzhez, amelyet Fitz neki adott. A dinamit — Mégse nyughat kend attól a kutyától 5 — kérdezte egy reggelen a nagynéném Próg­li Gyurit, akit éppen egy kötéllel pecérezte n legöregebb négylábú háztartási alkalmazottat a tanyán. — Megvesz ez, tckenteles asszony, még idvjibo eltisztftolh a háztúl ... — példálózott Prógli és a kötél végénél húzni kezdte a ku­tyát ki az udvarból. A szegény állat, mintha cuk tudta vohm mi vár rá éktelen vinnyo­gásba kezdett és egy perc alatt a maga párt­jára állította a tanya apraja-nagyját. A gye­rekek gűrrel hajigállak Próglit, gz asszonyok­mennyecskék elmőndták dologkeriilőnek. meg klilyasintéruek az öreg kotísist. Még az Uno­kája is megtisztelte: Gyilkos nagytata ... Próglit ezek a dolgok nem hozták ki nyu­galmából. Jobbról Is balról is szétcsapott a hívaHaitkodók közölt. Hatesztendős kis leány­unokájáról sem feledkezett meg: — Mcgá.ij jmja, este kapol egy fáslit... A kérdést végeredményben a nagynéném magatartása döntött© el. ö is szerette azt az ijllatot. hiszen egy darabka mult volt az e'Jram­lott fiatalságból. Húsz én-e is elmúlt már. liogy egy vadásztársaság egyik tagja — ki tnd.ia már a nevét! — a tanyán hagyta, ök­Iftnmri kis korcs tacskó volt és hogv éünen Irta: * Berey Géza szerda volt, hát enevezték Szerdának. Akkori­ban még nemigen akadt tanyasi kutya, ame­lyiknek ilyen clőkelően-szokatlan hangzású ne­vo lett voltia. Emiatt aztán ismerte az egész vármegye. Egyebet nem is igen végzett a Szer­da egész életében, amitől még híresebb lehetett volna. Nem fogott az soha egy jámbor egeret sem s' ha rókalyukba akarták bekUldoni, olyan keservesen nyüszített, hogy az embernek men­ten megszakadt a szive tőle. — Csak messzire vigye aztán... — szólt ;utánuk a nagynéném. —. Tess'en rámbízn?... — igy Prógli. A dűlőúton messze elkerülték a házat. Szer­da, mintha meggondolta volna dolgot, nem hú­zatta magát, hanem békésen kocogott Prógli mellett. Már félórát mehettek, régen a gróf földjén, amikor Prógli Gyuri kiszemelte a ku­tya-hóhéroláshoz alkalmas terepet. Egy fiatal vadkörtefához kötötte a kutyát. Aztán különös dologhoz látntt. A kalapja szallagja alól egy parányi diuamitpatront kotort elő, meg egy darabka gyújtózsinort. Körülményes gonddal erősítette a dip&mit.patront a kutya pyakszijá­ra. aztán egykedvűen szikrát csiholt két ököl­nagyságú timpokkövel. Amikor a zsinór füstöl­ui kezdett, Prógli a nyska közé szedte a lá­bát és inalt a tanya felé. Futott már öt per­ce is, melle zihált, mint a kováes-fujtató s lába is reszketett. Megállt és visszanézett mű­vére. Megfagyott benne a vér. A kutyát nem látta a vadkörtefánál. Dörrenést sem hallott. — Szerda! — ordította Prógli kétségbe­esetten. Ebben a pillanatban a halálraítélt kutya közvetlen Prógli mellett kibújt a lucernásból és farkát Csóválva közeledett. A nyakában, füs­tölgött a zsinór. A vén kocsis fehér lett mint a meszelt fal. Artikülátlan ordítás tört föl mel­léből: — Mars! .. Maradékefejévol még n'tánavágöff egy ke­mény göröngyöt, aztán lerogyott a földre. Szer­da megijedt és totyogósan futni kezdett a ta­nya felé. Prógli Gyuri tökéletesen megzavaro­dott. — Jaj Istenem, mi lesz, ha a tanyáig ki­tart a zsinór... Szaladni kezdett a kutya Titán. — Szerda, kis kutya, gyere vissza, ulesak mit adok neked... A kutya azonban már ismerte a vén kocsis­sal való barátkozás 6Ötét oldalát. .Vissza se« nézett.... é Prógli- Gyuri előtt füstkarikák TánColtaR Már nem bánta az életét, csakhogy a nagyobb' szerencsétlenséget elhárítsa. Eazéketlenül, eszét­veszítve rohant a kutya Után. a kutya ma­ga mögött érezte a veszélyt, ugrándozva gyor­sította a tempót és a füstölgő gyújtózsinór li­begett .utána. Próglit kiverte a hidegverejték.

Next

/
Thumbnails
Contents