Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-21 / 115. szám

16 m DELMAG7AKORSZAG warsaűs* m\t* >11——— V^sdrnup, május £\. krrA Uaptárakban akarjuk elhelyezni. Végezzük, a következőképen: lehetöJeg a déli órákban szedjük le az összes fiaskerelekct a rajluk levő bogártömeggel együtt, visszahagyva közülük csupán egy fiaskeretct nyitva, a rajtalevő anyával. Helyikbe lakjunk mülépet, vagy [iasitásra alkalmas szép üres lépeket A hazatérő gyüjtőbogarak ugyan • légedctleniii veszik tudomásul, hogy elvitték vagyonukat. de megtalálva legalább annak roncsait i visszahagyott egy Naskeret képében, sőt még a királynőt is rajta: egy-kettőre belenyugszanak a % iltozhatallánba s annál gagyobb buzgósággal vetik magukat a gyűjtésre, hogy a család számára, ha csak van még rá mód, legalább a létminimumot bizlositsák. Ha már nincs hordás, elessünk. hogy a család épitsen s az anya tőle telhetőleg petézhessen, hogy igy a család minél előbb kifogástalan jólétbe és erőhöz juthasson. Az elvitt fiaskereteket helyezzük uj knplárba, más helyre s néhány napig itassuk gyengén mézezett vízzel, mert különben a nyitott fiúsításnak egy része a kiröpülő bogarak elvesztése miatt beállott vízhiánytól elpusztul. Ha a kereteken volt természetes anyabölcsö, nem kell megnézni, csak kb. 90 nap múlva, bogy mggyőzodést szerezzünk: peiézik-e már az uj anya, vagy nem 7 Ha nein volt még nála anyabölcső, ellenben valamely jótulajdonságu családnál már van, a rajoztatás ulán '24 ólával adjunk neki 2 szépet. Kct nap múlva győződjünk meg róla, nem vágták e >e őket s további 20 r.c.p múlva, hogy petézik-e? Ila nem volt még anyabölesöje, neveltessünk". Ez esetben négy nap múlva vizsgáljuk' át, az akkor már b'Tődótteket romboljuk le s a nyitottakból is csupán a két-három legszebbnek Ígérkező! tartsunk meg. Husz nap múlva vizsgáljuk meg mégegyszer, hogy meggyőződjünk: petézik-e már az uj anya? Ha szükségesnek tétjük, egy másik még nem rajoztatott családokból 1—2 keret fiasilással megerősíthetjük igy a megmürajoztatott családot. valamint a szaporulatát. Az igy készített müraj rendszerint nagyon jól szokott sikerülni. Győződjünk meg róla! Fgv hét múlva ennek testvéréről: a röprajról szólunk. CSERZY BE LA: Nyomtatványainak megrendelése előtt forduljon bizalommal kwyPHyoi/HdájáliAt. Szeded, ItUfo*.: W-M. A„Délmagyorország" mostani készítője. A ilóc $ J i 7 A N N © N i A nagy paioc jzegeoen (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) Szegedi Naplóban irt cikkéről van szó. — Talán megint Kákay Aranyos irt valamit? — folytatta Mikszáth az élcelődést, ügyet sem vetve a főkapitány haragjára. — Igen, az a Kákay Aranyos, aki soha nem vigyáz a tollára! — És mit vétett már megint az a szerencsétlen Kákay Aranyos? — A tiszai szemleut leírásával kapcsolatosan olyan jóslatokba bocsátkozott, amelyek megrémítik az egyébként is kétségbeesett közönséget. Tudhatná Ön hogy ezekben a napokban nem ijesztgetésre hanem bátorításra van szükség. Ez enyhén szólva lelkiismeretlenség! Nem erre kötelez az ellenzéki politikai — Főkapitány ur, én nem akarok senkit fölbátorítani a biztos halálra. Az én ellenzékies lelkiismeretem azt parancsolja, hogy a bajtól legalább a lakosságot megóvjam "és ne tragédiába vigyem őket. És végül is: engem nem lehet rávenni soha, hoev hazugságokat irjak! Mikszáth Kálmán hangja most már komolyan és határozottan csengett. — Hoov érti ezt Ön, hogv? hazugság megírására akarja rábírni .valaki?! — A Tisza ki fog önteni. Ezt "éppen ugy tudja és érzi ön is, mint én. Ha pedig ezt nem tárjuk föl a város népe előtt, nem varvunk becsületesek velük szemben, mert itt életről, nagyon sok életről van sző, főkapitány ur! Taschler néhány másodpercig elgondolkozott. Aztán ismét Mikszáth felé fordult: — Egy perccel előbb még más állásponton voltam; de most igazat adok Önnek. A vigasztalás most már csakugvan félrevezetés lenne. Aláírom meggyőződését és ne haragudjon az iménti szavaimért. — Azt samálom — mosolvgott Mikszáth —, hogy idő előtt fölcibált a rendőr ... Nem tudom, agyonvertem-e álmomban Felmayert, vagy sem. Mert ha agyonvertem volna, most halotti tort fizettetnék vele annak örömére, hogy él. Taschler nevetett. — Tudja, hogy rászedett az első pillanatban! — Zseniális ember Ön, főkapitány ur — bókolt most Mikszáth még az álomor44 — Főkapitány ur, öntvédelemból ütöttem agyon Felmayer Jánost — mondta vibráló mosollyal. — Nem értem szerkesztő ur! — hangzott « szigorú felelet és csodálkozó tekintettel nézte Mikszáthot. — A Bittónál történt, hogy belémkötött Felmayer; ő székkel akhrt leütni, amire én önvédelemmel a szódásüveggel leterítettem. Taschler főkapitány a megdöbbenés volt maga. — Mi ez? — kérdezte magától, hiszen Semmi jelentest nem kapott erről, amit itt ez a Mikszáth beszél... — Mikor történt ez? Az éjjel? — Dehogy is, most reggel. — És Felmayer meg is halt? Vagy 7., — Azt mór nem tudom, mert éppen akkor rázott föl a rendőr — nevetett Mikszáth. — Hm... — hangzott, s még szigorúbb fett a rászedett Taschler főkapitány, aki erélyes hangon folytatta: — Nem tréfálni kérettem ide szerkesztő tnatl... Komoly intelmet akarok közölnilA Budapest, VII., Rákóczi ut 5. sz Elsőrangú családi szálló a város köz ponti óban Egyágyas szobák 5.-től 12— P-lg Kétágyas szobák 9.-től 18— P-ig. Külön termek. Penslórendszer is bevezetve. s z Á l L 28 w o szagban elkövetett gyilkosság tetteset is elfogatja... — Na, de most szabadlábra Helyezem, hogy mielőbb megtarthassák Felmayerrel a „halotti tort" — mosolygott kedélyesen Taschler főkapitány és barátságosan parolázva búcsúzott el MikszáthtóL * A Szegedi Napló másnapi lappéldánya már csak kétoldalnyi terjedelemben, jelont meg. „Az általános izgatottság minket is fogva tart" — irta a lap és Ígéretet tett • a szerkesztőség, hogy amint a tiszai veszedelem elmúlik ismét 4 oldalas terjedelemben jelenik meg az újság. Most már ez a kétoldalnyi lap is sok vol\ Szeged közönségének. Kit érdekelt most ebben, a városban más, mint a Tisza, a fenyegető, a szörnyűséges halállal ijesztgető, tengerré áradt folyó. Apadás helyett egyre tovább áradt. Egyre hátborzongatóbbá vált. Most már a hullámverései is átcsaptak a gáton. Az ott sürgő-forgó, végső kétségbeesésében tevékenykedő munkástömeg, amelynek zöme mát a polgári elemekből állott, akik otthonukért, családjukért küzdöttek a folyó ellen, ilyen hullámcsapkodáskor szinte fejvesztve menekültek őrhelyükről. A városban óránkint, félóránkint terjed el a rémhír: a Tisza átszakította a gátat! Néha hisztériás asszonysikoly vert lármát: Meneküljünk!... Betört a Tiszai... A töltés felől lélekszakadva futó ilven vésztjósló ijedelmet terjesztők már ezekben az utolsó napokban mindig többen voltak. Aztán kiderült hamarosan, Kogy csak hatalmas hullám csapott át a góton, amely néha lesodort egykét homokzsákot s nz igy támadt töltésrésen át beömlött a viz. De a vakmerő, elemekkel dacoló emberi akarat ezt a veszedelmet is leküzdötte; a viz által lerombolt totlasz helyére uj homokzsákok kerültek, amelyek megakadályozták a viz további beömlését. (Folyt, köv.) Vásárhelyi sugárut 16, 18, 20 ét Sándor utca lb. számú házhelyek eladók előnyös fizetési felféfelekkeL deklödni a Szegcdi Kereskedelmi és Iparbanknál, rogy a helyszinea hétköznap délután 4-®6 között. Van már uj égetésü LHJi'LA FALCOS és többféle kézi é» GÚI'HÓD FARKÚ cserép Mindenfajta kis és nagyméretű kézi és géfVtailft is kapható kitűnő minőségben 387 K C r I e S I téglagyár