Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-18 / 113. szám

DÉLMAGYARORSZAG CsUtörtöh, 1939. V. 10. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP xv. évfolyam 113. szám d polgárság Kötelessége Mini viharban az orgonaszava, 'úgy hangzik föl a választási küzdelem csatazaja között a hercegprímás pásztörteveiének minden jó magyarhoz küldött intelme. v A pásztorlcvél a választók hazafias értéséhez és lelkiismeretéhez szól s a nemzet és egyház örök szolgálatára hivja föl a híveket. Minden választónak át kell éreznie, hogy a nemzet jövendőjének építésében vesz részt, amikor választói jogát gyakorolja A választók tnost. titkosán szavazhatnak, de ez a titkosság nem lehet palástja erőszakos, fölforgató szándéknak, nemzetes vallásellenes törekvéseknek. A nemzet-* nek be kell bizonyítania, hogy méltó a választójog titkosságához s hogy szabadon megnyilatkozó akarata méltóbbakat fog fölruházni a törvények hozatalának jogával es kötelességével, mint a nyíltan gyakorolt választójog. Minden szavazat egy tégla a nemzet történelmének örökké épülő falaiban, mindenkinek éreznie kell a felelősséget azért az egyetlen -szavazatért, amivel a nemzet igaz akaratának megnyilatkozásában résztvesz. ..Ne a szép szólamokat és ígéreTekef nézzük, hanem a jelöltek életét", — a munkát, amit eddig végeztek, a hivatást, amit eddig betöltöttek s az érdemeket, amikre eddig tudnak hivatkozni. A szép szólamok nem nyújtanak semmiféle biztosítékot arra, ho-ry valósággá válnak az ígérétek s hogy a földi paradicsom abban a pillanatban megvalósul, amikor az ígéretek világbajnoka zsebébe süllyeszti a mandátumot. Meunyi magasrendű felelősségérzés, mennyi történelmi komolyság nyilatkozik meg a miniszterelnök szavaiban, aki figyelmeztette a választókat arra. hogy aki ígér, nem. az ő nevében ígér. Kinek lesz itt hatalma földei osztani, háromszorosára emelni a fizetéseket, leszállítani harmadára az adót, közmunkák áradatát elindítani, amikor a kormányfő maga érrzve minden szavának súlya t és vállalja minden kijelentéséért a felelősséget, a realitások síkjára akarja rávezetni a nemzet gondolkodását cs minden, elhatározását. A nemzef érdeke azt parancsolja, hogy ebben a munkában a munka jelentőségéhez fölnőtt segítőtársakat kapjon Magyarország miniszterelnöke. Segítőtárs mindenki, aki építeni akar s csak másodsorban fontos az, hogv milyen párt lobogójával indul a harcba. Hiszen — ezt is a miniszterelnök mondotta — szükség van komoly parlamenti ellenzékre, természetesen nern viharsarokra, nem felekezeti búj fogatókra, •nem a rombolás pogány vallásának prédikátorára. nem a petroleumos bordók kalandoraira. hanem olyan egész férfiakra, akik n társadalom jelentékeny rétegének hangját tudják megszólaltatni, akikben van annyi tudás, morális bátorság és lelki füg/' 'fl.enség,' hogy a nemzet érdekében vállalhatják az ellenőrzés és javítószándékú bírálat kötelességének végzését. Amikor szembeszáll egymással — ahogyan a hercegprímás, pásztorlevele mondja — a keresztény elvektől áthatott élet s rombolás szelleme, akkor Krisztus hívei számáta nagvon könnvű a választás. Minél súlyosabb megprŐbálta'tasl jeleni a nemzetközi helyzet s minél súlyosabb konzekvencia tapad minden elhatározáshoz, annál égetőbb szüksége van arra, liogy a törvényhozás azokat gyűjtse össze, akiket tudásuk, önzetlenségük, magyarságuk, hivátottságuk, keresztény elvektől áthatott életük emel ki a tömegből s állít a 1 egmagasabbrendű föladatok végzése, elé. A valgsztás legyen kiválasztódás, a nemzet minden öntudatos, tehát a választójog gyakorlására érett tagjában legyen annyi ítélőképesség és legyen annyi felelősségérzés, hogy ne tévedjen, amikor az urnák elé áll. ígéretek narköfikumával sem elbódítani, sem félrevezetni ne engedje magát abban a komoly és ünnepies pillanatban, amikor szavazólapján keresztül a nemzet szólal meg. Négy-öt évenkint egyszer van arra alkalom, hogv a polgár közvetlenül vehet reszt az államélet iráhvításában. Könnyelműen felelőtlenül, az alkalmat eltékozolva senki ne gvakorolja ezt a jogát. A jövő a mienk és gyermekeinké. a magyar jövő nem a jelölteké cs Paris, május 17. Szombaton angpl—francia értekezlet lesz Parisban.- Az értekezleten Bonnet francia Külügyminiszter, Sir Erié Phipps angol nagykövet, Legrr és Strang vesz részt, hogy megvitassa a Moszkvából való együttműködés kérdését. A lapok azt írjákí az időpont nem alkalmas arra, hogy a tárgyaló felek jogi finomságok és ködös elméleti ruegfönlolások útvesztőibe tévedjenek. Ennek a módszernek a követése a múltban elkövetett genfi hibákhoz vezetnek- Ha a hatalmak SzovjetOroszország együttműködését óhajtják — írja a Petit Párisién —, "célszerű lesz bizonyos politikai szempontoktól elvonatkoztatva, a kérdést kizárólag katonai szempontból tenni vizsgálat tárgyává. Parisból jelentik: Bonnet külügyminiszter szerdán déíután megbeszélést folytatott Corbin londoni nagykövettel. Hír szerint Corbint azzal bízták meg, közölje az angol kormánytvyal a francia kormány uj ajánlatait a francia—angol—szovjet tárgyalásokkal kapcsolatban. Bonnet fogadta még kedden este a párisi amerikai nagykövetet is. Ujabb angol javaslatok London, május 17. Az angol—szovjetorosz tárgyalások kimenetelét ismét bizakodóbban ítéli meg az angol közvélemény. A lapok abból iuduluak ki, hogy az angol kormány új közvetítő javaslata és a francia kormány közbelépése a moszkvai kormányt merev álláspontjának megváltoztatására készteti. A lapok megerősítik azt a bírt, hogy a körmány külpolitikai bizottsága kidolgozta a szöv. jetkormányhoz intézeudő újabb angol jegyzék szövegét. Az új angol válaszban foglalt javaslatok a következő nontokat tartalmazzák: nem a korfesekc. Akinek nincs más érve és nincs más jogcíme, mint az, hogy ígér abból. ami nem az övé, aki csak azokra számíthat. akik a rend fölbomlásával juthatnak előre s akik egy új forradalom gyújtogató fáklyáját hordozzák magukkal, azokat a nemzet önvédelmi ösztöne tartsa távol a törvényhozástól. Minden tudásra, minden erkölcsi nagyságra, minden történelmi, politikai és gazdasági tájékozódottságra. szükség van mosfy bogy ezekben a kísérteties időkben a nem-' zet megtalálja a jövendő útját s az érdekeinek mindig megfelelő elhatározást. Kalandok hősei, fölforgatások lovagjai, ígéréthitbizományok haszonélvezői nem r.ivarhatják a nemzet akaratából a jövendő fölépítésének misztikusan nagyszerű munkáJ ját. A nemzet ítél ezen a választáson s etS az ítélet lesz fundamentuma mindannak", ami ezentúl történik. A berccgprimás pásztorlevele minden hívő kötelességét megszabja. csak az szolgálja hazáját és vallását, akj/ ezeknek az intelmeknek engedelmeskedik. * 1. Közös angol—szovjetorosz nyilatkozni a' támadó államnjal szemben együttes fellépésről. 2. A szovjetoroszkorniátiy szavatossági] nyilatkozatát szomszédállami nregvódelmezésé^ re minden nem provokált támadással szemben; 3. Francia—angol segélynyújtási nyilatkozat Szovjetöroszország javája, arra az esetre, ha: Szovjetoroszország vállalt kötelezettségeiből kifolyólag háborúba, keveredne. 4. Vezérkari megbeszélések létrehozása. Rydz-Smigly látogatása a balti államok fővárosaiban Páris, május 17. Kasprzycki lengyel hadügyminiszter — mint ismeretes — két nap óta katonai szakértők kíséretében megbeszéléseket folytat a francia fővárosban. Ide várják 'csütörtökre Rose dr.-t, a leDgyol kereskedelmi minisztérium államtitkárát, aki a francia—lengyel árúcsercförgalom fokozásáról folytat tanácskozásokat. Varsói jelentés arról számol He, Högy RydzSmigly tábornagy legközelebb hivatalos utazást tesz a három balti állam fővárosában, Ciano berlini utja a Berlin, má jus 17. Ciano gróf külügyminiszter szombaton hivatalos látogatásra Berlinbe, utazik. Vasárnap délelőtt érkezik az anhalti pályaudvarra. Hétfőn délben az uj birodalmi kancellári hivatal nagykövetségi termében Ribhentrop birodalmi és Ciano olasz külügyminiszter ünnepélyesen alái.rja a szerződést. Az aláíráson jelen lesz Mackensen római német nagykövet'és Attolico olasz nagykő vet. Páris közvetít J-ondon és Moszkva között Ang'ia ujabb javaslatai — Gafencu felszólította Bulgáriát, lépjen be a Balkán Szövetségbe — Ciano szombaton indul Berlinbe