Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-17 / 112. szám

DÉLMAGYARORSZÁG Szer3a, 1939 május T?« voztéí kí, a parlamentben nem miniszter ur­nnk', mégkevésbbé kegyelmes útnak, hanem egyszerűen professzofnak szólították. Ezzel a legmagasabb elmet kívánták neki megadni, amelyet munkával, tudással és rátermettséggel as életben meg lehet szerezni. . — Kegyelmes Uram, kiválóságodban min­dig is mindenütt ez a puritán professzori szel­lem nyilatkozott meg. Professzor volt már bí­ró korában, hiszen korán megszerezte a venia legendit. Tgazi tudósmnnkát végzett, amikör a bírói széket az egyetemi tanári katedrával cse­rélte föl. Professzor maradt a kultuszminiszté­rium államtitkári méltóságában, az igazság­ügymlnlsztert székben, de úgy is, mint a Ma­gyar Tudományos Akadémia főtitkára. Ennek a professzori szellemnek klasszikus nemessége nyilvánul meg abban a fáradhatatlan munkás­ságban Is, amelyet ősi kálvinista egyháza ér­dekéhen az Egyetemes Konvent elnöki széké­ben kifejt. — Excellenciás Uram, ön tegnapelőtt töl­tötte be életének 75-ik évet. A jóságos Isten ritka testi és szellemi erővel ruházta föl. Tisz­ta szívből és lelkem melegéből kívánom, hogy a mai zavaros és önző világban hosszú időn át legyen még a nemes magyar jogászi szellem­nek és a klasszikusan előkelő, de amellett pu­ritán professzori eszménvnek példát mutató mintaképe. Ereky rektor: A jogtörténet Írójának a tudományos igazságot kell hirdetnie Ezután a doktőrraavatás folyt le, majd Ereky István dr. rektor mondotta el magas­szárnyal ású üdvözlőbeszédét. Ismertette az egyetem új dísztoktorának nagyszerű büntetőjogi munkásságát C3 idézte llalogh Jenő dr. bitntetőperjogi megállapítása­it, elsősorban azt, hogy minden nemzet biinte­tőperjogát megfelelő alapelvek szerint kell föl­dolgozni. Ezeknek a vezérelveknek jelentőségét mérlegelni csak akkor lehet, ha kialakulásuk történetét is tisztázzuk. Kiemelte Ereky István rektor az újonnan fölavatott dísztoktor széles látókörét, magasabbrendű jogászi műveltségét, amely ké|>esttetto őt valóban komoly és érté­kes, tudománysa munkásságra. Utalt arra is ünnepi beszédéhen Ereky rek­tor, hogy az új dísztoktor fölfogása szerint fá­jó szívvel, de becsületes őszinteséggel meg kell vallanunk, hogy a mai bírósági cs ügyvédi szervezetünk nagy része s büntető törvény­könyvünk es büntető perjogtink számos alap­tétele nem az önálló magyar jogfejlődés ter­méke, liánom nyugati hatások alatt jött létre. — Ez az olyannyira jellemző magasztos ál­lúspUnt dönti el a joglörténelmi kutatás szel­lemet — mondotta Ereky István dr, majd így folytatta: — A mi dfsztoktoritnlt fölfogása szerint a líazni jogtörténet Írójának két elemi kötelessé­ge van: tartózkodnia kell a szűklátókörű sovi­nizmustól s nem szabad hízelegnie a nemzeti hiúságnak, hnnvin akár tetszik, akár nem, a tudományos igazságot kell hirdetnie. A továbbiakban kifejtette Ereky rektor, bogy Balogh .Tenő dr. munkásságában mindig nagy súlyt helyezett a világtörténelmi fejlődés feltüntetésére és az ezzel foglalkozó világiro­dalom beható és kritikai földolgozására. Hang­súlyozta azt is. hogy a kiváló jugtudós a téte­lesjogi intézkedések hibáit és fngyatékösságait' ís föl tátja munkáiban s ezzel nemcsak azt éri el, hogy a hazai tételes jogot a nemzetközi ösz­s/.ehaHOiiJítás világánál mutatja be, hanem azt hogy megismerteti az olvasót, a büntetőjog terén támadt új irányzatokkal s mélyreható kritikát gyakorolva a saját jogunk fölött rá­mutathat a fogyatkozások kiküszöbölésének módjaira. Rámutatott arra is. hogy Balogh -Te­nő dr. kezdettol fogva hármas minőségben munkálkodott: 1. mint jogtudós, 2. mint a mo­dern büntetőjog úttörő irodalmi munkása és 3. na fifnrv illf befőzöllártya f 9 f 9 jl vrtv m mMl mm megbizüaií, olcsó Vezérképviselet: Huszár Lajos, Budapest, VII., Klauzál-t. 6. Tel.: 141-636 | Budapest, mint a magyar büntetőjog legnagyobb refor­mátora. i j — Neki köszönhetjük a klasszikus hüníelő­jog magyarországi modernizálását — mondot­ta Ereky István dr. beszédében. Högy egy­két jellemző vonást emeljek ki, neki köszön­hetjük a rendi kiváltságok eltörlését s azt, högy a törvénykezés ma különbséget ' tesz az kalmi bűnöző és megrögzött gonosztevő kö­zött. i Végül az új 'dísztoktor életrajzát ismertette a rektor, majd azgal fejezte be beszédet, hogy évről-évre nő azok száma, akiket Balogh Jenő dr. törvénycinek alkalmazói, a fiatalkorúak bí. róságai, a magyar patronage lelkes munkásai állítanak meg a züllés és a bün útján és ne­velnek a Haza munkás és becsületes polgárai­vá. Igy elejét .veszik a bűncselekményeknek s mi kör ösak lehet, nevelnek. Ez mind az iJj díszdoktor érdeme, akit ezért a névtelenek nagy tömege áldással kísér. — Az ő hálájuk s a mi mélységes tiszte­letünk és szeretetünk jelképe ez a disztoklorl oklevél, amelyet most Nagyméltóságodnak át­nyújtok — fejezte be nagyhatású beszédét Ere­ky István dr. „KöszSnet az btennak, hogy magyarnak születtem"* 'Általános figyelem közepette "áll fel szőla­lásra Balogh Jenő dr. és meghatott szavakkal köszönte meg az ünneplést. — Lemenőben van a nap — mondotta az új díszdoktor, —, úgy érzem magam, mint aki hosszú útról van visszatérőben. Két köszönet van a szívemben. Egyik az Istené, a szép 'éle­temért, hogy magijarnak születtem. A másik köszönetet azért mondom el, hogy megadatott nagy emberek mellett nemzetem előrehaladásá­ért munkálkodni. Temérdek munkám volna még hátra, do már késő van... Köszönöm az ünneplést és tartsanak meg emlékezetükben ar­ra az időre is, amikor a napöm leáldozik... Balogh Jenő dr. nyug. igazságügyminisz­ter szavait hosszas taps követte, majd az Egye­temi Énekkar elénekelte a Szózatot. A dísztoktori ünnepség után zártkörű ebéd volt. Biztosítsa iéqkár ellen FILM i (Bemutató a Korzó Moziban) * Művészi földolgozásu, vallásos témájú francia film a „Gyermekszív", amelynek minden jelenete erkölcsi tanulsággal szolgál és a keresztény' fia­talság számára nagyszerű nevelői értéket jelent. Lhhez a filmhez csoportosan kellene fölvonutatni a diákságot, nemcsak azért, bogy Gábriel Fnrguel­te. a lehetséges francia gyermokszinész csupa­sziv játékában gvönvörködjenek, de azért is. mert a film lélckncmesitő hatása nem maradna cl. A kitűnően megrendezett francia film modern meséjébe ügyesen és igen hatásosan szőtték bele lisieuxi kis Szent Teréz csodálatos életének főbb mozzanatait. Néhánv jelenet valóban felejthetet­len, amikor a lázheleg gvemiek árvánál kis Szent Teréz virraszt, akit seeitséefil hivfak" a gve.r­mekérf aggódó szülök és főként az a leány. aki a kis .Teán lelkébe elültette a esbdatevő szentért való rajongást s midőn a szent édes. ®;ennvri mo­solyától a nagybeteg meggvőgvul. Ez az a film. amit az ifjúságnak okvetlenül látnia Kell. \zoinoideu (ffaa a „a hfla^úA ?a&sía" dánuu eioadáqauál (A Délmagyarország munkatársától.) Kei­den Balogh Jenő dr. volt igazságügyminiszter, az Akadémia volt főtitkárának díszdoktori ava­tása alkalmából Szegeden tartózkodott Foinö­vich Géza, a Nemzeti Színház volt Igazgatója, az Akadémia jelenlegi főtitkára, akinek mint ismeretes egyik legnagyobb szabású alkotása a „Magyar Passió" az idei Szabadtéri Játékok' programján szerepel. Voinovich Géza szegedi tartózkodását felhasználta arra, högy látoga­tást tegyen a játékok rendezőbizottságánál. Részletes megbeszélést folytatott a Magyar Passió előadásáról Balogh István dr. plébánös­sal, a rendezőbizottság vezetőjével, mindéit részletre kiterjedően megbeszélték az előadás és a szereposztás kérdéseit. Voinovich Géza kijelentette, rendkívül hal­lás amiért darabját ismét láthatja a szegedi Dóm-téren, amelynek hatása és előadásának monumcntálitása örökre felejthetetlen marad számára. Hangsúlyozta, hogy a „Magyar Pas­sió" műsorra tűzésével a katolikus Szeged ün­nepi előadásai hangsúlyozottabban katolikus jelleget nyernek és a rendezőbizottságnak ez az elhatározása egyházi körökben is bizonyo­san őszinte tetszést váltott ki. A „Magyar Pas­sió" szabadtéri előadásának minden részletét a kiváló szerző kívánságának megfelelően le­tárgyalták, végül Voinovich Géza közölte, hogy a legnagyobb lelkesedéssel kíséri a nagyszabá­sú dómtéri produkció ügyét és maga részé­ről is mindent elkövet az átütő siker érdeké­ben. A dómtéri próbák kezdetétől Szegeden fög tartózkodni és személyesen iráDyitja majd a próbákat. Szegedi hölgyek légoltalmi vizsgája (A Délmagyarország munkatársától.) Is­mét hatvanhárom szegedi vezetőbölgy tette lei a légoltalmi vizsgát. Egyhetes elméleti és gya­korlati kiképzés után az összes tanfolyamhall­gató hölgyek vizsgabizottság előtt tettek bí* zonyságot tudásukról és készségükről, amellyel a nemzetvédelmet szolgálni mindenkor készek. A vizsgabizottságban megjelentek vitéa nagyselmeczi Mctey Lászlóné az V. hadtest parancsnok neje, mint a Légoltalmi Liga sze­gedi női alcsoportjának elnöknője, dr. Csikós Nagy Józsefné, mint üv. alelnöknő; Pintér Fe­renc ny. tábornok a Légoltalmi Liga szegedi kerületének elnöke, Reitcr József ezredes, V. hadtest légvédelmi parancsnoka, Orosz Bé­la ny. vkt. alezredes, a szegedi Csoport ÜV. al­elnöke, valamint az előadók. A vizsga végén Pintér Ferenc! ny. tábor­nok mint kerületi elnök beszédet intézett a höl­gyekhez, megköszönve a szorgalmat, megálla­pította, hogy a tanfolyam, amely a légoltalom* link úttörője is egyszersmind, éppoly jól sike­rült. mint az előbbi. Beszéde további során kér­te a hölgyeket, legyenek ennek az eszmének mindig szószólói. Ezután vitéz nagyselmeczi Mérey Lászlóné mondott köszönetet a hölgyek­nek odaadó buzgalmukért és serkentetto őket további lelkes munkára. Modern úri- és hölgyfodrász üzletemet áthelyeztem Mátyás térről Tiíra Lajos-körut 48. ez. alá (íté­lőtábla mellé)'. I. r.. tartós ondolális, higiénikus kiszolgálás. CSURGÓ FERENC kitüntetett okL illatszeres fodrász. l«3l

Next

/
Thumbnails
Contents