Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-14 / 110. szám

Vasárnap, 1939. V. 14. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 110. szám Eletek - lepkék Két évvel ezelőtt Anglia nekiállt és fölvásárolta a világ nyersanyag készletét. Óriási mérvű áremelkedés kezdődött ezzel minden nyersanyagban. Anglia most nekiállott a kisállamok fölvásárlásához s ennek a vásárlási láznak nyomában is áremelkedés állott elő, de most nem a nyersanyagokban, hanem a kisebb nemzetekben. Egyszerre Törökország is kapós lett. Európa „beteg embere", igaz ugyan, hogy előbb átesett azon a generálreparaturán, ami visszaadta egészségét. Ebben a megállapodásban van valami tíerűs is. A hivatalos közlemények szerint „a két ország támadás esetére kölcsönös segítséget és támogatást nyújt egymásnak." Ha megtámadnák Angliát, a török flottának nyomban segítségére kellene sietnie s a legfélelmetesebb. páncélhajók mellé föl kellene sorakozni a török balászbárkának. Törökország szövetsége nem is emiatt jelent erőgyarapodást, hanem azért, mert strázsája a Fekete-tenger kapujának. A házmesternek is fontos szerepe van. ba nála van a kapukulcs s az angol—török egyezmény most úgy fest, mintha a háztulajdonos-nagybank a vicével szűrné össze a levet, bogy a kapupénz-jövedelmen osztozkodjanak. Az egyik hatalom szövetségeseket gvfijt, H másik protektoráfusságokat. Folyik a nagy lepkegyűjtés a földkerekségen. Yan már angol lepkegyűjteinény és van némej is. Anglia, mint az irigy gyerek, most bálóval kezében szaladgál, bogvan lehetne minél több áldozatot behálózni s gombostűre szúrva kiegészíteni vele gyű jteményét. Mos? Törökországra csaptak rá, mert szoros-gyűj'teményük is fölfrissítésre szorult s egy csapásra —egy becsapásra —, mindkét gyűjteményüket gazdagítják. Lassankint fölvásárolják a mozgósítható világot s lassankint csak két gyűjtemény ígér itatóspapírt a virágnak és gombostűt a lénkének. Egyetlen világunk két féltekére bomlik, amit a világnézetek egyenlítője választ el egymástól. S ha a szembenállás úgy élesedik s a megértés lehetősége úgy csökken, mint amilyen ütemben fokozódik az utolsó években az ellenségeskedés szelleme, akkor nem lesz útlevél és nem lesz vízum, amelyik a két részre szakadt viláE? tájai között az útat biztosítsa. Csak a bombavető repülők szállhatnak majd át egymás területei fölé. Mi lesz még ebből és — mi lesz velünk? A két világrész érintkezési pontjában fekszünk, minden megmozdulás életünk alapjait reszketteti meg és minden út a mi országunkon vezet keresztül. Nem lehet más célunk és nem ismerhetünk más feladatot, mint az önvédelemre való berendezkedést. Ez az önvédelem szellemi és katonai fölfegyverkezést sürget tőlünk. A világ hatalmasságai között okos elhelyezkedés jelenthet csak számunkra védelmet és erőforrást A magunk erejével nem szállhatunk szembe világtörténelmi erőkkel, de mincl erősebbek vagyunk, annál különb elhelyezkedést fl annál szilárdabb biztonságot tudunk magunknak kiverekedni. Ebben a kérdésben nem Ieliet különbség, sem a tudás mértékének, sem a világfölfogásnak eltérései nem adhatnak kétféle tanácsot. Arait mi teszünk, mindent csak ennek jegyeben tehetünk. Láthatatlan cs vértelen szabadságharcot kell vívnunk annak a függetlenségnek megőrzéséért. amiért többet nem áldozhatott nép és nem szenvedhetett nemzet, mint amenynyit áldozott és szenvedett a magyar. . Az ember világrajötte előtt végigmegy a tökéletesedés fejlődésén, az államok kialakulásuk során az ember fejlődésén mennek végig. Eddig — minden kultúrának ellenére és minden civillizációnk mellett —, a barlangi ember korszakát élték végig az államhatalmak, most kezdődik a csoportosulások ideje. Mikor jut el az állami organizmus a fejlődésnek arra a fokára, ahonnan most az ember zuhant le? Mikor érkezünk el csak oda. hogy az emberi együttélés szabályai érvényesekké váljanak az államok együttélésére is, — arról már álmodozni sem merünk, hogy egyszer még a keresztény erkölcsök is telithetik a nemzetek közötti élet szabályait. Mos? a szövetségi rendszerek épülnek föl a kölcsönös biztonság elvének s a nemzetek egyensúlyi helyzetének dogmája romjain. Egyszer vége lesz ennek a próbálkozásnak is s megint új útakon, új módszerek segítségével fogják keresni az államhatalmak' fejlődésük biztonságait. De mikor jutnak" el oda, ahová ezer véres próbálkozás és ezer meddő kísérletezés után egyezer mégiscsak el kell érniök, bogy a jog és igazság eszméit helyezzék a hatalom és erőszak mindig új próbatételt követelő rendszere helyébe? Amikor majd nem arra lesz szükség, hogy várgyűrűkké kovácsolják össze a világ valamennyi kapuját, megszállják valamennyi hídfőjét, elfoglalják valamennyi erődjét s a maguk hadseregébe sorozzák be valamennyi harcosát. Mi az, ami most a szemünk láttára folyik. Olyan méretű sorozás, amire még nem volt példa, — egész nemzetek hadseregével, municióraktárával és gyáraival, tengerszorosaival és szántóföldjeivel gazdagodik a toborzó hatalom. Világhatalmak játéka folyik emberéletek" lepkéiért. Az angol-francia-török egyezmény a külpolitikai események középpontjában Franciaország visszaadja Törökországnak az alexandrettei szarv dzsákat — A délszláv kormányzóhereeg római látogatásának hatása London, május 13. Chamberlain miniszterelnök — mint ismeretes —, pénteken bejelentette az alsóházban az angol—török egyezményt. Mint. a News Clironicle jelenti, szombaton Franciaország és Törökország is megállapodott abban, bogy támadás esetén egymásnak kölcsönös segítséget nyújt. Hir, szerint Franciaország fontos engedményeket tesz, beleértve esetleg az alexandrettei szandzsák viszszaadását, amelynek birtoka már régóta vitás a két ország között Ha a vitás kérdések elintézést nyernek, Franciaország és Törökország az angol—török egyezményhez hasonló megállapodást létesít. Az Excelsior. arról értesül, hogy az angol—tő-i rök megegyezés a két állam közötti vezérkari \ eszmecseréket tesz szükségessé. Bonnei Angliába repüli Páris, május 13. Bonnet külügyminisztei szomhalon délelőtt felszállt a le bourgeti re-) pülőtérről, hogy Southamplonba repüljön. R délszláv kormányzóhereeg római láiogaiásának jelentősége Róma, májas 13. Pál délszláv kormányzóherceg és felesége szombaton délelőtt elutazott az olasz fővárosból. Az elutazás fényes keretek között méut végbe. 14.30 órakor érkezett a hercegi pár Firenzébe, ahol a piemönti hercegi pár, Ciano gróf külügyminiszter és Alfieri népraüvelődési miniszter fogadta. A hercegi pár a délutánt városnézéssel töltötte, 20 órakör a Pitti-palotában estebéd volt a hercegi pár tiszteletére, majd a városi színházban díszelőadás keretében mutatták Rossini „Teli Vilmos" Bímű operáját. A kormányzóherceg és felesége éjfélkor hagyta el Firenzét. Páris, május 13. A francia sajtó szerint a herceg látogatása mély benyomást keltett. Azt írják a francia lapok, hogy Délszlávia Olaszországgal az eddiginél szorosabbra fonja, politikai kapcsolatait. 'Á Petit Párisién szerint Rómában nem kötöttek új egyezményt, Délszlávia nem óhajtja szű* kítani cselekvési szabadságát. Belgrád politikája továbbra is teljes összhangban marad Bakarest politikájával és változatlanok maradnak" Délszlávia kapcsolata a Balkán-szövetséghe is. A lap szerint a régenshereeg fentartótta s. jövőre vonatkozó döntését. Belgrádi jelentés szerint Pál herceg római látogatásához a külföldi sajtó különböző találgatásokat fűz. Délszláv politikai körökben hangoztatják, högy Délszlávia külpolitikai vonalvezetése már. régen kikristályosodott cs arra irányul, hogy az összes nagyhatalmakkal fenntartsa a jóviszonyt és semmiféle európai konfliktusba ne avatkozzék bele.