Délmagyarország, 1939. május (15. évfolyam, 99-122. szám)

1939-05-12 / 108. szám

8 D £ L M A Gty AKORSZÁG Péntek, 1939. május 12. KVIAKO V. 12. Szerenádot adott elvált feleségének, egyhónapi rogbázat kapott. Vörös Lajos csanadpalotai szabómester január 31-én éjszaka bemászott apósa, Jancsik György udvarára, kinyitotta az udvar kapuját s a magával hozott cigánybandát beengedve, szerenádot adott különváltan élő feleségének. Jancsik György az após és a különváltan elő feleség tiltakoztak az erőszakos szerenád ellen, ami iniatt fel is jelentették Vörös Lajost. Ma tárgyalta az ügyet a makói járásbíróság s Vörös Lajost magánlaksértés vétsége cimén egyhónapi fogházra Ítélte. 500 éves csontváz a diófa tövében. Horváth Mihály Fütő-utca 5. szám alatti házánál építkezés Közben csontvázleletre bukkantak. Fgv öreg diófa tövében gödröt ástak a kőművesek s alig egy méter mélységben az ásó csontokat vetett fel Óva"tcsan emelték ki a csontvázleletet, amelyről megállapítást nyert, hogy körülbelül 500 esztendővel trelőlt kerülhetett H földbe az a férfi, akinek földi maradványait a véletlen most napfényre vetette. Anyakönyvi hirek. Házasságra jelentkeztek:* •rera János Orosz Rozáliával, Nagy István Joó Margittal Elhaltak -özv. Hegvesi Kristóttié Tokár Rozália 83 éves (Pilsudszkv-utca 29), Vincze József 4 napos tanyai lakos a kórházban. Török Lajos 77 éves (Toldi-utca 5.), A ninrospnrti kubikgödör titka. A marosparft knbikgödrök között tegnap délután Papp Sándor Vly Endre-utcai földműves, aki két társáv*! járt arra. egv fiatalember holttestét találta A holttesten revolverlövés nyomát észlelték, közelében egv 7 milliméteres forgópisztolyt és egv fi milliméteres flóhertpis7tolvt találtak A holttest ruhazsehe;nek átkutatásakor kiderült, hogv Ruff Antal 29 éves Altomás-tér 15. szám alatt lakott fiatalember az illető, aki nvivlánvalóan öngyilkosságot követett el. Ruff Antal édesanyjának lakásáról még hétfőn délután eltávozott anélkül, hogy sötét sríndékait. amelyet valószínűleg még aznap esle megvalósított a Marosparton, elárulta volna. Öngyilkosságának' okát megállapítani nem tudták d< valószínű, hogv munkanélkülisége miatti elkeseredésében követte el az öngyilkosságot. Budapesti értéktőzsde zárlat. A tegnapi jobb hangulat kissé mozgalmasabb üzlete után ma tartózkodó és üzlettelen volt a tőzsde hangulata. A külföldi piacokról nem érkeztek ösztönző hirek és igy a vállalkozási kedv hiányzott a piacról, csupán a cukoripari értékek, valamint a Kőszén részvény iránt mutatkozott, némi érdeklődés. Az öt-mozgalom igen szük keretek között mozgott és csekély eltéréssel az egész tőzsdeidő alatt a tegna.pi árfolyamok voltak éivénvben. A tőzsde nyu"< dtabb hargulatban, tartott irányzattal zárt. Magyar Nemzeti Bank 152.40. MAK 274 50. Ganz 12.80. Izzó —, Szegedi kenderfonójryár 37 — Zürichi deviznzárlaf. Páris 11.78 háromnegvod, London 20 83 egynegyed. Newyork 111 tizennttiíenhatod. Brüsszel 75 74. Miláró 23.11. Amszterdam 283.80. Berlin 178(10. Szófia 5 40. Varsó 83.75, Belgrád 10.—. Athén 3.90. Bukarest 3.25. Budapesti hivatalos valuta árfolvamnlc iosvse. Angol font 16 00—16.20 belga fr 58 05—58 65. f'sph-Morva protektorátus 750—11 80 (20 K-nál mugvobb cimletek kivételével). Szlovákia 7 50— 1180 (20 K-nál nagvobb cimletek kivételével dán korona 71.30—72 10. dinár 600—7.50. IJSA dollár ! 10.75- 344 75 kanadai dollár 332 00-337 00. franri i frank 9 00-920 hollandi forint 18205—18105, l.engvel zlolv 60.—61 40. leu 2.60—3 45. leva 3.00— 3 60. lira 16.90—17 90 (500 és 1000 lirás bankje"vek kivételével!, német márka , norvég kor. 8025 81 15. svéd korona 82.30-8320, svájci frank 76.65—77 55. Budapesti terménvtőzsde hivatalos áriegvzése. rtuza tiszavidéki 77 kg-os 2020—2065. 78 kg-os 20 10—20.85, 79 kg-os 20.60-21.05 80 kg-os 20.7o— 21 15. dunántúli 77 kg-os 20 15-20.55. 78 kg-os 20.35 2070. 70 kg-os 20.55—20.95. 80 kg-os 20.65-21.05. Rozs pestvidéki 14.40—14 65. takarmányárpa T. r. 18.00-18.45. sörárpa T 20.50-21 75. zab I 22 5022 65. tengeri tiszántúli 16.75-16 85 Tsikágói terménytőzsde zárlat. Buza egvenelfen. Afájusrn 78 háromnvolead—háromnegyed, juliusra 73 hétnvolead—71. szept. 73 hétnyolcad— 71. Tengeri tartott. Májusra 50 5, juliusra 51.75, szept. 52.5. Rozs tartott. Májusra 4575, juliusra 47.25. szeol 18.75. ll tNUJLl tff MW VtflET títaius ZJ. is ZZ-ín U&íuI scsimc $<zeqede*i aoTttdindulás'' a budapesti Bdváwsi Szi+JUá'z etfadásáboH (A Délmagyarország munkatársától.) Rcndkivüi értékes művészi esemény színhelye iesz május 21-én és 22-én a szegedi Városi Szinház. A budapesti Belvárosi Szinház kiváló művészegyüttese Magyarország nagyobb vidéki városaiban előadja Kodolányi János átütő sikerű darabját: a Földindulást, amely Budapesten már a 150 ik előadás felé közeledik. Szegeden három előadásban mutatják be a megrázó erejű magyar színmüvet: május 21-én este, 22-én délután és este. A darab alapgondolata mélyen emberi problémát dolgoz föl, olyan problémát, amely nem sajátosan* falusi, mert elmosódik benne a határvonal falu és a város között. Emberi dráma a „Földindulás'' annak ellenére, hogy az iró a falu népét viszi benne színpadra. Ez a probléma nemcsak a falué, hanem az egész ország egyik legkiáltóbb problémája, igazi ntagyar sorstragédia . . , Mi a titka annak, hogy Kodolányi János lelkek mélyéig ható és megrázó drámája olyan osztatlan, nagy sikert ért el? Semmi más, minthogy a dráma könnyekig meghaló jelenetein, szavain és mondanivalóin keresztül hivatott iró szól az emberekhez: Kodolányi János, az Ormánság szülött' je, aki szent hivatásérzéssel tárja elénk a magyar föld legkegyetlenebb tragédiáját . . . A budapesti Belvárosi Szinház nemzeti miszsziót végez, amikor lehetővé teszi, bogy ezt az izig-vérig magyar drámát a vidéki nagyvárosokban is szinrehozzák, mégpedig azzal a kiváló fővárosi művészegyüttessel, amely a darabot Budapesten oly nagy sikerre vitte. = Bárányi Lily zongoraestje vasárnap este 9 óra, Tisza. CSERZY BE LA: lóc $ 1 nagy paioc Jzegeaen (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) 41 Az emberek lelkébe behurcolkodott már a szörnyű sejtés, a tragédia megérzése. Ez a litkolt, de rettegéssé fajult belső érzés másnapra sokszorosan megerősödött, amikorra az ujabb tiszai jelentések további áradásról számoltak be. És március 1-én megalakult a „vízvédelmi bizottmány" is. Elnöke Taschler József főkapitány lett. Óvatos, előrelátó intézkedések voltak ezek, amelyekben azonban baljóslatú előjeleket látott a polgárság. Már alig akadt más téma, mint a Tisza, mint a viz. Másnap: március 2-án már a töltésen megkezdődött a munkakényszer is. Dolgozni, védeni kellett a várost, — a város aprajának, nagyjának. Védeni a legszörnyűbb és legkérlelhetetlenebb ellenség ellen. Ebben a szörnvű atmoszférában Mikszáth Kálmán, a Szegedi Napló helyettes szerkesztője is felismerte hivatásszerű kötelességét. Vezércikket irt a március 4-én megjelenő lapszámban, amelyben visszautasithatatlan eréllyel fordul a kormány ellen és segítséget követel Szeged, az alföldi metropolis részére. Bevezető soraiban lirai hangot penget: „Különös dolog az, bogy a szép, kanyargó folyam, mely itt születik, itt bal meg: mely mint ezüst paszománt szegi be a rónát, olyan nagyon-nagyon meg tud haragudni. Zavaros vizéről példaszó beszeli, hogy aki egyszer issza, nem válhat meg tőle, mint a szép lány csókja, visszacsalogatja a világ végéről ... És most: Sziláján nyargal át a rónán, mintha daemonok korbácsa űzné, szakit, zuz útjában, mintha őrült volna; barnás Hullámai esetlenül hánykolódnak, mint a terhes lelkiismeret, mint a fekete szándék ..." kszátb most hirtelen nz akttialittísra csaó át. Szókorbáccsal ostorozza Kende Kanut, a vizi kormánybiztost, aki semmit nem ért a vizi-ügyekhez és lelkiismeretlenül, vakmerő merészséggel elvállalta a kormány megbízatását; de nemcsak Kende Kanut részesül az ostorozásban, hanem a kormány is, amelyet kegyetlen gúnnyal pellengérez ki: „ ... Beszéljünk gyakorlati dolgokról: védgátról, töltésekről, a percsorai gát megtarthatásáról, Kende Kanutról, akivel ugy akar most a budget szavazás után quittelni a kormány, hogy ha odaát Pesten annyi ideig őt regulázta Tisza, itt Szegeden majd hadd regulázza ő a Tiszát". Azt irja a továbbá Mikszáth", bogy Kende Kanut legfeljebb csak beszédet tudna mondani a Tiszának, hogy ne öntsön ki: „...ne csináljon bajt a magas kormánynak, amikor úgyis annyi a baja, bogy azt sem tudja mit csináljon. (Példa rá, Kende Kanutot nevezi ki vizi kormánybiztosnak.)" A vezércikke végén kíméletlen persziflázszsal mar bele a kormányelnökbe: „A sors nem büntetheti meg Magyarországot annyira, bogy Szegedet tönkretegye. A1 sorsban van annyi becsület, hogy egy rókáról ha két bőrt nyúz is, legalább nem nyúzatja két vargával. Két Tiszát nem mér ránk egyiptomi csapásul: elég nagy kereszt nekürík az az egy . ii is . (Folyt. köv.J Istentisztelet a zsinagógában »énlekcn esle 7 órakor.