Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-09 / 81. szám

DÉL MAGYARORSZÁG A SZEGEDI IRODALOM (A Szegedi-kódextől Dugonics András haláláig) Irta: PAKU IMRE 19 TELEFON 14-83. WAGNER E. A és FIA Szegeg, Klauzál iér 7. Vászon és saját készitményii kész fehérnemű. Menyasszonyi kelengyék. Házi iparilag kezelt kézi hímzések. L A magyar városok irodalmi múltja á középkorba nyúlik legmesszebbre vissza. A városi eletből csak a XVI. század elejétől alakult ki oly lehetőség, amely irodalmi alkotásokat hozhatott létre. A kimondottan középkori magyar irodalom kolostori életbeu jött létre. Az irodalom fenntartó emlékei, a kódexek a kolostorokban készültek. Természetesen forma cs tartalom teljesen a kolostori élethez alkalmazkodott. A kódexirodalom idejében a kialakuló magyar irodalom melegágya a rendház volt: A magyar kéziratos könyveket tudós szerzetesek, szorgalmas apácák: irták, vagy másolták. A gazdagabb és népesebb rendházak valóságos irodalmi központtá fejlődtek. Az egyes rendeken beiül is kialakultak ilyen irodalmi központok. A Domonkos-apácák margitszigeti monostora és az óbudai klarissza-apácák ma már elfeledt s csak emlékek után nyilvántartott kolostora a középkori irodalmunk központjaivá váltak. A kolostori irodalom magától értetődően egyházi jellegű: A világi elem csak ritkán vagy egyáltalán nem kapott teret ebben a zárt és elvonuló élet részére készült irodalomban. Az elmélkedések, példák, legendák, prédikációk és szerzetesi rendszabályok egymás után váltakoznak. Az irodalom ekkori terjesztés-módja az volt, bogy a kölcsönkért kódexet a rendházak lemásoltatták a maguk használatára. Igy az irodalom terjedésének lassú volt a menete. Amikor a szegedi irodalomról akarunk beszelni, a kódexirodalomig kell visszamennünk. A XV. és XVI. század fordulóján a szegcdi premontrei apácák prépostsága jelentette a szegedi irodalmat. A Szentlélekről elnevezett kolostorról keveset jegyzett fel a helyi történetírás. Az apácák névsorában nem egy jó magyaros hangzású, az időben — 1511-ben — szegedi nevet találunk, mint amilyen a Gyuthi-, Kegyes-, Kys-, Szántó-, Somogyi-, Kehen-, Palásthy, Loránthy-ncvck. A szegedi apácák a feljegyzés szerint eleintén ruhák készítésével, foglalkoztak, csak később tértek át a köoyvmásalás-ra. Valószínűleg akkor, amikor az apácák közé műveltebbek és iráserfők is kerültek- A Lányi-kód«xet hozzák kapcsolatba Szegeddel, -amely, a rend ordináriumát tartotta fenn. A Lányi-kódex tulajdonkép másolat, amelyet ép a szegedi kolostor eredeti példányáról készítettek a somlyóvásárhelyi rendház számára. A kódexnek, — amelyet bátrau lehet Szegedikódexnek nevezni —, inkább nyelv- és egyházfőt téneti értéke nagyobb, mint az irodalmi. Az löK+es évekből való a másik szegedi irodaim1' emlék, voltakép a latin liturgikus könyv szövegébe illesztett •úgynevezett szórvány nyelvemlék. • A piai értelemben vett irodalom, Szegeddel kapcsolatosán, esik a reformáció óta jöhet szóba. A reformátorok szívesen felkeresték Szegedet, de különösebb eredményt nem érhettek el, mert egymást váltogatták. A Nzegedi névvel ismert reformátorok, akik zsoltárokat írtak, taláu nem mindannyian a mai Szegedtől kapjhatták nevüket, mert ebben 3Z időben ismeretes volt Sajószeged, amely protestáns többségű helység volt. Szegedi Kis István öt, nagyrészt zsoltár.fellegjj. éneket hagyott hátra. Nyugtalan lélek volt. Hivei mint papot és költőt egyformán szerették. Életének legjelentősebb eseménye török rabsága volt. Kiszabadulásáért hosszadalmas énekben adott hálát Istennek. Vígasztalai engem tömlöcben, Bátoritád én szivemet az te szent igédben. A tatárrablásról, mint általában az ekkori .'öltök, énekben y-r'ékezik meg. A Szánia az Úristen híveinek" romlását kezdetű, énekformáju hálaadása hosszú ideig ismeretes volt Megható őszinteséggel siratja a tatár rablással sújtott magyarok sorsát. Az ószövetségi párhuzamok sem hiányoznak: a tatárok Isten büntetésének az eszközei, akik a magyarok bűnét torolják meg. Isten országát háborúság nélkül semmiképen nem nyerjük — mondja végül. Költészetének jelentősége és tartalma: az Isten akaratában való megnyugvás és hit s kötelezés arra, hogy Istennek mindig ,,uj éneket moudjunk szép versekben.'' Szegedi Kis István tősgyökeresen magyar nyelve cs formája Arany Jánosnak is tetszett. Szegedi Gergely a másik éneksz^rző ebből az időből. Szegedi származása és kapcsolata csak föltevés. Egyéni módon fordított zsoltárai bosszú ideig közkedveltek voltak a protestánsok között, sőt néhány éneke ma is szerepel a református énekeskönyvben. A török idők vándor lantosa Tinódi Sebestyén országjáró útjában szedte össze, vagy Szegeden irta a Szegedi veszedelem cimü krónikás énekét. Ez a krónikája is. mint a többi, egykorú eseményt mond cl. Költői babérra nem törekszik. A török támadást T ó t Mihál, ..Szeged városának főbírája'' vezetésével a polgárság visszaveri és messze üzi a pogányt, A részletező krónikát azért irta, mert „minden újságnak Írását örömest látják és olvassák''. Az eseményt költött toldásokk al nem tarkította, amit elmond: ..igazmondó jámbor vitézektől, kik az dolgokban jelön voltanak, érfeközötl". Szegedet Nagy-Szegednek és Mező-Szegednek említi. Mindkét név a mai Szegedre vonatkozik. A vallásos és krónikás énekek mellett Tar Benedek epithalamiuma származik Szegedről. A szerzőről nem tudunk semmit, bogy ki volt, miket irt a Házasságról való dicsiret mellett, nem tudjuk, nem ismerjük. A zu'tolsö versszakában jelzi: Ez éneket szerzék az Méző S'zegedön Szent Mihály havának legelső be»iben, Ezerötszáznegyven és egy esztendőben. Az ki ezt szerzette, versben nevét tötte. A házasfelek részérc, ma is megszívlelendő tanácsokat ad a feledés homályába tűnt költő: Vigyétek értőkbe ífjnk magatokat. És igy tanítsátok bázas társntokat, Gyakran üsse nékik sompálea bátokat. Hogy ök ne jargatjnk csak az piacokat. Sietnek öltözni, piacra ha mennek. Alá fel óláinak, ifjakat szemlélnek, Szöm-bunyorgatással tülök jegyet vesznek, Kiből örök szégyent magoknak ök lelnek. Tar Benedek egészséges észjárású költő, kifejezései kortársaiéhoz képest könnyedek, népies humora ma is élvezetes. A verselés technikai készsége és a költemény kifejező ereje arra engednek következtetni, hogy az ismeretlen költőnek még több müve lapp inghat. AXVI. századi drámairodalom Szegedi Lőrinc ..Theopbania'' cimü iskoladrámája révén szegedi vonatkozást mutathat fel. Szegedi Lőrinc születési helyéül Szegedet gondolják. A Tbcophania nem eredeti rpü, mint eleintén gondolták, hanem Selnecker Miklós verses latin müvének nyers és kezdetleges prózai fordítása. A nngyar fordítás előszava arra enged következtetni, hogy a fordítás iskolai célra, a gyermekekkel való előadásra készült. TT. Az első szegedi származású országos irónk Dugonics András volt. Neve Szegeddel teljesen összeforrt. Regényei eladdig példátlanul több kiadásban jelentek meg. Dugonics András Szegeden született, dalmát családja a XVIII. század elején vándorolt oda. Dugouies teljesen magyarrá vált. A szegedi környezet elválaszthatatlanul összeforrasztotta a magyar néppel. A nép nyelvét kitűnően ismerte és regényeiben az archaizálást, az ősi zamatot ép a szegedi tájszavák beiktatásával érte el. A népies közmondásokat gyűjtötte. Regényeinek legjobb in sikerült alakjai ép a népi alakok. Hogy. Dugonics Andrást mennyire áthatotta a magyar szellem, jellemző például Trója veszedelme és UHsses történe'tei1 néven kiadott és fordításnak nevezett eposzait lehet felhozni. A népies elem — valamennyi Szegeddel kapcsolatos — és az előadás frissesége jellemzi Dugonics e müveit, ö maga kimondottar. fordításnak jelzi mindegyiket, az eredetijükkel való — Ilomcros eposzával — összehasonlító: Dugonics irói felfogásának és egyéniségének közelebbi megértéséhez meglepő bizonyítékokat nyújt. Az eredetit önkényesen megrövidíti: elhagyja romantikus helyeit, viszont az érzelmesebb részeket nemcsak kibővíti, inneni közelebb hozza a XVIII. századi magyar társadalom, mely okkor lépett a polgáriasodás útjára, érzelemvilágához. Egyik előszavában igy igazolja felfogását: „a görögöktől, mind a rómaiaktól viselt dolgok bizonyára nagyok és nevezetesek valónak, de az én ítéletem szerént, még sem olly urjások amint a hir hozta hozzánk Hanem niivel ök oliy szerentsések valónak, hogy cselekedeteket nagy eszű emberek találták írásba foglalni, szerteszéllycl dicsértetnek a világ hátán. A mi Magyar Eleink is — szándékosan nagy belükkel irja Dugonics a két szót, — hasonlókép dicsértetnének hí tétemények leírása hasonló emberek kezib'akadhatott volna. Mert ugyan vagy fölöttébb szeretem a Hazám at, vagy pedig egy Nemzet sere vala oly dicsőségű, oly szentségü és híres tétemények szép .példáival oly gazdagon tündöklő-'. íme, Dlgonics felfogása az Etelka megjelenése előtti 11 évvel! A két eposzban szereplő női alakok oly jellegzetesen szegedi vonásokkal kerültek ki Dugonics fordítói tolta atől, mintha akár a mai szegedi népétéiből lépnének elénk Külső le Írásuk, szokásuk, beszedmodoruk jellegzetesén szegedi. Nyelvében szinte a XVIII. századi sze gedi tájnyelvet hagyta ránk. Müveivel semmi mást nem akar elérni, mint bogy ..neminemükeppen lcábrázolhassa'' a Magyar Eleink híres téteményeit. Az Etelka volt Magyarországon az első komoly könyv- cs regenysiker. Vörösmarty nemzet, eposza, a Zalán futása előtt 50 évvel, Dugonics regénye vplt a honfoglalás legnépszerűbb szénirodalmi feldolgozása. Az Etelkát az u. n. magyaros iskola reprezentatív regényeként könyvel te el oz irodalomtörténeti tudat. Egy ált a Iá1: nem méltaGanul. Dugónics magyarsága és ro '• gyarságimádáta ebben a müvében a legnagyci! i