Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-07 / 80. szám

DEL M AU/AKORSZAG Péntek, 193D. április 7. „M O Kiauzál tér 3. 1,1 Bordó és kék a divat! iuxu» kézimunka é« márkás áruk nagy választékban €€ 108 deli cipőház Nemz Önnálló rádióleadóállomás épül a Budapesti Nemzetközi Vásár területén Budapest, április 6. Az április 28-án kezdődd Budapesti Nemzetközi Vásár iránt máris óriási az érdeklődés. Emlékezetes, hogy a Budapesti Nemzetközi' Vásár évekkel ezelőtt meghonositolta a látogatók közvetlen rádióüzenetét. Páratlan népszerűségre tett szert az évek során ez a rúdióközvetitési módszer, amelyet nzóla már a világ minden hasonló nemzetközi intézménye átvett. Ebben az évben még ezen a téren is meglepő újítást hoz a Budapesti Nemzetközi Vásár. A posta és a rádió igazgatóságainak, valamint a kereskedelmi minisztériumnak jóváhagyásával a vásár területén hatalmas, 36 méter magas rádióleadó antennatorony épül, a vásárterület kellős közepén. A torony alján üvegfalu stúdiót emelnek, amelyből most tehát már minden átvitelezcs nélkül, közvetlenül a vásár területéről, állandóan közvetítik majd a látogatók üzeneteit. Persze most is bárki odaállhat ma jd a mikrofon elé és elküldheti, helyesebben bemondhatja a mikrofonba tetszés szerinti üzenetét üzletfelének, hozzátartozójának. A lakihegyi antennatorony kicsinyített mása épül föl a vásáron. Az üzenetek, amelyek a stúdióban elhangzanak, Budapesten és az ország minden városában fölállítandó hangszórókon minden nyilvános helyen hallhatók lesznek majd, de természetesen bármelyik rádióvevő állomás is foghatja. A hullámhoszszat a jövő héten állapítja meg és teszi közzé a rádió igazgatósága. AVflSZRfl Szép női, férfi fehérneműt, harisnyát, keztyüt gyermek- és babaruhácskát az EXCELSIOR harlsnyaházbö vásároljon. A Nemzeti Takarékosságra kiszolgál 68 A magyaroknak és a hunoknak köszönheti Európa a lópatkót A patkó szerepe a történelemben — Száz német „patent" sem tudott jobbat kitalálni az ősi magyar patkónál (A Délningyarország munkatársától.) Az első pillanatban csodabogárnak látszik egy német báró: Frciherr von Frohnau Maltegg vaskos könyve, amely nemrégen hagyta el a sajtót. Különös témáról ir s a különös téma már a könyv eimében is benne van: .Iiu f e i s e n und Ilufscheide cimcn. A könyv tehát a patkóról és a patkókovácsokról szól. Bennünket, magyarokat rendkívül közelről érdekel a szerzunvk az a megállapítása, hogy a lópatkó „felfedezői" az ókor hircs lovasnépci: a magyarok és a hunok. A szerző kutatásai szerint ezek a népek használták először a mai szegcspalkó ősét s nekik köszönhető, hogy azt Európa többi lovas nemzeteivel is megismertették. 4 A „lócipő" A szerző gondosan megemlíti valamennyi történeti feltevést, amely a lópatkó eredetére vonatkozik. Amint a munkában olvassuk: -a ló legrégibb idő óta hűséges segítőtársa az embernek és még a mai gép- és motorkorszak sem tudta hasznos közreműködését kikapcsolni a mindennapi életből Ma ugyanugy, mint a messze múltban, a jó ló legfontosabb szerszáma a jó patkó. Ezt már Xcnophon is tudta. A régi görögök és rómaiak sokat foglalkoztak A problémával: milyen patkóval kellene ellátni a lovakat, hogy ez a teherbiróképességüket fokozza. Az ókorban a vaspalkót úgynevezett „lócipő" helyettisitette, amely szalmából, rongyból, fából, vagy bőrből készült. Ezek a „szandálok" -azonban nem voltak eléggé tartósak, nem is védték eléggé a patát. Suetorius, a nagy róinaí történetíró arról számol be, hogy Ncro császár estistcipőt csináltatott lovainak. Es a császár feleségéről, Poppeáról azt meséli Plinius, hogy málhahordó lovai szátnára aranycipöt kovácsoltatott. A patkó római őseit „hiposzandálnak" nevezi a szerző. Hun eredet mellett bizonyítanak az ásatások Gondos történeti kutatások alapján kiderült, hogy a lópatkó mai formájú őse legkorábban Kr. u. az V. században került Európába. Childerichsnak, a frank királyság megalapítójának sirjában palkószerű vasmaradványokat találtak. Ezeket azonban sajnos, annyira megette a rozsda, hogy a sir kibontása után porrá máltak. Dijon környékén, ahol Julius Caesar döntő ütközetét vívta Alesia városáért, szintén találtak kezdetleges patkómaradványokat. Ebből a leletből arra következtettek1, bogy a kelták a római hódítást megelőzően használták a patkót. „A legmegbízhatóbb források szerint — olvassuk tovább — a mai formában ismert szegespatkót a hunok hozták magukkal Ázsiából. A hunok az V. században Délnémetországban és Gallián át egészen a Loire-ig nyomultak előre. Kétségtelen, hogy a hires lovasnemzet honosította meg a patkót földiészünkön s minden korabeli patkólelet hun eredetre vezethető vissza." Igen érdekes, ami most következik a könyvben: „A pntkó elterjedése, majd általános használnia, a hunok testvérnépének, a magyaroknak honfoglalásával esik egybe. Vitán felül a patkót a hunok és a magyarok hozták be Ázsiából Európába. Kéleteurópa felől vonul a patkó nyugat felé, a IX. és X. században kezdik használni itt is, ott is s Hódító Vilmos 1066-ban megismerteti a patkót Angliával. Patkót ajándékozott NorthamptoD városának azzal a kikötéssel, hogy ennek mintájé-a a város köteles patkókat szállilaui a hadseregnek.'4 Európa első „hadiszállítói" a kovácsok A patkókovácsolás rövidesen virágzó iparág lesz Európában. A mai hadseregszállítók ősei a kard és patkókovácsolók voltak, az egykori háborúk legfontosabb hadszintérmögötti tényezői. Érdekes megemlíteni, hogy évszázadokon keresztül számtalan feltalálószellemü kovács, sőt nem egy hadfi kísérletezett azzal, hogy mi lehetne a vaspatkónál kényelmesebb és tartósabb vise. let a lovak számára. A különböző kisérlelek egyáltalán nem, vigy csak átmenétileg koronázta siker s még máig sem fedeztek fel a hunok és magyarok patkójánál célszerűbb „lólábbelit". Megtudjuk a könyvből azt is, hogy a németek ugyancsak sokat fáradoztak olcsóbb és jobb patkóformák meghonosításán. Németországban ma is vannak forgalomban guttapercha, vulkanizált gumi, eipőtalp, sőt keménypapirpatkók is. De egyik , sem elég olcsó és tartós ahhoz, hogy megdöntst a jó öreg magyar patkó uralmát. Egy bajor kovács — pedig sohasem olvasta Suetoniust — az elmúlt században felfedezte a lócipőt. A patkónak azt a kezdetleges ősét, amit Nero és Foppea lovai viseltek. Németországban csupán az utolsd husz évben száznál több patkószabadalmat Jelentettek be. S ezek közül mindössze tíznek a gyártását kezdték meg — siker nélkül. * Mert a patkó már csak itt-ott elvétve háziipar. Nyugateurópa mai patkószükségletét nagy gyárak látják el. Európa utolsó regényes kovácsa a gretna-greeni volt, de ez sem patkókat kovácsolt, hanem — házasságokat. (—y) Húsvéti borok és pálinkák, likőrök legjobbak és legolcsóbbak Lőving érnél. Polgár utca 20. 84 a románok letiltották a Budafok kolozsvári mérkőzését Budapest, április 6. A román hatóságok le* tiltották a Budafok húsvéti kolozsvári mérkő* zéseit. A foglalkoztatás nélkül maradt Buda* fok külföldi mérkőzések hiányában vidéki por* tya létrehozásán fáradozik. Zsák, ponyva, lótakaró, mindennemű kötéláru gyári áron Varga MlIrÁly cégnél, Aradi-u. 4. RHEIJMA, Köszvény, csuz, ischias, izületi fájdalmait gyógyllla&sa Budapesten a HUNGÁRIA FÜRDŐ iikoholos iörkölyfürdőjében. VII., Dohány u. 44. Orvosi felügyelet Olcsó pausáló árak. Ellátás és szobákról gondoskodunk az épületben levő Conllnenlál szállóban. Ismertetőt küldünk. Váe*rifia7nlu*m/nk a Budapesti Nemzetköz' Vásárra kiadóVdOüiyaailVttipiV Maiunkban (Aradiu. 8.) beszerezhetők.