Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-07 / 80. szám

Péntek, 1939. IV. 7 KERESZTÉNY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 80. szám Magyar passió In III o tcmporc . . . Van-e olyan töredéke, szakasza, fejezete a magyar történelemnek, amelyik nem illenék bele a magyar passió sötét ós fájdalmas képsorozatába? Talán „bűneink miatt gyúlt harag" fonta örökké a bűnhődés és megtisztító szenvedés koibácsát, amikor életünk és halálunk örökkévaló ura „cjsujtá villámait dörgő fellegekben" felettünk és nemzetünk felett. A „rabló mongol nyila" után a „török rabiga", mind-mind csak egy-egy stáció ebben az örök magyar passióban. „Vert hadunk csonthalmain győzedelmi ének" nyomta el sokszor ,.a Keresztfához megyek" sötét zsoltárját s „magzatunk miatt magzatunk hamvvedre" lett örökemléke az elvesztett hazának, aminek nem jutott más és nem jutott több, csak „egy szentelt fájdalom." It 111 o tempore . . . Készülődtünk mi is, hogy megüljük az ünnepet s elkészítjük a bárányt, de hány iskarióti támadt közöttünk is, akit megbotránkoztatott az üdvösség kenetje s fájlalta a csörgő pénzt, amiből számára nem jutott zsákmány. „Kínzó rabság könnye hullt árvánk hő szeméből", — de mit bánta az, aki markában harminc ezüst pénzt szorongatott. „Aki velem kezét a tálba mártja, az árul el engem", — mondotta az utolsó vacsorán az Üdvözítő. Hányan voltak, akik kezüket a nemzettel együtt mártották abba a tálba, melybe az eleséget egy ezredév munkája, erőfeszítése, kitartása és martiráldozatai hordozták össze. Hányan voltak, akik megtagadták a keresztrefeszitett nemzetet, nűejőtt a kakas kétszer kukorékolt volna s akik a poroszlók kegyeit keresték akkor, amikor a megkorbácsolton és megcsufolton kellett volna segíteni. A tálba mártó kéz nem tudta letörölni a könnyeket és feltartani a csapósokat. Az írásnak be kellett teljesedni s végig kellett járni ennek a nemzetnek is a passió útját a megkinoztatáson, megkorbácsoltatáson át a kereszthalálig. Hány nagypéntekje volt mór ennek a nenv totnek, történelmének utjain hányszor vitték léptei a Golgo'ha felé s itt vagyunk mégis, erősebbek, gazdagabbak és bizóbbak, mint lehettünk abban a sötét évtizedek alatt, melyek örökké mögénk kerültek. A halál egy pillanatban tört ránk, de a feltámadás karéjokban adja csak vissza az ezeréves ország drága, meleg kenyerét. Örök Húsvétra-készülődéssel egvet-egyet szegünk csak hozzá, amikor a történelem fehér asztalt terit számunkra is s boldog ajándékozó kedvvel adogatja vissza, amit elparancsolt tőlünk: „bércek és ércek" kincseit, drága, hozzánk huzó lelkeket, magyar emlékeket és magyar valóságot. \ Lélekben megalázkodva, az áhitat térdre parancsoló elérzékenyülésével készülődünk a Nagypéntek misztériumának átélésére. A gondolat nem hal meg hiába, az életet hiába szegezik keresztfára, az igazság sirja elé hiába görgetnek sziklakövet, Nagypéntek után mc'gis Húsvét következik, a halál után a feltámadás, az igazság megkorbácsolása és keresztrefeszitése után a felmagasztosulás és jóvátétel. Az isteni gondviselés szabja meg, hogy három napig tart-e, vagy három évszázadig, — a történelem, mint a homokbafulladt folyó, folytathatja útját a mélyben, de egyszerre feltör s kiszélesedve, megnagyobbodva, patakokkal és erekkel gazdagodva vág magának uj medret a régi partok között. Gyilkolni tud az ember, de ölni n e m. Legyilkolhatták, de meg nem ölhetik a nemzetet, a léleir visszatér s fiatal, friss testekben folytatja azt az életet, amire a meggyötört és elfáradt test már folytatni úgysem tudott. A vallásos áhitat s a nemzeti érzés egyesül a lélek kelyhében. A vallás vigasztalása vigasztalása a nemzetnek is, a remény, aminek képét a hit festi fel a lélek meztelen falaira, vezetője és bátoritója lesz a nemzetnek is, míg egyik stációtői a másik stációig vánszorog minden lépéssel közelebb jutva a feltámadáshoz. Talán egyszer el fog tőlünk múlni ez a pohár is, de ne múljon el soha ezeknek a zord időknek emléke és tanulsága. 'A magyar sors testvérré tett mindenk i t, oki ennek a közösségnek minden fájdalmát átérzi és megszenvedi minden szenvedését. A kinok poharából inni kellett mindenkinek s ha a közösséget jelenthette egyszer az összecsurgatott vér, jelentse most az összeomlott könny. Akik együtt járták a magyar passió fájdalmas stációit, ne tagadják fneg egymást a feltámadásra készülődve sem. Akiket a fájdalom öszszekötött, azokat ne állítsa egymással szembe az örömre készülődés. Ne legyünk soha méltatlanok a világ legnagyobb gyászához s né oldozzuk fel azokat a kötelékeket, melyeket magyar könny és magyar ^ fájdalom fűztek össze. Chamberlain beszámolt az alsóházban az angol-lengyel megegyezésről London, április 6. Az alsóház csütörtöki ülésén Grcenwood, a munkáspárti ellenzék helyettes vezére felvilágosítást kért Chamberlain miniszterelnöktől a Bccli lengyel külügyminisz-t terrel folytatott megbeszélésekről. Chamberlain miniszterelnök igy válaszolt: A lengyel külügyminiszterrel folytatott megbeszélésekről a következő jelentést olvashatom fel. — A Beck ezredessel folytatott megbeszélések tág területet öleltek fel és kimutatták, hogy a két kormány tökéletesen egyetért bizonyos általános elvek tekintetében. — Megegyezés létesült, amely szerint a két ország kész állandó és kölcsönös jellegű egyezményt létesíteni, amely az angol kormány által a lengyel kormánynak nyújtott jelenleg érvényes ideiglenes. egyoldalú biztosítékot fostja felváltani. — Az állandó egyezmény létrejöttéig Beck ezredes biztosította az angol kormányt, hogy a lengyel kormány kötelezve érzi magát, hogy az angol kormánynak segélyt nyújtson ugyanolyan felléte'ck mellett, mint aminőket az angol kormány által Lengyelországnak adott ideiglenes biztosíték tartalmaz. — Valamint az ideiglenes biztosíték, ugy az \ állandó egyezmény sem irányul egyetlen más ország ellen sen s az a rendeltetése, hogy kölcsönös segélyt biztosítson. Angliának és Lengyelországnak bármelyikük függetlensége ellen irányuló közvetlen, vagy közvetett fenyegetés eseten. Felismertük, hogy bizonyos ügyek — beleértve a szabatosabb meghatározását ama különböző módoknak, amelyeknél a segélynyújtás szüksége felmerülhet — további megvizsgálást kövelelnek, mielőtt az állandó egyezmény véglegesíthető volna. — Megegyeztek a felek abban, hogy a fentemlitett intézkedések nem zárhatják el egyik kormányt sem attól, hogy más kormánnyal a béke megszilárdításának általános érdekében egyezményeket kössön. — Ami Iludson kereskedelmi államtitkár látogatásait illeti — folytatta Chamberlain —, Varsóban sikerült tisztázni több nehézséget, amely az*angol-- lengyel kereskedelmi egyezmény végrehajtása során felmerült és az államtitkár a lenével iDari berendezések fej'esztéséröl tárgyalt az érdekelt szakminiszterekkel — Moszkvában a két ország közti általános gazdasági viszonylatokról tanácskozott és kieszközölte a szovjetkormány hozzájárulását tárgyalások indításához Londonban uj egyezményről. Helsinkiben és Stockholmban megegyeztek abban, hogy az ipari érdekképviseletek haladéktalanul bizottságokat küldenek Londonba, hogy a Finnországba és Svédországba irányuló angol kivitel növelésének gyakorlati lehetőségéről tanácskozzanak. Ifjabb Henderson Arthur felvilágosítást kért a miniszterelnöktől az olasz csapatösszevonásokról és az Albániával folyó olasz tárgyald-, sokról Chamberlain igy felelt: A római angol nagykövet az idézett híresztelésekhez hasonló hírekre hivta fel az olasz külügyminiszter figyelmét, aki kijelentette, hogy Albánia királya március 8-án a fennálló olasz—albán szövetségi szerződés megerősítését ajánlotta. Azóta a két kormány között tárgyalások folytak erről a kér-désről, de ugy latszik, hogy e tárgyalások során bizonyos nehézségek merültek jel, ameI) .knek közelebbi természete még nem világos. A külügyminiszter állítása szerint olasz érdekek vannak fenyegetve. — Az imént értesültem arról, hogy rgv olasz cirkáló és két kisebb hadiba jó érkezett csütörtökön Durazzóba. — Az albán kormány álláspontja felöl még nem kaptam részletes tájékoztatást Az imént olasz értesülést kaptam, amely cáfolja azokat a híreszteléseket, mintha szuverenitásukkal, vágy nemzeti épségükkel össze nem egyeztethető feltételeket fogadtak volna el az albánok. A durazzói angol követ jelentette, hogy csütörtökön reggel 8 óra 25 percig ezen a helyen minden csendes volt. Az angol kormány a leggondosabban figyeli a helyzetet. A pótkérdésekre a miniszterelnök ezeket mondotta: — Azt hiszem, a 9 Lengyelország és Franciaország közt már fennálló megegyezés gyakorlatilag