Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-30 / 98. szám

Vasárnap, 1939. ív. 30. KERESZTENY POLITIKAI NAPILAP XV. évfolyam 90. szám HáDoru, vagQ béhe? Döntő jelentőségű eseményekre készül fcsak a világ annyi izgalmas várakozással, mint a német kancellár egy-egy beszédére. Ha a jelentőség súlyát a várakozás feszültségével lehetne lemérni, azt mondhatnánk, nincs izgalmasabb és jelentősebb eseménye a kortárs-világtörténelemnek, mint a német kancellár beszéde. Az angol törvényhozás iegyetlen napon megszavazta az általános védkötelezettséget s törvényes állapottá emelte azt, ami a világháború alatt is csak kivételes jrendszabály volt. Máskor hónapokig foglalkozott volna a nemzetközi politika ennek a változásnak jelentőségével, hatásának és következményeinek lemérésével s ki beszél ma róla, Hitler beszéde után? Beszédekben zajlik le a ma világtörténelme. Amilyen jelentősége volt egykor Trafalgarnak, vagy Austerlitznek, olyan fontosságúvá emelkedett napjainkban egyegy szónoki megnyilatkozás. A totalitásos államok cselekvésekben és szónoklatokban élik ki nemzeti életüket. A szónoklatok azokat az általános irányelveket jelölik csak ki, amelyeket az elhatározások és cselekvések hivatottak betölteni. A parlament csak arra jó, hogy legyen törvényhozási fórum a beszédek meghallgatására. A demokratikus államok törvényhozó testületei elárulják azokat a törekvéseket, kívánságokat vagy szükségleteket, amelyeket számba lebet és számba kell venni, ha a politikájuk irányvonalát meg akarjuk rajzolni. De a tekinfélyállamokban csak a Vezér hívatott arra, hogy a nép akaratát, az állam követelését kifejezze, a sajtó, a végrehajtó hatalom betöltői csak glosszátorai lehetnek az egyetlen akaratnak. Ami a nyugati államokban hónapokig foglalkoztatni tudja a parlamentet, a kormányt, a közvéleményt, sajtót és diplomáciát, azt egyetlen beszédben elvégzi a tekintélyállam vezére. Gondoljuk csak el, hány kormány bukott volna meg Franciaországban s a birminghami ékszerészek egyletében hány vacsorát kellett volna rendezni Chamberlain tiszteletére, amíg Franciaország, vagy az angol birodalom olyan elhatározásokra jutott volna s olyan elhatározásokat hajtott volna végre, amilyeneket Hitler jelentett be egyetlen beszéd keretében: szakítást a német—lengyel szerződéssel, fölmondást a német—angol flottaegyezménvnek, választ egy nagvbatalom fejének üzenetére, meghatározását a birodalom helyzetének az európai és vüágpolitikábanj a francia—német területi kérdések végleges elintézésének bejelentését, a gyarmatokra és nyersanyagokra idényének bejelentését — s fejezetekre és alcímekre kellene houfani ezt a harmad félórás beszédet. ha annak tartalmát ebből a szempontból is elemezni akarnánk. Az alapvető s szinte egyetlen kérdés mégis csak az mindenki számára: a beszéd mihez vitt bennünket közelebb, a békéhez, vagy a háborúhoz? Abban tökéletesen igazat kell adni a német kancellárnak, amit a világháborút, — attól félünk, bogy esek a világháború első szakaszát — befejező békerendszerről mondott s amiben minden szenvedéséri és nyomofúságcft azolc felelősségét állapította meg, akik ennek az esztelen és kegyetlen „nyomorbéké"-nek kegyetlenségével és bosszúállásával akarták begyógyítani a világháború sebeit. A nyugati demokráciák soha nem háríthatják el maguktól ezt a felelősséget, amíg nem tagadják meg ennek szellemét s amíg egy bátor és fölszabadító kezdeményezéssel nem fognak hozzá az igazi és valóságos jóvátételhez. Ami az utolsó húsz évben Európában történt, az a győzök és legyőzöttek küzdelmének továbbfolytatása volt, egy új catalaumi ütközet, amelyben a győzők harcoltak azért, hogy a győzelem prédájából minél többet megtarthassanak s a legyőzöttek küzdöttek azért, hogy a megaláztatás szégyenéből és szenvedéséből minél előbb ki tudjanak emelkedni. Hogy a háború utáni háborúnak egyetlen győztese van és az Németország, abban már kételkedni nem lehet. Németország ma bukásának és öszszeomlásának, kifosztásának és megaláztatásának huszadik évfordulóján erősebb, gazdagabb és hatalmasabb, mint amilyen a világháborúra fölkészülve volt abban sem kételkedhetik senki, még a demokráciák titkos szerelmese sem. Hitler elmondotta nagy beszédet s a viI lág politikusai mos? tanakodnak: ml volf benne több, a békülékeny fenyegetés-e vagy a fenyegető békülékenység? Egy bizonyos, a jogos német követelések kielégítése nélkül nincs béke Európában és nincs béke a világon. S a világpolitika kalmárai most mérlegelhetik: mi ér számunkra többet s mi nyújt számukra több jólétet és biztonságot, a béke, a német követelések teljesítése után vagy a háború a német követelések teljesítése nélkül. Hogy Hitler beszéde békéhez vagy háborúhoz vitt-e közelebb, erro a kérdésre a beszéd hatása fogja megadni a választ. Ha ennek a beszédnek hatása alatt meg fog erősödni az az elhatározás, hogy Németországot részeltetni kell a nyersanyagokban és gyarmatokban, akkor ezt a beszedet a világtörténelem a legnevezetesebb béketnegnyilatkozások közé fogja sorozni. Ha azonban e beszéd hatása alatt az ellenállás fog újabb erőre kapni s a világ urai a háborút fogják választani a kilenccen milliós német nép követeléseinek teljesítése s Európán-kívüli életfeltételeinek megadása helyett, akkor ez a beszéd annak a korszaknak megnyitója volt, amit 6 háborút nyomorbéke-szerződésekkel befejező esztelenség és gonoszság nyit meg. újra a világtörténelemben. Teleki Pál miniszterelnök és Csáky külügyminiszter Berlinben A német fővárosban ünnepélyesen fogadták a magyar államférfiakat — Szombaton délután egyórás megbeszélést folytattak Hitlerrel és Ribbentroppal, látogatást tettek Göringnél és Hessnél Berlin, április 29. Teleki Pál gróf miniszterelnök és Csáky István gróf külügyminiszter szombaton délután fél ö-kor Berlinbe érkezett. A pályaudvaron Ribbentrop külügyminiszter, Sztójay Döme berlini magyar követ és Eramansdorf budapesti népiét követ üdvözölte a vendégeket. A fogadáson azonkívül megjelentek az állam, a párt és a haderő kiemelkedő személyiségei. A díszszázad előtt való elhaladás után a veri. dégek az Adlon-szállóba mentek, fél 4-kor meglátogatták Ribbentrop külügyminisztert a minisztériumban. Teleki miniszterelnök, és Csáky külügyminiszter berlini látogatásuk első napján kihallgatáson íelentek meg Hitler kancellárnak azonkívül több hivatalos, látogatást tettek. A miniszterelnök és külügyminiszter Sztój a v Döme magyar követ és E r d 111 a n s do r f Ottó budanesti német követ, valamint Dörnberg báró. a német külűevminisztér protokollfőnökének kisérelében fél 4 órakor az "Ad íon-száHóbc>] először a birodalmi külüsvminisztérium palotájába haitattak és ott látogatást tettek Ribbentrop külfigvminisztornél. A látogatás közel egv óra hosszat tartott. Ezután Hitler kancellár fogadta a ma gvar államférfiakat. 'A kihallgatáson iekm volt Ribbentrop fciilügvminiszTer is. HR .Jer a kancellári palota dolgozó szobáéiban fogadta látogatóit, n kihallgatás több. mint egv óra hosszat tartott. Teleki Pál gróf miniszterelnök es Csákv Tstván gróf küliigvm:nisz'er ezután a német birodalmi léguvvi minisztéromihan Góriisv vezértáboinagvot keresi® fel és mintegy fé'ór.a A ristyar ánanfőrfnk látogatásának sorát bcsszáig időzött nála Hess Rudolfnál, a vezér helyettesénél tett látogatás fejezte be A miniszterelnök és a külügyminiszter látogatásai során a német birodalom vezetóférfiaival folytatett eszmecserék a legszívélyesebb légkörben és legbarátságo. aabb szellemben folytak le. Este 7 óra után Ribbenln p külügyminiszter az Adlon-szállóban viszonozta a magvar államférfiak lálogasálát. Hitler kancellár fel 9 órakor estebédet adott .-V pazar estebéden olt volt a birodalom minden tényezője: a kormány tagjai, az állam'itkátok, a hadsereg és a párt vezetői, valan,;nf a társadalom sok előkelősége. A vacsorának 172 vendége volt. közöltük f>8 hőlgv. HtUet kancellár Teleki Pál feleségét, Teleki Pál Gö ring vezértábornagy feleségét. Csákv külügyminiszter Kürtncr igazságügy miniszter feieségét vezette az asztalhoz. A régi kancellár? palota gyönyörű dísztermében hosszú U-alnku asztalt állítottak fel' és annak főbelvén Hiliet foglalt helyet, jobbján Teleki Pálné grófnéval. Hitlerrel szemben Göringné' ült. jobbjár Teleki Pnl gróf miniszterelnökkel, balján Csákv külügyminiszterrel. Teleki miniszterelnök" és Csákv külügyrnb riszt er vasárnap megkoszorúzza a hősi emlékművet, maid feliratkozik a berlini aranvkönvvlv. Délben G5ring vezéitábornagy lakásán ad ebédet a magvar államférfiak liszteletére. Délután a m'ris7terelnők "és a külüvvmmisztcr ellátogat 3 GoUégiuiu Hungaricumba és olt fogadia _ ' berlini magvar kolóniái. Este Ribbentrop kű? figvoiiidszier ad es'ebcdei,