Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-02 / 76. szám

Vasárnap, 1939. április 2. Df LMAGYAPORSZXG 13 [Ji^alki^Mam Szeged város területén 1939 március 25-töl áp­rilis l-ig a következő ingatlanok cseréltek gazdát: Udvarhelyi Károly ealdta Oláh Ferenc és ne­jének a Pillich Kálmán-utca 19b. számú házát n56 n. öl telekkel 6500 pengőért. Angol-Magyar Bauk Rt. eladta -a Szegedi Ke­reskedők Egyesületének a Lechner-tér 6 számú házát 1G4 n. öles telekkel 21.750 pengőért. Papp Jánsné eladta Nacsa János és nejének a Nyári dűlőben lévő 556 n. ől földjét 3.13 K kat. tjövedelemmel 300 pengőért. Csányi Antal cs neje eladták Szabó Jánosnak H Neszürj dűlőben lévő 553 n. öl földjüket 2.42 K kat. tjövedelemmel 500 pengőért. ^Tóth András eladta Ábrahám Gábornak a Ta­rt dűlőben lévő 916 n. ől földjét 2.63 K kat. tjö­vedelemmel 916 pengőért. Tóth András eladta Ábrahám Kéri Miklós és nejének a Tari (Jülöben lévő 384 n. ől földjét 110 K kat. tjövedelemmel 384 pengőért. Dobó András eladta Lázár Lajosnak a Belső járás dűlőben lévő 287 n. öl házhelyét 1000 P-ért. Tanács Józscfne eladta Kotogán Ádámnénak a Bodomhalom dűlőben lévő 800 n. öl földjét 13.50 K kat. tjövedelemmel 1600 pengőért. Kiss Dezső eladta Kószó József és nejének a Kissziksós dűlőben lévő 1 hold 120 n. öl földjét 12.96 K kat. tjövedelemmel 1720 pengőért. Nógrádi Vilmosné eladta özv. Vass Ferencné­cek a Lengyel dűlőben lévő 2 hold 4 n. öl föld­lét 22.54 K kat. tjövedelemmel 1867.90 pengőért. Csikós Antal és tsai eladták Bodó Mihályné és társainak a Fürgehalom dűlőben lévő 2 hold 1078 n. öl földjüket 50.27 K kat. tjövedelemmel 4930.05 pengőért. Nagymihály Mihály eladta Bondor György és nejének az öszeszék 127 számú házát 5 hold 674 n. öl földdel 7000 pengőért. Csala Józscfné cs társai eladták Hegyi Pál és nejének a Hajnal-utca 3. számú házukat 166 D. öles (elekkel 4000 pengőért. ördög András eladta Fogler Károlynak az Áb­rahám dűlőben lévő 800 n. ől földjét 8.50 K kat tjövedelemmel 680 pengőért. Balogh Vince eladta Kószó -Szilveszter és ne­jének a Kraller dűlőben lévő 761 n. öl földjét 8.09 K kat. tjövedlemmel 700 pengőért. Nyári Péter és neje eladták Körmendi Mátyás es nejének a Szentmihálytelek dűlőben lévő 375 n öl földjét 6.33 K kat. tjövedelemmel 1500 pen­gőért. Csikós Antalné eladta Király István és nejé­nek az Alsóvárosi nyomás düőlben lévő 238 n. öl földjét 4.02 K kat. tjövedelemmel 470 pengőért. Hegedűs Pálné eladta Tanács András és nejé­nek a Vclez dűlőben lévő 1 hold 1020 n. ől föld­jét 18.43 K kat. tjövedelemmel 1100 pengőért. Szabó Mihály eladta Pálfy Mátyás és nejének PÁRISI NAGY ÁRUHÁZ RT. SZEGED, CSEKONICS és KISS UCCA SAROK Húsvétra Tojásfesték 1 levél Tojás drazsé cukorka 10 deka Színes tojás bevonó 1 levél Csokoládé kosaras tyúk 8 cm-es Húsvéti locsoló illatszer 1 üveg Húsvéti locsoló illatszer Bádog tojás töltve 12 drb Illatos kölni 3 deka Csokoládé tojás alumíniummal bevonva szalaggal és virággal diszitve cm. 9 11 12 —.02 -.17 -.18 -.18 —.18 -.22 —.24 —.24 15 ár —24 —.48 —.58 —.88" Csokoládé nyul alumíniummal bevonva és szalaggal diszitve cm 8 14 15 18 ár -.12 -.24 Húsvéti diszitett kopár Vatta csirke 6 darab Parfőmöző üveg gumi labdával Csokoládé bonbonier 8 cm Csokoládé kakas 16 cm-es -.38 —48 —.98 —.24 —.98 -.48 -18 Orvosi vélemények és száz éves tapasztalat alapján hirdetjük, hogy gyomorégés, étvágytalanság, emésztési zavarok eseteiben a Cigelka-lstván forrás sóskarbonátos jód-brómos gyógyvizét használja, mig érelmeszesedés, vérbaj, gyulladásos természetű női bajok é a légzőszervek hurufos bánfalmalnak természetes gyógyszere a Cígelka-Lajos jód-brómos gyógyvíz. Kapható minden gyógyvizet árusitó üzletben. Vézérképviselö: Edeskuiy, Budapest, Erzsébet-tér 8 a Debreceni-utca 7. számú házát 155 n. öles te­lekkel 6000 pengőért. Németh Ferenc és társai eladták Magyari Ist­vánnak a Külső Csórva dűlőben lévő 458 n. öl földjüket Gyarmathy András és nejének a Balla­gitó dűlőben lévő 105 n. ől földjét 1.77 K kat. tjö­vedelemmel 600 pengőért. Ábrahám Imre eladta Gyarmathy András és nejének a Ballagitó dűlőben lévő 105 n. ól föld­jét 1.77 K kat. tjövedelemmel 257 pengőért. Nyári Mihály és tsa eladták Varga Illés és tsainak a Röszke 496 számú házukat 561 n. öles telekkel 12.000 pengőért. Nógrádi Kálmánná eladta Király János és ne­jének az Ábrahám dűlőben lévő 1086 n. öl földjét 10.45 K kat. tjövedelemmel 650 pengőért. özv. Berta Antalné eladta Iluszta Lászlónak a Ballagitó dűlőben lévő 181 n. öl földjét 3.05 K kat. tjövedelemmel 325.80 pengőért. Takács Andrásné eladta Bóka Antal és nejé­nek a Ma.darászló dűlőben lévő 624 n. öl földje! 3.73 K kat. tjövedelemmel 400 pengőért. Boldizsár Andor és neje eladták Somogyi Ká­rolynak a Baktóban lévő 491 n. öl földjüket 831 K kat. tjövedelemmel 1400 pengőért Börcsök Géza eladta Jáger István és nejének a Lengyel dűlőben lévő 700 n. öl földjét 3.75 K kat. tjövedelemmel 650 pengőért. Ujabb tétel 150 pengős valódi ezüstrókák megérkeztek. Rosmann szőrmeáruház Sorozzák Szegedet az I. lakbérosztályba! Ezf indHvánuozza o Szegedi Tisztviselők Otthona (A Délmagyarország munkatrásától). A Sze­gedi Tisztviselők Otthona indítványt nyújt bc a legközelebbi közgyűlés elé. Az indítvány javasol­ja, bogy a város törvényhatósági közgyűlése kér­je a kormányt, hogy Szegedet, rendeletének módo­sításával, az I. lakberosztályba sbrozza. Az in­dítványozó egyesület három pontban csoporto­sítja az indokokat: 1. az időszerűség; 2. társa­dalompolitikai szükségesség; 3. a szegedi lakbér­viszonyok. A lakbérek csökkentését a kormány az 1931. évben kapott fölhatalmazás alapján rendelte el az államháztartás egyensúlyának biztosítása érde­kében, az állami kiadások csökkentése végett. Azóta a gazdasági és hitelélet rendkívüli módon javult. A több éven keresztül országszerte elért jótermés a gazdák anyagi helyzetét lényegesen javította. A kormány is elsősorban a gazdák se­gitsére sietett. De nemcsak a mezőgazdák megse­gítése képezte a kormány gondját, hanem gondja volt arra is, hogy az ipart támogassa. Az élelmiszerek és az iparcikkek 1931 óta tar­tő fokozatos emelkedése a fogyasztókőzönség, elsősorban, a tisztviselőosztály kiadásait fokoztn, de ezzel szemben 1931 óta a kormány nemhogy ennek megfelelően emelte volna az illetményeiket, a lakbéreket, hanem ellenkezőleg az illetményeket négyszer, a nyugdijakat ötször csökkentette, s ehhez jött még az 1934. évi az úgynevezett nyug­díjtörvény, amely a nyugdijakat újból mérsékel'e. Most már tényleg olyan helyzetben van a tisztviselő, hogy szükséges, hogy a kormány szo­ciális intézkedéseivel a tisztviselők anyagi hely­zetén segítsen. A tisztviselők nagy része leszo­rult a középosztályból az alsó társadalmi osz­tályba, amely a legszükségesebb életszükségletét sera tudja kielégíteni és életszínvonala napról­napra süllyed. Az állagháztartás egyensúlya is nemcsak hogy helyreállt, hanem nagy többletbevételek mutat­koznak. Ezeket a kormány részben hasznos beru­házásokra, részben adósságok fizetésére fordí­totta és ismét elmaradt a tisztviselők megsegíté­se, holott a kormány fölhatalmazása az illetmé­nyek csökkentésének fönntartására csupán az államháztartás egyensúlyának helyreállításáig szólt. A szegcdi lakásviszonyok" olyanok". Hogy a lakbérillctmények cmplése indokolt. Szegeden már évek óta építkezés nincs; modern lakás kevés van, ezért drága. A szegedi viszonylatban VIII. és VII. fizetési osztályban levő tisztviselők a kül­városokban kénytelenek lakní, mert a modern la­kások bérét nem tudják mai lakbérükből kifizet­ni. A modern 2—3—4 szobás lakások bére Sze­geden általában 900, 1300, 1500 pengő; ilyen la­kásokat általában a IX., VIII. és VII. fizetési osztályban levő tisztviselők igényelhetnek csa­ládjukkal, de a lakbér csak 729, 1000 és 1200 pen­gő. Az I. lakbérosztályban a fölsorolt fizetési osz­tályok szerint 810, 1115, 1418 pengő a lakbér, amely összegek már inkább megközeLitlk azokat a béreket, amelyeket a háztulajdonosok a laká­sokért kérnek. A tisztviselő fölemelt lakbérc igy a háztulaj­donos kezébe kerül, aki azt részben köztartozás fizetésére fordítja és az épitőipart s ezzel kap­csolatos iparokat foglalkoztatja, amely iparok is­mét adóval a kincstárt gazdagítják. Szeged város élete elsősorban a tisztviselőkre van alapozva. A tisztviselők életszínvonalának esése maga után vonja a város süllyedését. Sze­ged elvesztette környékét, elvesztette délvidéki vásárlóit, határváros lett. Fönnmaradása, hala­dása a Délvidék visszacsatolásáig a kormány ke­zében van letéve. A kormány segitsége nélkül sorvadás, pusztulás vár a városra, ez pedig sen­kinek, de elsősorban nem érdeke az országnak és nem érdeke a kormánynak. Szeged a Délvidék kulturközpontja, amely le­felé hirdeti a kulturfölényt, amellyel a határokat ki fogjuk tágítani, de ehhez a kitartáshoz gazda­sági vérkeringés kell, amelynek megindítását Sze­ged elsősorban a kormánytól várja. A Maoy. BCir. nsztálvsorsjáték főárusifói kérik. hogy mindazok, akik a postán küldölt --orsje gyek árát még nem egyenlítették ki. szi . - . jenek a megfelelő összeget sürgősen nifgiiz; ni, mert a nyereményigény csak ugy biztosit­ható, ha a sorsjegyek ára a hiv. megállapított S0 fillér költségátalánnyal egyült a hözás előtt kiegyenlittetett. Aki azonban bármely oknál fogva a sors­jegyeket nem akarja megtartani, szíveskedjék azonnal visszaküldeni az illetékes helyre, mert az idejében ki nem fizetett sorsjegyek semmi jogot nem biztosítanak, a föárusitóknak azon­ban kárt okoznak, ha azokat nem kapják visz­sza. 'A búzások április 4-én kezdődnek!

Next

/
Thumbnails
Contents