Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-19 / 88. szám

Szerda, 1939. április 19. -DELMAG7ARORSZÁG 14 évről S hónapra szállította le a tábla a testvérgyilkos Keszég József büntetését Szándékos emberölés büntette helyett gondatlanság miatt mondották ki bűnösnek 3 tt<*i (A Délmagyarország munkatársától.) Az év elején tárgyalta a törvényszék a testvérgyíl­kossággal vádolt Keszég József 23 éves fiatal­ember bűnügyét. A törvényszék szándékos em­berölés bűntettében mondotta ki bűnösnek Ke­szég Józsefet és íl évi fegyházra ítélte. A tör­vényszék a vádlott és a tanúk vallomásából kétségtelenül megállapította a szándékos em­berölés tényét, ennek alapján szabta ki szigo­rú ítéletét. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy Keszég József 1937 áprilisában szabadult a Csillag-börtönből, ahol 2 évi és egyhónapi börtönbüntetését töltötte. 1938 október 7-ig nem dolgozott, nappal aludt, éjjel kártyázni, meg lopni ment. Pisztolya is volt, ezt az alsóváro­si temetőben rejtegette s csak néha vette elő tisztogatás végett Október 7-én reggel 39 éves Mária nevű nővére pénzt kért tőle, amit Ke­szég nem is tagadott meg testvérétől. Később Keszég Mária másodszor is pénzt kért öccsé­től. Amikor ez megtagadta a kért összeget, 'nő­vére szemrehányást tett neki bűnös életmódja miatt. Keszég ekkor tisztogatásra előhozott re­volverével közelről lelőtte nővérét, aki éppen az asztalnál ült és szöllőt evett. A vádlott a törvényszéki főtárgyaláson ta­gadta, hogy szándékosan lőtte le nővérét Azt állította, hogy véletlenül süt el kezében a re­volver. A törvényszék ítéletét megföllebbezte. Az ítélőtábla Cilrry-tanácsa kedden tár­gyalta az ügyet és az íratok átvizsgálása, va­lamint a vád- és védelem újabb bizonyítékai­nak meghallgatása után arra a meggyőződésre jutott, hogy a vádlott nem szándékosan lőtte le nővérét, a pisztoly véletlenül sűH el. Ennek megfelelően szándékos emberöés helyett gon­datlanságból okozott emberölés miatt mondot­ták ki bűnösnek és a törvényszék U évi fegyházbünte­tését megsemmisítve 5 hónapi fog­házra ítélték. Horánszky Miklós dr. főügyész az ítélet ellen semmiségi panaszt jelentett be. Á felsőház befejezte a zsidójavaslat tárgyalását Glattfelder Gyula püspök nagy beszéde az egyház álláspontjáról — Elfo­gadták a bízottsági módosításokat és két kisebb kiegészítést Budapest, április 18. A felsőház hétfőn általá­nosságban a bizottság módosításaival elfogadta a zsidójav3slatot, kedden rövid, háromórás ülésen letárgyalta a részleteket. Ezzel a javaslat vitája véget ért, most a módosítások miatt visszakerül a képviselőházhoz. Tiz órakor kezdődött az ülés Az 1. szakasz­Iiorzó Mozi Szerdától péntekig Nagy nevető műsor I Kétórás kacagás! ll hODorios csalid Szatirikus bohózat. Fősz.: EWERET HORTON 5, 7, 9 Bei városi Mozi ma, holnap és holnapután GIN'GER ROGERS és FRED ASTAIRE Táncolj, szeress! a világ leghíresebb táncos szinészpárjának káprázatos filmje: Jobb, mint a „Continental" Vidámabb, mint a „Dalol a flotta'' Szellemesebb, mint a „Roberta" Pompásabb, mint a „Top-Hat" egyszóval, a Légremekebb táncos, zenés film, nagyon kedves, épkézláb mesével 5. 7. 9 hoz elsőnek G'aár Vilmos szólt bozzá. A módo­sított formát, továbbmenően módosítani akarja, hogy csak az apa származását kellene bizonyí­tani. Ezután Balogh Jenő szólalt fel. Nekünk egy rosszul szerkesztett — mondotta —, jogi szem­pontból erősen kifogásolható, alapelveiben meg nem felelő javaslat ellen van kifogásunk, de a magyar ifjúságot nii legalább ugy féltjük, mint a legvadabb antiszemiták. Nem fogadhatom et azt a megoldást, hogy másoktól vegyük el a ke­nyeret a magyar ifjúság érdekében. Ennek az ú-igyl<édesnek nem lesz határa, ha az állásban levő zsidók állására irigykednek, utána majn irigykednek a nagybirtokokra, -az egyházi birto­kokra. bármelyikünk pozíciójára és itt már nem lehet határt vonni. Ennek a törvénynek az lesz a következménye, hogy siberek, a becstelenek majd itt maradnak és a beolvadt, művelt, önérze­tes hazafias magyar zsidóság lesz kénytelen ki­vándorolni. Az általánosítás ellen tiltakoznom kell. Egv népcsoport, vagv ha ugv tetszik, faj el­len kollektive eljárni nem lehet, antiszemitizmus, de nem igazság és nem jogi alap. Glattfelder Gyula dr. megyéspüspök emelkedett ezután szólásra. Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter — mondotta —, sokakat érintő és súlyos törvényjavaslat tárgyalásánál konciliáns hangot ütött meg, igyekezett nymn­lommal és tájékozódottsáagal védeni álláspontját, de egyetlen szó nem talált beszédében annak kon­statálására, hogy a felsőház tradícióival, lelki beállitottsáeával, etikai felfoeásával, jogérésével szemben micsoda áldozatos lépést tett, mikor végül elhatározta, bogy ezt a javaslatot másáévá teszi. Itt nem zsidókérdésről van szó a felsőház szempontjából, hanem mélvenjáró jogi, alkotmány­jogi és etikai problémákról, amelyeket a felsőház minden tagja átérzett és annál nagyobb az áldo­zat, amelyet hozott, mikor megmutatta, böffenem kíván harcot a kortnánnval, nem kiván harcot a másik Házzal és nagy egészében e javaslat mellé állt, • — Ne méltóztassék impressziók, szenvedélyek hulláma a'att elutasítani az asszimiláció elvét, az asszimiláció lehetőségét — foivtntfa beszédét Le szeretném .szögezni ho"v az. amit eddiw.az asszi­miláció e'len fe,u"">7tak. hínetétikiw élláLnent. A kereszténységnek igenis van asszimilációs hatása. > A keresztség felvétele, a keresztény nevelés, a Ke­resztény társadalmi környezet és a keresztény szellem óriási hatást gyakorol, arait senki sem vonhat kétségbe. — Az önök belátásához, értelméhez akarok" egy világos, tiszta szőj intézni: ne engedjék ma­gukat hirtelen támadt pszméktől, divatoktól, jel­szavaktól elsodorni. 1895-ben, mint fiatal egye­temi hallgató szemtanúja yoltam annak, amikor egy üvöltő tömeg lehurrogta és leköpte a felső­házból jövő hercegprímást, mert az ki merte je­lenteni, hogy nem kell talán a zsidóságot teljesen' egyenjoguvá tenni. Szerintem ugyanez a tömeg, amely akkor megköpdöste az ország prímását, mert a zsidókérdésben nem ment el addig, mint ők, most ablakbetöréssel, tüntetésekkel, fenyegeté­sekkel akarja a másik szélsőségbe csapó mentali­tását érvényre juttatni. Akkor is a prímás védte az* igazságot a népszerűtlenséggel szemben, ma is az ország hercegprímása áll a keresztség állás­pontján. Ne engedjék uraim elsikkadni azt. ami egész nemzeti voltunk és keresztény civilizá­ciónk alapja, ne engedjék az igazságokat és ténye* ket elbomályos tani. ne engedjék a szélsőséges jelszavaktól és divatoktól eltéríteni magukat a keresztség szent­ségétől. AlFanak" a gondolat mellé, bogy a tereszfségnelí igenis van asszimiláció? ereje és ne vonják két­ségbe a keresztség uj életet biztosító hatását. i — Akik hisznek, kérem, ne viszonozzák a szen­vedélvek kitörését hasonló kitöréssel. Ne ijessze meg őket -a mennydörgés és a vihar, no rémülje­nek meg, mert a legnagvobb vihar után is kide­rül az ég és nagy öröm lesz ráébredni intaktságnk­ra, tiszta lelkiismeretükre. Én azokért is imádko­zom. akik nem hisznek: akik azt állítják, hogy a keresztség nem asszimilál. De értsék meg a ke­resztény egvház állásfoglalását, boffv a kere-z­ténvség számunkra nem egy egyenruha, nem egy ielvénv, nem egy cserkészruha, hanem lelki újjá­születés. Krisztus misztikus kegvelme, amit nem lehet matematikával lemérni, csak bittel hinni. — Az én gondolatom az — folvtalta a püspölc —. hogv olyan törvényt kell hnzni, amely „ tra­gédiákat legalábbis a minimumra csökkenti és ha: nincs módunk elfogadtatni mindkét Házzal azt az álláspontot, amely a keresztség teljes honorálá­sát jelenti, akkor legalább enyhítsük igy a tör­vényt. — Az összes antiszemitáktól hallottam, hogy mindegyiknek van egv kivételes zsidó barátja. Nekem ilyen zsidó barátom nincs, de vannak igen nagy számban volt növendékeim, akik kezdő pvn korom óta jöttek hozzám, kitárták lelküket és azt mondották, hogv kereszténvek akarnak lenni se­gítsek nekik. Papi müködésm alatt sokan jöttek" hozzám ezzel a kéréssel. Tudom, hogy vannak olvanok is. akik besurrantak az effvházba. de igeri sok van olyan, akiről látom, hogv keresztény mentalitást kanott és ezekről azt szavazom meg. hogv ez nem igaz. Méltóztassék az én helyzetem­ben az én lelkiállapotomban magukat bploélni és meff.értcni, hogy ez számomra erkölcsi lehetetlen­ség. — Kérem, hogy az együttes bizottság íavasla­tát fogadják el. aminek következlében az érde­kelteknek legalább egv részét és értékesebb ré­szét mentesilik és ha nem sikerül az eevházak képviselőinek teljes egyenjogúságát biztositant minden hívőnk számára, leffaláhh az a vigaszta­lásunk legyen, hogv a fájdalmak és áldozatok vi­selőinek számát lehetőleg csökkentettük. íTTosz­szantartó tans fogadta a megyéspüspök nagyhala­su beszédét.)' Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter a felszólalásokra adott válaszában arról beszélt, hogy egyéni elbírálás lehetetlen, ezért kellett ál­talános szabályokat megállapítani. A javaslat vi­szont azért tartalmaz sok kivételt, mert nem akar teljesen általánosítani. A módosítások társvalásn Két nagy esemény a SZÉCHENYI MOZI-ban Szerdától minden nap 5. 7. 9 1. Hazatéri a RuténfOM Történelmi filmriport a Kárpátok hazaérkeze­séről. — A magyar feltámadás második feje­zete. , DARLAY CIRKUSZ Nagyszabású cirkuszrcgény. Hans Albers olso Parisban készült filmje. Francoise Rosay és Caniiila Horn.

Next

/
Thumbnails
Contents