Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)
1939-04-16 / 86. szám
Vasárnap, 1939. április T153. DÉLMAGYARORSZÁG 13 Mécs László, a szegények költője ..Kongatom piros harangom, Ifjú szivem dongatom". Fougyos, félmeztelen, kiéhezett emberek görnyedten viszucb egy hatalmas keresztet. Körülöttük holttestek, lábukkal koponyákba rúgnak. Sokau mar neiu bírják a terhet, reményvesztetten dűlnek ki. bogy ők is basoiijóak legyenek a holttestekhez, amelyek között borzadva lépkedtek. Ezek így élve is holtak. De a rongyos csapat élén a keresztet szorosan magához ölelő pap halad. Izmai feszülnek a teher alatt, szeme előrenéz, vissza sem pillant a kidőltekre; ajkai egyre ismétlik: Én megtartom Jézus tanácsot: ,.A holtakat hagyd. haád temessék a. holtakat!" S hogy a vidámság ritmusában törés ne essék, én most már csak élőket nézek. Igy vezeti a rá bízottakat Mées László. Sokat bízott fá Isten, biszen pap, költő, magyar, aki jóidéig távol testvéreitől kongatta pirös harangját, ifjú szivét. Beszélt ez a harang Istenről, istengyermekségről, a papi lélek küzdelmeiről. de legtöbbet beszélt.-sírt az emberi nyomorúságról. Igen! Mées László elsősorban az elesettek, az élettől elrúgottak, a -nincstelenek költője. Ez természetes is. Ö Krisztus papja, apostol, aki szent , küldetéssel jelenik meg a szegények roskadozó viskói között, fölkeresi őket penészes, betegséget lehelő odúikban. \ nyomorultak jajkiáltása az első barangköugás, amelyet apostoli lelke szűnninemakaró zúgás<á erősít. Beleliarnugozza az emberek fülébe, hogy a megoldás uem alkuimi könyöradomány odavetése, hanem állandó, komoly segíteniakarás. De a, panaszos sóhajtásba a szegény ember szitkot Is vegyit az ellen, akiről azt hiszi, bogy igazságtalanul sújtja őt. A papköltő szelíd szava lefegyverez és megnyugtat: ... Nem az Isten büntet, Isten jó, de a Bűn büntet, meg bennünket. A vígasz azonban ti em csak üres szó, nemcsak másokat sürgető fölszólítás, hanem önmagán kezdett (példaadás. De nem is húzódozó kényszerűség, hanem az igazi segíteni Vágyás. Nem kívánja ezért elismerését, üres tapsokat, dicséretet; a jótett magában hordja jutalmát: ...szeretek látni nyolcvan gyermeket tőlem kapott cipőben. Míg zenélnek a víg vipök a bús világon: nyolcvanszor érzem atyasagóm. Atyja övéinek. Tudja, bogy gyengék", bogy nehezen tudnak ellenállni pénzakarnokoknak. de nem süketek Tsten szavának hallására. Hamu ez a uép, ez a tömeg, de a hamu égő zsarátnokot takar, amely gyújtani képes. A földgöröngyöt sem becsüljük sokra, pedig ez adja kenyerünket. Szeretünk a koldusok feje fölött elnézni s ilyenkor mindig elfelejtjük, hogy ők szülték a világnak a Királyok Királyát, ők szülték Jézus Krisztust! Ezeké ő égészen. Lehetne másoké ís, lehetne diákoké, a tudományé, a művészeté, a gazdagoké. De a lélek vonza őt s odamegy, ahol legjobban várják. Várják Parisban akadémifludapesT mmw us üzletét 1939. junius hóban Klauzál tér 7. szám alá a Mer s ds f a ces mellé lutiiezi ai. kúsok. várja a magyar főváros közönsége.Tárják fiatalok, várja rendje, de tudja: legjobban szegényei várjak! Megy egyik városból a másikba, egyik elöudót'-ó a másikat követi, s a cél: kis plébániájára megrakott méhként viszszatérni. Egy elmondott költemény meztelen lábat befödő cipőbe válik, egy csengő rim boldog gyermekkacajt fakaszt, sorokbon lüktető •ritmus-reményvesztett anyaszívet serkent életadó dobogósra. Egy előadást bezáró tapsvihar egy kis felvidéki plébánia biveiuek hálálkodó örömujjongásává válik. A költő sok mindenről énekel. \ papköltőről kétszeresen elmondható ez. De mindig vau egy bong, amelyet különösképpen kihallhatunk énekéből. Mécs László lírája az isteudíeséret himnusza. Papköltő o, az Isten heroldja. De Istent közvetve is tudja szemlélni és ez az emberen keresztül való Isten-nézés költészetének egyik legjellemzőbb vpnása. Ö maga ad ennek hangot, amikor ezeket írja; ... nemcsak a. hősök cs a szentek, de Zrínyin, Szent Istvánon át egészen Gógig és Magögig munkások, anyák, katonák kell használni, amelyet' d Tej?" többen utánoznak, ha siker* telenül is. Biztos, enyhe,-"fS^ dalotnmentes hatás iellenízi ékrn TIN pici KasbaTtó dragéekat. Este 2—3 szeTB Arttol bevéve, reggelre kellemes ürülést biztosi* szent találkája folytatódik « Szóban, mit most én kimondok... Hallgassuk szavát, figyelmezzünk a kongd piros hangra, hátha számunkra is van mondanivalú.ja. Teológus, Zsulán Pál ás cipészek, KtflCSEUUTCA 4, Késeltünk: . I, oszt url, női és tlsstl cipőkét • p» ; gánsabte Hivat szerint, valamint tiszti lorinl y99}6 "limákisl és ert*op44 cipőket, 1 ,MI Nemzeti Takarékosság tagja. « Elitéltek hú romáramfolvajt (A, Délmagyarország munkatársától.) Pavosz áramlopási ügyben tartott főtávgyalást a törvényszék egyesbírája. Pcrcón József villanygyárl munkás -és "felesége, valamint sógora Tamás István" lakatosmester voltak az ügy vádlottjai. Peron József -házuk padlásán rejlett vezetéket készített és azon át lopták az áramot a fővezetékről, világítiWh<>2, villamostűzbelybez, rádióhoz. Taiuás István lakatosmester műhelyének gépeit-is ezzel az árammal hajtotta. A lopásra akkor jöttek rá, amikor a gázgyár megbízottja fölülvizsgálta az áramszámláié órát. A gázgyár megbízottjának feltűnt, bogy a villamos főzőlap működik, az óra vi sso-Ut nem mozog. Észrevételét jelentette a gyárban. ahonnan bizottság ment ki Perónék GyTla püspöktelepen levő házához. Amire a bizottság megjelent, akkorára kioltották a titkos vezetékből az áramot, a talált tárgyi bizonyítékok alapján azonban a. gyár megtette. a följelentést. Peron József a törvényszéki főtárgyaláson azzal védekezett, bogy vem tudott a pad• Igson levő vezetékről. Peron né bevallotta, hSgj a vezetéket ő készítette Nagy István nevű ismerősével együtt azalatt az idő alatt, amig férje Budapesten volt. A törvényszék lopás bűntettében mondotta* ki bűnösnek a bárom vádlottat és 100—100 pen- x gő pénzbüntetésre ítélte őket. Az ítélet jogerő?. Hol épitsék föl a tanyai uj iskolát? A üávorka-düllő helyett inkább Alsóközpont és Irodasor között van szükség iskolára (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton este Szegedre érkeztek H e r t e í endy Jenő dr. és Damjanovics Lajos dr. miniszteri tanácsosok, a kultuszminisztérium kiküldöttei. A miniszteriális vendégek -v itéz Szabó Géza dr. tanácsnok és Kiss Károly tanfelügyelő társaságában vasárnap meglátogatják a Ruki-iskolát, amelyet egy tanteremmel fognák kiböviteni a nyár folyamán. Ugyancsak meglátogatják az alsótariyai .lávo.-ka-di'ilőt. ahová a kultuszminisztérium — állttólagosan megnyilvánult kérelemre — elemi iskolát szándékozik építeni. Ezekkel a látogatásokká!, kapcsolatban fölhívjuk a miniszteri kiküldöttek figyelmét arra, hogy a való helyzet az. hogy a .fávorka-dülöhen nincs s/iihseg elemi iskola 'építésére. Ugyanis, fia itt elemi, iskolát 'építenek, akkor b Klébelsberg-isk'ola második tanerője válik fölöslegessé. Már a mórahalmi iskola épitése is elhibázott dolog volt. Két tantermet építettek ehhez az '-'-ólához és a két tanteremhez máig is egyetlen tanerő van. Ez az érdeklődés nyilvánvalóan n közelgő válaszfáknak kös/önhetö. Eevetleii gyermek sir.es pedig itt. akinek két és fél kilométernél nagyobb távolságot kellene megtennie, holott az előirt határ- csupán 3 kilométer. Az államnak kerülne fölösleges kiadásba, ha a mó*,táni helyszíni szem•'h/H: lén a miniszteri kiküldöttek félreinformáltatná'k magukat. A Jávorka-dülöben lakó gyermekek it niórabalmi; a Klebeisberg- és zákányi iskola növendékei. Ha azonban mindenárofi iskolát akarnak építeni. építsenek nz alsóközponti és az irndasori iskola között. Itt megvan a 6 kilométeres távolság. ,\ gyermekek nagyobb utat tesznek meg, mint hárem kilométert, hogy az alsóközponti, királybatmi. vagy -a Szent Imre-iskolához jussanak. A látogatással kapcsolatban fölhívjuk a Figyelmei arra is. hogy a tanyára kevesebb női fanerítf nevezzenek kj. Egy-egy iskolába csak női tanerőt .egyáltalán ne nevezzenek ki. A tanyai tanijfl nemcsak a gyermekek, hanem a felnőttek nevelője is. S még valami, amire föl kell hívni az illetékesek figyelmét. Nyugdíjazás elölt ne nevezzenek ki a tanyára tanitókr.t, mert ezek szintén alkalmatlanok. Szeged ételiát a tanya is) a második lakbérkörzetbe "esik s igy érthető" az a törekvés, hogy mindenki innen akar nyugdíjba menni. Da: már az államkassza — -ugy látszik — bírja is, leavenek tekintettel a jövő nemzedékre, amelynek nevelésére a • tanyán fokozott. figyelemmel kell lenni.