Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-14 / 84. szám

4 c» Sir John Simon kincstári kancellár ndja át helyét Wintson Charchillnak és Edennek. A kormány wylíntkozeltát helyesli. Az albán esc­Budupcst, április 13. Több tanácskozás után —* mint ismeretes — a felsőház albizottsága kidol­gozta a kormány által is elfogadott módosításo­kat a zsidójavaslathoz, csütörtökön az együttes bizottság ült össze élénk érdeklődés mellett, hogy u javaslatot letárgyalja. T ö r c k y Géza elnök nyitotta meg a bizottság íilcsét. Görgey László ismertette az albizottság állal elfogadott javaslatokat. G a á r Vilmos nem helyesli, hogy a javasolt módosításban szülőkről van Szó és nem egyedül nz apa a meghatározó. Az izraelita hitközségek 1831-ig nem voltak kötelesek anyakönyveket ve­zetni, éppen ezért a szükséges anyakönyvi kivo­natok beszerzése nem Ichctecges. Igy a nyújtott kedvezmény megvonását jelenti. P a p p József arról beszélt, hogy az egységes politikai nemzet fogatnia azt kívánja, hogy mi­nél kevesebb oszfálykiilönbség legyen, már pe­riig n szakasz elfogadása esetén uj oSztályküIünb­séget állapítunk meg: a faji osztálykülönbségen Prónay György báró kijelentette, hogy a niódosités nem elégíti ki. Továbbra is fenntartja azt a módosítását, amelyet a bizottsági vita so­rán Ismertetett. Glnttrelder Gyula püspök szólalt fel ezután. Megállapította, hogy az uj sza­kasz nem felet meg a teologiai álláspontnak és nem felel meg a keresztény dogmatika álláspont­jának sem. A politikusnak azonban mindig cclsze­riiségi szempontokat kell szem előtt tartania és két rossz köziil a kisebb rosszat keli elfogadnia. Ravasz László egyetért Glattfelder Gyula felfogásával, 'amihez hozzáteszi még, hogy refor­mátus szempontból sem az első szakasz, sem pe­dig az egész törvény a keresztség szentségét nera érinti. Raffay Sándor kijelentette, hogy ő sem iátj$ eloszlatottnak az egyházak aggodalmait, de elis­meri, hogy a kérdést nyugvópontra kell juttatni és ezért elfogadja az albizottság által iavasolt DÉLMAGYARORSZAG menyek ellenkeznek az angol—olasz egyezmény­nyel, de nem kívánja az egyezmény felmon­dását. módosítást, jóllehet, kifejezést ad a lelkében élő ellenérzéseknek. Józan Miklós felvetette a kérdést, hogy sza­bud-e ilyen mélyen belenyúlni családok életébe, mint azt a javaslat teszi. A vita után Tasnádl Nagy András igazságügyminiszter válaszolt a felszólalásokra. Hangsúlyozta, nem helytálló tehát az a beállítás, bogy ez a javaslat bárkit is visszazsidósitana. Azok a módosítások, amelyeket az albizottság elfogadott, nem a kor­mány módosításai, mert a kormány a javaslat eredeti elfogadását kéri a felsőháztól. A kormány kérni fogja a képviselőházat, hogy járuljon hoz­zá ezekhez a módosításokhoz. Az albizottság által javasolt módosításokon túlmenő javaslatokhoz azonban ilyen közvetítést nem vállal. Az igazságügyminiszter örömmel üdvözölte Glattfelder Gyula püspöknek . és mindazok­nak a felszólalását, akik a törvényhozás két háza közötti összeütközés elkerülése érdekeben a javas­latot az albizottság által javasolt módosítással elfogadásra ajánlották. Az 1. szakaszt ezután a bizottság az albizott­ság módosításával elfogadta. Az ötven kivételről szóló módosítást tárgyalták ezután. Az egyesitett bizottság ezt a módosítást is el­fogadta azzal a változtatással, hogy az első év­ben nem ötven, hanem legfeljebb száz személyt lehet a bizottság egyhangú htározatűval mentesí­teni. A frontharcos szakaszt az albizottság a kitüntetettek leszármazóira ter­jesztette ki. A hadirokkantakra vonatkozó szakasz­nál, ahol az eredeti törvényjavaslat kritériuma az ötvenszázalékos hadirokkantság, az albizottság a mentesség kiterjesztését indítványozza azok fe­leségére és gyermekeire is, akik a törvény ha­tálybalépésekor hetvenöt vagy százszázalékos ha­dirokkantak. I'rónny György báró a törvényjavaslat niá­Szerda, 1939. április 19. sodik szakaszának rendelkezéseit kegyetlennek és a magyar lelkiséggel ellenkezőnek tartja, Prónay György báró bejelentette, hogy a plenáris tárgyalás során több, mint száz olyan tábornok nyilatkozatát terjeszti be, akik a világ­háborúban résztvettok és kijelentik, hogy a Ká­roly csapatkereszttel kitüntetett tűzharcosok a nemzet osztatlan hálája és elismerésére váltak érdemesekké és ezért a hagyományos bajtársias szellem megköveteli, hogy a hadrakelt seregnek minden Károly csapatkereszttel rendelkező, vagy más hadikitiintetésscl biró, illetőleg hadifogságot szenvedett, megsebesült vagy megrokkant, egyéb­ként nemzethü feddhetetlen tagja, az ilyennek hit­vese, özvegye, árvája és utódai ugyanozkkal a jo­gokkal rendelkezzenek, mint bármelyike azoknak a teljesjogu magyar állampolgároknak. akik a vi­lágháborúban részt nem vettek. Tasnádi Nagy András Igazságügyminisz­ter válaszában kijelentette, hogy minden százalék", amelyet a zsidó hadiérdemeseknek juttattunk, a keresztény hadiérdemesek elhelyezkedési lehető­ségét csökkenti. Nem arról van szó, mintha leki­csinyelnék a zsidók hadiérdemeit. ellenkezőleg, nagvobb mértékben veszik figyelembe. Az együttes bizottság a második paragrafust az albizottság által módositott szövegezésben fo­gadta el. A politikai jogokról szóló 4. g-nál Prónay György aggályosnak tart­ja a felsőház paritása szempontjából azt a ren­delkezést, hogy zsidót a felsőház tagiává megvá­lasztani nem lehet, annak törlését kérte. Láng Lajos szerint fizikai lehetetlenség a választójog elnyeréséhez megkivánt kellékek be­szerzése. A javaslat tehát csak papíron ad vá­lasztójogot a zsidóságnak. A zsidóság is meg van elégedve azzal, hogv az 1867. óta itt élő zsidók­nak van választójoguk. A javaslatnak ezen ren­delkezését azonban lehetetlenség végrehajtani. Tasnádi Nagy András igazságügyminisz­ter: Aki bejelentette, hogy a javaslat értelmében zsidónak tekintendő ha szavazati jogával élni akar. igazolni köteles, hogy a választójog előfel­tételeit kimutatta azzal, hogy szüleinek 1867. előtti magyarországi származását bizonyította. Négy hónapon belül tartaridő választás esetén csali magát a születést kell bizonyítani, elsősorban anyakönyvi kivonattal, dc ha ez nem áll rendelke­zésre. más okiratokkal is, amelvekrP nézve meg­kötöttség nem lesz Az újonnan összeállítandó választói névieavzékbe való felvétel kérdéséhen panasznak lesz helve a közigazgatási bíróságnál'. Az elmondottak mutatják, hogv a szakasz nenr tartalmaz lehetetlen kívánságot s különösen a 4 hónapon belül bekövetkező választások esetére is keresztülvihető feltételeket köt ki. A bizottság a szakaszt eredeti szövegében fo­gadta el. * A (JéTiiiSní ülésen a 14. szakasznál, amely az ipari gazolván nyok és engedélyek kiadásával kapcsolatban tartalmaz intézkedéseket, báró Prónay György, Biró Zoltán és vitéz Barczi-Barcen Gábor szó­lalt fel. Tasnádi Nagy András igazságügyininisZr­ter: Az önálló vállalkozásra is meg kell ad­ni a keresztény ifjúságnak a lehetőséget és ép­pen ezt akarja a szaaksz biztosítani, amikor elrendeli, hogy mindaddig, amíg a zsidólr arányszáma a 6 százalékon felül van, iparenge­délyt kereszténynek kell kiadni. Ha olyan ren­delkezést vennének fel a végrehajtási utasí­tásba, hogy a zsidók iparengedélyét halálozás esetén az örökös kapná, voltakép a mai álla­potot tartanák fenn. A bizottság a szakaszt változatlanul fogad< ta el. A 17. szakasznál a vita megkezdése elötf Tasnádi Nagy András igazságiigyminisztetj utalt azokra az aggodalmakra, liogy a zsidó birtokokat kivétel nélkül teljes egészében igénybo veszik, holott mintaszerűen kezelt zsi­dó birtokok is vannak. Kijelentheti, hogy a földbirtokok igényhevételénél, ami úgy sem történhet egyszerre, a birtokpolitikai szüksé­gesség adta határok között továbbá a minta­gazdaság szempontjából megfelelően az észre­vételeket figyelembe veszik. As együttes bizottság ez'után a javaslat részletes tárgyalását Befejezte és el farost a* hogy a tárgyalásra a sürgősség kimoftSátdi kéri. A francia hormánu döntései Pár 'is, április 13. Á francia kormány csü­türlökön nyilvánosságra hozta az államtanács döntését. Daladier miniszterelnök e dönlé­M-ket a következő kijelentések kíséretében kö­zölte a sajtóval: n -­— "Azért hoztunk katonai intézkedéseket, hogy minden meglepetés ellen szavatolják Franciaország és birodalma halárait. Folytai­tok azt a diplomáciai akciót, amely szükséges a béke fenntartásához és az összetartás meg­sziflrditása utján, amelynek egyesíteni kelle­ne a közös veszedelem előtt minden országot, amelv el van szánva, hogv megőrzi szabadsá­gai. A franeía nemzethez tehát a következő nyilatkozattal fordulok, amelyet a köztársaság kormánya Nagvbritannja kormányával közös egyetértésben állapított meg: — A francia kormánv a legnagvobb fontos­ságot tulajdonítja annak, bogy elejét vegye a Földközi-tengeren és a Balkán-félszigeten a slutusduo minden módosításának akár erő­szakkal, akár erőszakos fenyegetéssel. Tekin­tetbe véve azokat a különleges aggodalmakat, melyeket az utóbbi betek eseményei okoztak. a francia kormánv következéské­prn különleges biítositékot adott Romániának és Görögországnak, • h >gv abban az esetben, ha olyan akciót kezde­nének, amely világosan fenyegeti Románia, vagy Görögország függetlenségét és lia a ro­mán. vagy a görög kormány ugv vélné, hogv életérdeke egész nemzeti erejével kell annak ellenállnia, a francia kormánv kötelezőnek fogja tartani, hogy haladéktalanul megadjon minden hatalmában álló támogatást. — A franlia kormány örömmel fogadta An­glia és Lengyelország közös kötelezettségvál­lalását. Másfelől a francia lengyel szövetséget ha­sonló szellemben megerősítette a francia és a lengyel kormány. — Franciaország és Lengyelország haladék­talanul és közvetlenül szavatosságot ad a má­sik félnek mindennemű közvetlen vogv közve­tett fenyegetés ellen, amelv életérdekciket érin­tené. Még ma közlik nagyköveteink ezt a nyi­latkozatot valamennyi érdekelt kormánnyal és különösképpen Törökországgal. Franciaországban: egymillió ember iegyverben London, április 13. Franciaország figyeli az európai eseményeket, — jelenti a Daily Te­legraph, — do minden eshetőségre felkészült. A francia flotta, amelynek egységeit már na­pokkal előbb összegyűjtötték, szerdán este ki­futott kikötőjéből. Egymillió embcf áll fegyverben Francia­országban, ez a szánt azonban emelkedni fog bét végére. Posta, táviró és küldöncök útján történnek a behívások. A Maginot-vonal le­génysége már régebb idő óta teljesen készen­létben áll. A felsőház egyesitett bizottsága letárgyalta a zsidójavaslatot Az albizottság módosításait fogadták el — A kormány fentartja az eredeti javaslatot, de kéri a képviselőházat, hogy fogadja el a módosításokat

Next

/
Thumbnails
Contents