Délmagyarország, 1939. április (15. évfolyam, 75-98. szám)

1939-04-13 / 83. szám

bECMAGYARORSZÁG Csütörtök 1959. április IX HÖLGYEIM! ha ölesén és elegánsan akarnak oífözkötlns keressék tei Saálné Fririmann Teréz női divatszakmát, Zrinví utca 10 Három az egyetembarátok természettudományi szakosztályában (A Dévaagyarország munkatársától.) Az Egyetem Barátainak Egyesületének természettudományi szakosztálya szerdán délután szakülést rendezett. A szakülés első előadója Gö'csei Imre .volt, aki a Lycopodialis spóráival foglalkozott. Bevezetőben röviden megemlékezett az eddigi spóravizsgálatokról. Megállapította, hogy Kümmerle, Erdtmann, Meinke vizsgálatai nem dolgozzák föl a náluk található összes fajokat. Viszgálatainak célja annak megállapítása volt, hogy van-e a spórák között morphológiai különbség és a spórák alapján meghatározható-e a növény? Az előadó bemutatta végül az általa összeállított határozókulcsot, amelynek alapján a Lycopödiales alakjai felismerhetők, valamint a spórákról készített rajzokat is. Kovács József a búza epidermis sejtjeinek változandóságáról tartott előadást. Az előadó ismertette módszerét, amellyel a búza száráról, lévélhüvelyéről, levéllemezéről és a kalász egyes részeiről epidermis sorozatot készített. Ezek alapján megállapíthatta, hogy más a szár, a hüvely, a levéllemez és az ezek átmenete közti interklarális növekedési zóna epidermis szerkezete. A nagy érdeklődéssel kísért előadás ütán Szalai István az „özönfa" meghatározását taglalta szövetani alapon. A kitűnő előadó a gyerg.vói medencében, a Maros áradásai alkalmával előkerülő hatalmas, fekete-barna tölgyfatörzsekkel foglalkozott, amelyeket az ottani nép „özöiifá"-nak nevez. Szalai István keresztmetszetekkel készített és mikroszkopikus vizsgálataival bebizonyította, hogy az „özönfa" kocsányos tölgy. Mindhárom előadás a megjelentek körében őszinte sikert aratott. Indítvány a tiszai rakpart átkövezésére és az újszeged! liget kibővítésére (A Délmagyarország munkatársától.) Wagner Ferenc törvényhatósági bizottsági tag két rendkívül érdekes indítványt juttatott el a polgármesteri hivatalhoz azzal a kéréssel, hogy azokat a legközelebbi közgyűlés elé terjesszék. 'Az első indítványban Wagner Ferenc fölhozza a régi panaszt, hogy a tiszai rakpart egyes részein a romlott kövezet miatt alig tudnak közlekedni. Miután a városnak nincs pénze ahlioz, hogy a rakpart kikövezését az útjavítások programjába illessze, más megoldáshoz kell folya-. modni, hogy ezt az anomáliát mégis meg lehessen szüntetni. Harminc évvel ezelőtt a város Tisza partjának azt a részét, amely a Tisza Lnjos-köruti lejárótól a volt Szegfü-utcáig terjed, egész szélességben alapozott bazalt kockakövezettcl látta el. A kövezett területnek egy részét, még pedig a partfal felé eső oldalt, nem használják, mert azt a részt a hajózást társaságok rakpartterületnek hasznú' ják és igy a forgalúm szempontjából fölösleges, hogy itt ilyen elsőrendű kövezet feküdjék. Utasítsa a város a mérnöki hivatalt, hogy ezen területen az ott hiába fekvő kövezetet szedjék föl és ennék anyagából a volt Szegfü-utcátó.I kezdődően egy körülbelül A méter széles kifogástalan kocsi utat építsenek addig, ameddig a nyert kövekkel a jó ut a híd felé meghosszabbítható és az itt kikerülő hasi lőtt kővel burkolják alap nélkül azt a részt, amelyen az emlitelt rakterűiét fekszik és ahol egy hasított kőburkolat is megfelelő. Ez a munka lehetővé feszi, hogy a rakpartra érkező súlyosan megterhelt kocsik a hajókat mennél hosszabb uton, megfelelő kövezeten közelíthessék meg. Ezenfölül megemlíthető, hogy azon a helyen, ahol a jó kövezet fölszedendő, a rakpart ugy is el van sülyedve és az azon fekvő kövezetet úgyis át kell rakni. IMéretgk hiányában megállapítható, Hogy nagyon sokat segítene a hajóba és a hajóból való íJrirak odúknak, ha csak..párszáz méterrplJsLfegSt sebbet kellene a mostani tengelytörö kövezetet használni. A költségek pedig, mivel uj anyagot nem kell beszerezni, tisztán a munkadíjra szorítkoznának. A másik inditvány kifejti, hogy az ujszegedi park kibővítésére annak idején fönntartott villatelkeket a város adja el és a befolyó összeg felerészben Újszeged rendezésére forditsák, a másik feléből egy ujabb, legalább százholdas uj erdfis parkot létesítsenek. Ebben az uj parkban, a fát fölnövekedése után el lehetne helyezni a Horthyt rokkant házat, erdei iskolát és fekvőcsarnokot. ' Wagner Ferenc indítványát a legközelebbi köz gyűlés tárgyalja. Á felsőház albizottsága a zsidójavaslathoz Csütörtökön az együttes bizottság tárgyal, szombatra összehivták a plánumot Módosítják az első szakaszt, külön bizottság határoz a mentesítésről, a frontharcosok és hadirokkantak gyermekeinek mentessége. — A felsőháj más kívánságait a kormány a végrehajtási rendeletekben mérlegeli Budapest, április 12. A felsőház egyesitett bizottságaiból delegált albizottság délelőtt ülést tartott Töreky Géza elnöklésével. A bizottság több tárgyalás ütánj kidolgozta a felsőház által kívánt módosításokat és azokat összeegyeztette a kormány felfogásával. A felsőház által kivánt módosításokat Bethlen Pál gróf előadó ismertette ötnegyedórás beszédében. Az első szakaszhoz Glattfelder Gyula, Harrer Ferenc, Raffay Sándor, Serédi Jusztinián, Teleszky János, Ravasz László, Egfy Aurél, Juhász Andor szóltak hozzá. A felszólalásokra Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter és Teleki Pál gróf válaszoltak. Az albizottság délelőtt-délután folytatta a részletes tárgyalást, majd az elfogadott módosításokról jelentést adtak ki. Eszerint az albizottság az alábbi módosításokat fogadta és javasolja, hogy *3ó és olcsó is a Darmol hashajtó. Beváltia. amit ígér. Nincs vele kényelmetlenség', bajlódás, teafózés, keserüizü anyagok nyelése. y Kitűnő ízű hashajtó a * VÁ'VuVtli Wár 14 (illírért ja minden gyógyszertárban kenheti. VAm***1"*11®'* az általa elfogadott módosításokat az együttes bizottság is tegye magáévá. I. a követAz I. §. 3. bekezdésének a) pont kező szöveget kell irni: „Ha 1939. évi január hó 1. napja előtt lett keresztény hitfelekezet tagjává és azontúl is keresztény hitfelekezet tagja maradt, ha szülői — amenynyiben szülői 1818. december 31. napja után születtek, ezek felmenői is — az 1848. évi január hó 1. napja előtt Magyarország területén születtek és mi'gkercsztclésének napja óta busz év eltelt." II. 'Az T. §-t uj 6. (utolsó) bekezdésként a következe szöveggel kell kiegészítem: „A jelen törvényben megbatározott korlátozásokat nem lehet alkalmazni arpa a zsidóra, akinek a törvény hatálya alól való mentesítését az erre a célra alakitott bizottság egyhangú határozattal kimondja, A bizottság tagjai az országgyűlés két Házának elnökei, a Kúria, a Közigazgatási Bíróság elnöke és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, vagy a felsoroltak helyettesei. Mentesítésnek csak közérdekből a kormány valamely tagjának, valamely törvényhatóság első tisztviselőjének, törvény alapján szervezett testület elnökének, bevett keresztény liitfelekezet püspökének (érsekének), a magyarországi református egyház egyetemes konventje elnökének, vagy a magyarországi ág. hjtv. evangélikus egvház egvetemes felügyelőjének előterjesztésére, avagy ilyen előterjesztés nélkül is a bizottság valamely tagjának kezdeményezése alapján van helye. A jelen törvény hatálvbalépésének nanját követő első évben legfeljebb 50 zsidót lehet ílvkép mentesíteni. További mentesítésnek csak abban a mértékben van.helye. hogy a jelen bekezdés értelmében mentesített életben levő személyek összes Száma a_150-et nem haladhatja meg,'!.. 3 III. 'A II. §. í. bekezdése 2. pontjának utolsö sors helyett a következő szöveget kell oelrni: „. . . kétizben részesült, valamint arra. akinek atyját az 1914—18. évi háborúban arany, vagy legalább kétizben nagyezüst vitézségi élemmel tüníetlék ki." IV. A II. §. 1'. bekezdése 3. pontjának utolsö szava helyett a következő szöveget kell irni: ..részesült, valamint ennek gyermekeire/' V. 'A II. §. 1. bekezdése 4. pontjának utolsó sora helyett a következő szöveget kell irni: „hadirokkant, továbbá annak feleségére éa gyermekeire, aki a jelen törvény hatálybalépésekor 75 százalékban hadirokkant." VI. "A II. §. 2. bekezdése után uj harmadik '(utolsó) bekezdés: „Az 1. bekezdés 1—5. pontjának rendelkezéseit az 1914—18. évi háború befejezése után a? országért vivott harcokban résztvettekre is megfelelően alkalmazni kell." VII. 'A 29. §. 2. bekezdésének 4. és 5. pontjában lev! „felvidéki" szót a bizottság törölte. A felsőházi tagok részéről előterjesztett egyéB módosító indítványokat az albizottság a törvény szövegével szemben azért mellőzte, mert az igaz* ságiigyminíszter megnyugtató kijelentést tett arra nézve, hogy a felsőházi tagok részéről felmerül: kifogások túlnyomó részét a kormány a törvény végrehajtása során kiadandó rendeletekben figyelemmel fogja követni. , Az albizottság Csütörtökön (jelentési lesz 8? egyesített bizottságnak, mely befejezi tárgya* lásait legkésőbb péntek délben. A felsőház elnöke. Széchenyi Bertalan gróf délelőtt rövid tanácskozást folytatott a miniszterelnökkel. A tanácskozások eredményekén! szombat délelőtt összehívták a felsőház plétiH' mát. A zsidójavaslat plenáris tárgyalása, előrelátható'ag három napot vesz igénybe, kedden befejeződik. — Az IOKSz megkönnyíti a kisipari kölesönök folyósitását. Az ország iparossága körében koráiban az a kívánság merült fel, hogy az Iparosok Országos Központi Szövetkezete, amely tudvalévően a vidéki iparosság hitelellátását intézi, decentralizáció utján tegye lehetővé 3 kölcsönfolyósítás gyorsítását. Az Iparosok 0r" szagos Központi Szövetkezetének elnöksége behatóan foglalkozott ezzel a kérdéssel és arra az elhatározásra jutott, hogy az ország mintegy háromszáz ipartestületében megbízza a* ipartestületi jegyzőt a kisiparosok kölcsönügyeinek előkészítésével és a fölkérendő „IOKSz meghízottak" útján.az eddiginél gy°T' sabb és simább lebonyolítást biztosít. A bízottak tökéletes tájékoztatást nyernek a kölcsönfolyósítások szabályairól, megfelelő es részletes útbaigazítást nyújtanak a kölcsöntigénylő iparosoknak, előkészítik a szükség®3 kérvényeket és azok mellékleteit és így Soü' döskodnak arról, hogy az IOKSz-hoz már oly311 kérvények kerüljenek be, amelyek gyons^®!''1^ tézéye eleve is biztosítva van.