Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-08 / 56. szám
Szerda, 1939. március 8. DÉI MAGYARORSZÁG 3 Somogyi Szilveszter kriptája Pálfy polgármester nyilatkozata (A Délmagyarország munkatársától.) Somogyi Szilveszter kriptájának kibővítése, illetve a koporsó kicserélése körül tá.nadt nyilatkozatok, valamint a kisgyülési határozat megfellebbezése ügyében Pálfy József dr. polgármester kedden a következő nyilatkozatot lette: — Nagyon sajnálatosnak tartom, hogy néhai Somogyi Szilveszter sírhelyével kapcsolatosan téves információk alapján téves nyilatkozatok jelenhettek meg a sajtóban. Az özvegy nyilatkozatában az a beállítás, mintha kérését nem a tényeknek megfelelően adták volna elö a kisgyülésen, tévedés, mert közokirat: az előadói iv bizonyítja, hogy a kisgyülésen nem is történt említés a sírhely kibővítéséről, hanem az özvegy által kért kettős kőkoporsó elkészítésének költségeiről volt szó. Az előadói iven szószerint idézve van az özvegy kérelme, tehát nem történt félrevezetés. A nyilatkozat szemrehányást tesz, hogy a hatóság 4 hónapig intézte ezt az ügyet, ezzel szemben a helyzet az, hogy a késedelmet az okozta, hogy be kellett szerezni a szakértői véleményeket, elsősorban Jankovics professzor irásos nyilatkozatát a balzsamozásra vonatkozóan. Amint ezek együtt voltak, a kérelem nyomban a kisgyűlés elé került. — A nyilatkozat szóvá teszi, hogy az én szavazatommal nyert többséget az elutasító javaslat. Nem is szólaltam volna fel, ha az egyik kisgyülési tag ezt szükségessé nem tette volna. Az illető azt mondotta, hogy néhai Somogyi Szilveszter temetése még mindig nincs befejezve. Ezt az állítást kellett megcáfolnom, mert a néhai polgármester temetése és sírhelyének kiépitése is azonos volt néhai Klebelsberg Kunóéval. A kisgyülési határozatban egyébként kifejezetten benne vau, hogy a város közönsége eliendeli a koporsó teljes rendbehozatalát, ami a szakértői vélemények szerint teljesen jelentéktelen forrasztási munkával elvégezhető, anélkül, hogy a teljesen épségben levő koporsón annak nyoma maradna. — Nagyon helytelen az a beállítás, vagy felfogás, mintha a kérelem teljesítése ellen szavazott 10 kisgyülési tag nem viseltetne époly elismeréssel és hálás kegyelettel a város nagy polgármesterének emléke iránt, mint az a kilenc, aki mellette szavazott. Pusztán elvi kérdésről volt szó, hogy néhai Somogyi Szilveszter sírhelye pontosan néhai Klebelsberg Kunó sirhelyével azonos kiképzésű lévén, nem kívántak külsőségekben sem különbséget tenni a város két nagy alkot újának nyugvóliclgé-. nél. Aki néhai Somogyi Szilveszter puritán jellemét és szerénységét ismerte, az elgondolhatja, hogy ömaga tiltakozott volna az ellen, hogy sírhelye ilyen megkülönböztetésben részesüljön. — Ismétlem — végzi be a polgármester nyilatkozata —, nagyon sajnálatosnak tartom, (hogy ez a kegyeletes ügy téves információk következtében ilyen beállításba került, éppen ezért tartottam szükségesnek — bár Ízlésemmel ellenkezik, hogy kegyeleti érzéseket a nyilvánosság előtt tárgyaljak — ezt a nyilatkozatomat megtenni, hogy ez az ügy helyes megvi'ágitásba kerüljön. Remélem, a kérdés ezzel nyugvópontra kerül. Sem a város hatóságát, sem közönségét nem kell kitanítani, mivel tartozik néhai Somogyi Szilveszter emlékének. M líazsagugQiniiiisiter beszéde a zsidóiavaslat általános vitáidban Szerdán folytatják a javaslat tárgyalását Budapest, március 7. A képviselőház kedden folytatta a zsidójavaslat általános vitáját. Az első felszólalója Meizler Károly volt, aki a zsidóság faji, felekezeti problémáját tette szóvá. Szerinte nem lehet feladata az egyháznak, hogy a fajt is védje. Kifogásolta, hogy nem szüntetik meg a zsidó bérleteket és hogy a zsidóktól a kormány Dera veszi el a budapesti bérházakat. Szerinte a javaslat nem korlátozza túlságosan a zsidóságot, mert a tőkét az életjáradékot nein veszik el. A javaslatot a harmadik zsidótörvény reményében elfogadta. Esztergályos János arról beszélt, mint keresztény, mint magyar, tiltakozik a gyűlölet uralma ellen. Beszélt a zsidóság asszimiláiódásáról és azt mondotta, hogy a béketárgyalások algaimával, amikor a románok azt hangoztatták, az erdélyi zsidóságot nem lehet a magyarság javára irni, a magyar békeküldöttség előterjesztésében leszögezte, hogy a zsidóság legnagyobb' része asszimilálódott, el kell ismerni, hogy faji korzó Mozi Szerda, csütörtök AT álarcot «»róf*iő izgalmas kalandorfilm. Fflsz.: CLA'RE TREVOR és a Fantom trubadúr visriáték. 5, 7, 9 BELVÁROSI MOZI Szerdától péntekig Finom uriház A Mctro filmgyár hallatlanul mulatságos vígjátéka. A főszerepben: Constanze Bennett és Brian Aherno 5, 7, 9 Süt a nap i BELVÁROSI MOZIBAN. Szombat. szempontból a magyar zsidók nem zsidók, hanem rougyai-ok. Szóvátettc a frontharcos zsidók ügyét és azt mondotta, ennél nagyobb hálátlanságot nem követett még el a képviselőház. Ezután Shvoy Kálmán felszólalása következett. Mindenki elismeri — mondotta —, hogy zsidókérdés van és hogy ennek törvényhozás utján való megoldása szükséges. A zsidókérdésnek két oka van. Az egyik a beszivárgók. Rupert Rezső: Hol van a rendőrség? Hozzanak törvényt a beszivárgók ellen. Shvoy Kálmán: A másik ok a zsidó tőke kapzsisága és elbizakodottsága. Hogy ki zsidó, ki nem zsidó, nehéz ezt megállapítani, de bárhol huzzuk meg az elválasztó vonalat, mindig lesznek, akik ártatlanul szenvednek. Igazságos vonalat itt nem lehet húzni. Határozati javaslatot nyújtott be, hogy zsidó olimpiai bajnokok ugyancsak a kivételek közé soroztassanak. A kivételek közé kellene sorolni a Károly-csapatkeresztek tulajdonosait is és figyelembe kell venni, hogy nagy szolgálatot tehettek a hazának például orvosok és mások, akik nem teljesítettek a harcoló csapatokkal szolgálatot. Akik hadifogságba kerültek és a háborút, mint hadifoglyok szenvedték végig, nem szerezhettek kitüntetést. Ezt is figyelembe kell venni. A hadiözvegyeket és hadiárvákat minden körülmények között kivételek közé kell sorolni. Nem tartja igazságosnak cs tméltányosnak, bogy az ötvenszázalékos határt szabják meg a kivételekre nézve, hanem a huszonöt százalékos határt ajánlja. A hősi halottak között nitfes különbség és ba ezek között uines különbség, akkor nem lehet különbség a frontharcosok között Sem — mondotta —, majd eseteket sorolt fel a zsidó katonák hősiességéről. Határozati javaslatot nyújtott bc arra nézve, hogy a frontharcosok kivételnek számítsanak. 1000 pengőnél magasabb árat fs fizetek brilliáas körök Kai áljáért. Aranyat, ékszerzálogjegyet magas áron veszek. Nagy óra- és ékszerjavitő műhely Laczkó ékszerész Kárász u. 14. Delka-üzlet mellett. 97 AbbaD a reményben, hogy a részletes tárgyalás során sikerül a javaslaton bizonyos módositásokat véghezvinni és hogy ezt a nehéz kérdést ezzel végre nyugvópontra lehet hozni, a javaslatot általánosságban elfogadta. Az igazságügyminiszter beszéde Ezután Tasnády Nagy András igazságügymiuiszter szólalt fel. Beszéde elején megköszönte Shvoy Kálmánnak előkelő, tárgyilagos és európai hangú felszólalását,, majd részletesen foglalkozott egyes ellenzéki szónokok beszédeivel. Rassay Károly azt mondta, bogy ki kell küszöbölni a közéletből ezt az izgató anyagot. Igaza, volt Rassaynak, de ennek az a feltétele, hogy emeljük ezt a javaslatot törvénnyé. Az igazságügyminiszter ezután részleteket olvasott fel a zsidók ellen intézkedéseket kérő felirati lervczetből. majd arra való hivatkozással, hogy a magyar történelem nem 1867-ben kezdődik és hogy mér előzően is hoztak a zsidók ellen rendszabályokat, ismertette mindazokat a rendelkezéseket, amelyek akás nz Árpádok, akár Nagy Lajos, Mátyás király korában keletkeztek. Rupert Rezső: Hát már Árpád alatt is voltak a zsidók? Rémes! Rajniss sokkal később jött! Tasnádi Nagy András igazságügymiuiszter hangsúlyozta ezután, hogy a zsidók részérc az ország, vagy a király mindig akkor tett kedvező intézkedéseket, amikor nagyon rosszul állt a nemzet sorsa. Hivatkozik Kossuthra, Kölcscyre, Széchenyi is az emancipáció ellen volt, Deák Ferenc is csak az esetben volt hajlandó hozzájárulni az emancipációhoz, ha ugyanakkor megakadályozzák a bevándorlást. — Én nem találok ebben a javaslatban embertelenséget — folytatta. Mert talán csak nem embertelenség az. hogv ez a nemzet végre változtatni akar nagvlelküségén, mellyel eddig háttérbe hagyta szoritani magát. A nemzet lelki arculata fokról fokra változott és az ország kénytelen volt észrevenni, hogv saját fiainak százezrei nem lelték hónukat a hazában. A tehetséges magyar parasztifjak a zsidók miatt nem melkedhetnek fel a magyar középosztályba. — Üres antiszemitizmus-c annak megállapítása. hogy a töke, amely magyar munkából született. a magyar népet nem szolgálja ugy, ahogyan szolgálnia kellene. Nem kell ahhoz gyűlölet, hogy ezeket megállapítsuk és nincs is bennünk a gyűlöletnek egy szikrája sem. Állandóan hangoztatják, hogy sokszázezren maradnak majd kenyér nélkül. Szemünkre vetik — mondotta —, hogy a rémet Budapestet a zsidók magyarosították meg. Hát nem volt nekünk Rlaha Lujzánk? Nem voltak iskoláink? Nem volt törvényhozásunk? Nem voitak hiróságaink? Hát csak a zsidó kereskedelem járult hozzá a főváros elmagyarositásához? Rupert Rezső: Óbudán. Budakeszin tnost is milyen szépen beszélnek magyarul! Tasnádi Nagy András igazságügyminiszter: Rupert képviselő ur külön javaslatot nyújtott be és ebben azt állítja, hogy rettenetes az a javaslat, hogy GOOOOO zsidóból másfélmillió zsidót csinál. Minden hivatalos közleményből megállapítható, hogy Csonka-Magyarországon a zsidók száma az 1930-iki népszámlálás szerint 444.507 volt. Ez a szám azóta természetesen megváltozott. A keresztény-zsidó házasságból születettekszama 48—50.000. a Felvidék zsidó lakosságát beleszámítva, 550.000-re lehet tenni azoknak a számát. akik a mai Magyarország területén a javaslat értelmében zsidóknak számítanak. A statiszSséchenyl Moxl Szerdán is 5, 7, ) Frolongálva a legjobb magyar filmjáték Dayka. Rózsahegyi, Simor, Ördög K.,Lehofay, Pethes Következik HARRY B4UR nagy alakítása Marokkói lázadás