Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-07 / 55. szám

r Kedd, 1959. március 7. DÉLMAGYARORSZÁG Amerikai örökség dolláriegendája a makói szegénynegyedben RégeD elfelejtett amerikai rokon mesés dol­lárhagyatékának hire sokszor izgatja a fantáziá­kat. Hogy azután ezeknek a fantáziaizgató hírek­nek a további sorsa miként alakul, előkerülnek-e cs ha igen, hogy lesznek boldogok az ismeretien rokonok, az már rendszerint titok marad . . , Most megint szárnyára kapott a hir egy ilyen „szenzációt'1. Közölték a minap, hogy a budapes­ti főkapitányságra levél érkezett az északameri­kai Colorado államból azzal az értesítéssel, hogy ctt hirtelen szerencsétlenség következtében el­hunyt -agy dúsgazdag amerikás magyar, R e i n János, akiről csak annyit tudnak, hogy valami­kor Magyarországról vándorolt ki s hozzátarto­zói, akik most a rengeteg dollárt örökelhctnék, Magyarországon élhetnek. A hozzátartozókról csak annyit jelzett az első értesítés, hogy az el­hunyt Rein Jánosnak Gyula nevü fivére és Hilda nevü nővére volt életben levő legköze­lebbi vérrokona akkor, amikor kivándorolt. A hir eljutott Makóra is és szájról-szájra fu­tótűzként terjedt a hir, hogy a mesés örökséget hagyó amerikás magyarnak Makón él egy vér­rokona. Rein Mátyásnak hívják a „szerencse fiát'', aki a legsötétebb szegénynegyedben, a ci­gányputrik között lakik egy három lépés ••'•éles és ugyanolyan hosszú szobácskában feleségével cs fiával. A házikó s a környék két nap óta va­lóságos bucsujáróhely lett, minden ismerős és ismeretlen látni akarja a szerencsés családot, hallani akarja saját fülével az „igazságot", még olyan is akad a látogatók közölt, aki — pénzt szeretne látni. És a szenzáció a felizgatott fantáziák szövő­székén ezer tarka színnel átszőve egyre nő, szé­lesedik, hogy legenda legyen belőle . . . Ugy kezdődött, hogy a folyammérnöki hivatal által Makónál, a Maros medrében végeztetett gát­épilési és partvédelmi munkálatoknál, a munká­sok fölötti felügyeletet ellátó fővizmester elol­vasta az újságban az amerikai örökség hírét s emlékezett arra, hogy munkásai közült van egy Rein Mátyás nevü makói munkás. Odahivatta magához és megkérdezte tőle, van-e valami ro­kona Amerikában? — Gyerekkoromban hallottam otthon — mon­dotta Itein Mátyás —. hogy egy nagybátyám ki­vándorolt Amerikába, azt hiszem Jánosnak hív­ták . < . A fővizmester azután odaadta az újságot Reia Mátyásnak, az nyugodtan végigolvasta a híradást s kijelentette, hogy niég n Hilda nevü nagyncui is stimmeí. A legenda ezzel elindult. A munkások percek alatt mindent tudtak, mindent rendbcnlevönek láttak s már csak azt kérdezték egyre: — Mit csinálsz aztán Mátyás azzal a temér­dek kinccsel? . . . Bonyolódik a legenda. Bein Mátyásnak származását bizonyító egyet­len sor irása sínesen, de azt sem tudja, hogy ro­konai, akik közül csak testvérek és unokatestvé­rek élhetnek, hol találhatók fel . . . Rein Mátyás mint szerb katonaszökevény ke­rült 1928-ban egy sor irás nélkül Makóra. Itt azután megtelepedett s azóta anélkül él itt, hogy annak idején román és szerb területre szakadt s ottmaradt hozzátartozóival érintkezést talált vol­na. Egyedül nővérével, Rein Reginával tatólt le­vélbeni érintkezést még Magyarországra szökése előtt, aki akkor a győri selyemfonógyárban volt niunkásnő, de akit később már hasztalan kere­sett, mert állítólag a gyár leszerelésekor kiván­dorolt Franciaországba. A rendőrségen azért mégis jelentkezett Rein Mátyás s részletesen elmondotta személyi, szár­mazási és az általa emlékezetében megőrzött csa­ládi körülményeit. liogy apjának Temesvár mel­lett volt kis birtoka, ő is ott született, de ami­kor a család tönkrement — s -amikor az ameri­kai kivándorlás történhetett —, ö szüleivel Lú­gos mellett Gyulatelepre került. 1911-ben elhaltak szülei s a további élete családi tűzhely melege néjküli liányódás és hányattatás volt távoli isme­rősök és idegenek házánál, amig 1921-ben szerb katona lett s amikor a szenvedéseket nem bírta tovább, átszökött Magyarországra. A rendőrségen egyelőre ennyi a hivatalos ak­ta, a nép száján azonban szövődik a legenda. . , (h. gy.) — A szegedi református egyház n kül­misszióért. A Magyar Református Külmisz­sziói Szövetség szegedi csoportja vasárnap délben tartotta alakuló közgyűlését a refor­mátus egyház tanácstermében. A közgyűlést Bakó László lelkész imával nyitotta meg, majd Szabó Mihály dr. törvényszéki jegy­ző rámutatott a keresztyén egyházakat és az egyházak minden tagiát terhelő külmissziói felelősség alázatos vállalásának kötelességé­re. A református külmissziói szövetség szer­vezetének ismertetése után a megjelentek egyhangúlag elhatározták a helyi csoport megalakítását. Befejezésül D u r k ó Gábor dr. hitoktató lelkész mondott imát a külmisz­szióért, a közgyűlés közös énekléssel ért vé­get. — A Turul felvidéki estje Szegeden és a közeli városokban nagy érdeklődés előzi meg a Turul felvidéki estjét. A rendező bizottság közlése sze­rint a március 13. felvidéki est a Városi Színház­ban rendes esti előadási időben fog lefolyni. Az ünnepi beszédet Szilassy Béla államtitkár mondja; kiemelkedő esemény lesz Komjáthy Aladár felvidéki költő szereplése. A többi sze­replők: Varga Klára, Pásztor Margit ope­raénekesnő, Kóréh Endre és Sznbó La­jos operaénekesek, ETtry Anna magyar nóta éne­kes, Vásárhelyi János zongoraművész és Eontay Margit, a szegedi szinház művésznője, vaalmint Herczcg Ilonka mozdulatmüvésznő. Az előadást az Egyetemi Énekkar fejezi be. — Az autótartás ma már nem luxus! > — Imrédy Béla megcáfolta a szélsőséges hétfői lap állítását. Budapestről jelentik: A „Virradat" hétfői számában „Évi 36.000' pengő nyugdijat állapított meg a Nemzeti Bank Imrédy Béla számáru" cimmel közlc-f meny jelent meg; amely a cimben foglalt tényállítást irja körül és állítja szembe a volt miniszterelnök által hirdetett elvekkel. Ba­ranyai Lipót, a Magyar Nemzeti Bank el­nöke és Imrédy Béla volt miniszterelnök egyetértőleg felkérték a Magyar Távirati Iro­dát annak közlésére, hogy a közleményben,] illetőleg annak címében foglalt tényállítás! alaptalan kitalálás. — Kávépörkölés naponta reggel 7—9-ig Kocsisnál} Drága jó Apánk, Szabó Ármin rövid szenvedés után eltávozott körünkből, mérhetetlen fájdalmunra, követ­vén korán elhalt Édesanyánkat. Szerdán délután fél 3 órakor temetjük a zsidó temető cinterméből. Stark Györgyné Szabó Rózsi, Guttmann Gézáné Szabó Magda leányai, Stajk György, Guttmanu Géza vejei és a kiterje dt rokonság. Külön villamos a Dugonics-térről délután 2 órakor. — Éveken út székszorulásban szenvedő egyéni ti ! gyakran meglepő rövid idő alatt rendbejöttnek, |ha reggelenként feketéskor és csetteg este lc­j fekvés előtt is egy-egy félpohár természetes „Fe­; renc József" keserüvizet isznak. Kérdezze meg orvosát. i — Az Iparosok Temetkezési Egyesületének közgyűlése. A Szegcdi Iparosok Temetkezési Egyesülete vasárnap tartotta évi közgyűléséi. ! Gombos István elnökletével. Az egyesület vagyo­na ezidőszerint több, mint 40000 pengő ertttket képvisel. Az egyesület tagjainak száma 1850, aZ elmúlt cvben kifizetett temetési segély 10.500 pen­gőt tett ki. A közgyűlés tudomásul vette az elő­terjesztéseket és a felmentvényt az egyesület ösz­szes intéző szenének megadta. Ezután került a sor a tisztújításra, amelynek során Körmendy Mátyás eddigi elnököt tiszteletbeli elnökké, Gom­bos Istvánt elnökké. Magyar Imrét és Hege­dűs Jánost alelnökké, Hodács Andort igaz­gatóvá választották. Az egyesületbe tömörült és főként szegedi kisiparosokból álló tagok részére havi 90 filléres járulék ellenében az egyesü'cf ingyenes orvosi ellátást, elhalálozás cselére te­metési segélyt biztosit. Gombos elnök székfogla­lójában hangoztatta, hogy a temetkezési egyesü­let vagyonát tovább iparkodik növelni és amikor az egyesület vagvonilag elég e.rősnek fog mutat­kozni, a temetkezési segélyeken kivül bc fogjál vezetni az önhibájukon kivül elszegényedett éa arra rászoruló iparosok állandó segélyezését — A kormány a vánileszállitás folytán lehe­tővé tette, hogy a kiváló teljesítményű és élet­tartamú OPEL-autók árai hihetetlen olcsók let-' tek. Az uj árak és a 15—18 havi részletfizetési! kedvezmény lehetővé teszi, hogy a középjövcdel­niü egyének is autót tarthassanak. f — ÉŐgyakorlat a baktói lőtéren. A szegedi ál­lomásnarnncsnokság közli: Március 23, 24. és 31 -éri 8 órától délután 5 óráig a helyöség csapatai a! baktói harcszerű lőtéren c/lcs tölténnvel lőgya­korlatot tartanak. A fenti napokon jelzett itltl alatt a -sándorfalvi utat a közlekedés elől elzár-j jók. fczabó IJ. és Társa eég személyzete moly fájdalommal jelenti, hogy a cég alapító társfőnökc, * Szabó Ármin ur rövid szenvedés után elhunyt. «j A megboldogultban atyai jóakarón­kat vesztettük el, -akire mindig hálás szívvel fogunk gondolni. Temetése március 8-án délután fél 3 órakor a zsidó temető cinterméből. Külön villamos délután 2 órakor a Dugonics-térről. /

Next

/
Thumbnails
Contents