Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-05 / 53. szám

DÉLMAGYARORSZAG Vasárnap, 1939. III. 5. KERESZTEM POLITIKAI KAPILAP XV. évfolyam 53. szám Egységes világközvélemény: XII. Pius Glattfelder Gyula dr. csanádi püspök ünnepi körlevele Gyorsabban, mint hittük" volna, ért veget árvaságunk s a nagy XI. Pius halálán érzett fád almunk könnyei rnég föl senv száradtak, amikor már hirül vehettük, hogy az ő leg­hívebb és legméltóbb munkatársa, P a c e 11 i Jenő biboros államtitkár ur, a bibornok tes­tület összesen egy napos tanácskozás után XII. Pius néven Szent Pcter apostol trón­jára lépett s mint Krisztus földi helytartója, megkezdte az O egyháza kormányzását. Nagy a mi örömünk, már csak azért is, mivel a pápaválasztás e gyors megejtése szinte azt a benyomást kelti, mintha rend­kívüli isteni megvüágitásban részesültek volna a bíbornoki testület tagjai s hosszas tanácskozásokra és szavazásokra szükségük sem lett volna, annyira szembetűnő módon ragyognak annak erényei és kimagasló szel­lemi tulajdonságai, akit az egyház hajójának kormányzásáru meghívtak. A választás vá­ratlanul gyors lebonyolítása a quasi inspira­tio kánoni hagyományának benyomását kelti, aminek eseteivel az egyháztörténelem rég­múlt századaiban olyankor találkozunk, ami­kor rendkívüli helyzetek, rendkivüli egyéni­ségek szinre lépését indokolják s kifejezésre jut abban az ellenzékiséget kizáró választási eljárásban, amely a megszokott formák alól felszabadítván magát, szinte viharos egy­hangúsággal gondoskodik gondviselésszerű férfiúnak munkába állításáról. Akik az uj Szentatya eddigi működését ismerik s alkalmuk volt az ő elbűvölő egyé niségének közelébe jutni, azok teljességgel megértik.azt az egyhangú bizalmat, amely őt foeadia s uralkodásától minden jót re­mél. Eddigi legkényesebb munkaterein tanú­sított jártassága, theologiai és diplomáciai páratlan tájékozottsága, magával ragadó s legmesszebb távlatokat besugárzó szónoki készsége és ereje mindenütt, ahol megjelent, csodálatot vívott ki kivételes egyéniségével szemben. Meeielenni pedig s Krisztus igazát hirdetni, valósággal a föld minden szögletén fáradhatatlan buzgalommal szükségesnek látta. Ha a német katolikusok nagygyűlésén szólt, vagy Páris, Lourdes és Lisieux szó­székeiről a francia katolikusok tömegeit ok­tatta, vagy útra kelt az óceánon át s Dél- és Északamerika népeinek a maguk nyelvén s főleg lelkén magyarázta a krisztusig igaz­ságot, mindenütt elragadtatott hallgatóságra talált s nem állapítható meg, a szó szépsége, vagy a lélek lángolása tett-e nagyobb ha­tást s váltott-e ki vele szemben nagyobb hó­dolatot. Kétségkívül nem került még Szent Péter trónjára senki, akit oly egységes vdág­közvéleménv óhajtott és várt volna, mint az aj Szentatyát Ez egyetemes vilpkórus harmóniájába nedip szerény, de annál kedvesebb virágszál illataként olvad bele a magvar katolikus hí­vek és az egész nemzet hódolata, mert nem fogjuk feledni soha azokat a lélekemelő na­pokat. amelyeket XII. Pius pápa, mint akkor még Pacolli biboros pápai legátusi minőség­ben a mult évi feledhetetlen eucharisztikus kongresszus alkalmából nekünk, árva magya­roknak szerzett. Do Kogy a hivatali teendők­kel ós sulyos felelősséggel teli, nemzetközi tárgyalások /által túlontúl terhelt pápai ál­lamtitkár annyi megértéssel foglalkozzék a világegyház egyetemes érdekei mellett a magyar katolicizmus ügyeivel, csupa uj gon­dolatot találjon egyháziak és világiak legkü­lönbözőbb problémáira s azokról kőbe kíván­kozó bölcs tanításokat konstruáljon, sőt ten­ger gondja között a mi egészen idegen, ne­héz nyelvünket is megtanulja s annyiszor félrevezetett népünkhöz közvetlenül szóljon, a megbecsülésnek és atyai szeretetnek oly páratlan ajándéka, amelyért Urunknak és helytartónknak csak könnyek között rebeg­hetünk köszönetet­Mindezen lélekemelő szempontok arra hangolnak, hogy szent örömmel cs remény­séggel tekintsünk mindannyian Xü. Pius re­mélhetőleg hosszú, dicsőséges uralkotása elé különösen mi, magyarok s bebizonyítsuk neki, hogy sok gondja és aggodalma között ez az Európa szivében földi hatalmak által r.ern értékelt, de a pápák által annál többre tartott nép örömének oka lesz számára s ne­héz időkben is. Tegyünk szent fogadást ma­gunk, hogy Krisztus uj helytartójának régi és lehetőségig felfokozott buzgalommal munkatársai leszünk, de egyben szivünkben is minden tőlünk telhető lelkesedéssel ápol­juk a hűséget és tettrekészséget az ő nagy gondolatainak az életbe átültetésére. A pápa koronázásának napjára pedig hívjuk a szó­széken s harangszóval híveink apraját-napy­ját Isten házába s ha a gyászos halál feb­rlár I2-én megakadályozta a sirbaszállt Szent­atya koronázási évfordulóját ünnepelnünk, most a nagy mü folytatására elinduló XII­Pius diadalünnepén mindannyiunk öröme és reményteljes hálaéneke szálljon ég felé s kérje az Urat, tartsa meg és vezesse győze­lemre XII. Pius Szentatyánkat, Krisztusnak helytartóját. Lengnelország közvetít Hogyorország és Románia Között Gafcnca román hliiiiőtjminiszfer naauielentősttgii varsói látogatása A. lengyel-maguar naiár, az u*rón Kérdés és a maqyar-román viszony a tárgyaláson Középpontiában Bukarest, március 4. Gefancu román kül­ügyminiszter szombaton délben érkezett Var­sóba. A román külügyminiszter a déli órákban hi­vatalos látogatást tett Beck külügyminiszter­nél, továbbá a miniszterelnöknél és Ryhz­Smigly tábornoknál, majd koszorút helyezett az Ismeretlen Katona sírjára- Délben Sfapin­szkg polgármester ebédet adott tiszteletére. Az ebéden résztvett Beck külügyminiszter, llra­nasovszkij román nagykövet, Saubad, a külügy­miniszter áilandó helyettese, Rocsinszkg buka­resti lengyei nagykövet és a külügyminiszté­rium több más magasrangu tisztviselője. Gefancu külügyminiszter a lengyel sajtónak tett nyilatkozatában megállapította, hogy kü­lönös jelentőséget tulajdonit a lengyel—román együttműködésnek. — Lengyelország és Románia — mondotta — olyan békés légkört teremthetnek maguk körül, amely minden szomszédjuk javát is szol­gálja. A lengyel—román együttműködés meg­könnyítheti a többi szomszéddal való jővi­szongt és a dunavölgyi államok baráti köze­ledésének megvalósítását. Ismeretes, hogy Beck lengyel külügyminisz­ter már többször, féüeérthetetlenül megismé­telte Lengyelország óhaját, amely közös len­gyel—magyar határt követel. Annakidején, ami­kor a magyar—cseh-szlovák—ruszin határ­kérdés rendezésének problémája fölmerült, Beck személyesen utazott Galaeba, hogy Ká­»\ romén kormány ma mér a lengyel—magyar halár melleit van« Varsó, március 4. A varsói lapok azt írják, hogy a megbeszélések főtárgya a zsidókérdés cs a ruszinkérdés lesz. — A Románia és Lengyelország közötti el­lenséges viszony likvidálását rendkívül szük­ségesnek tartjuk — irják. A román kormány tagjainak legnagyobb része ma már a len­gyel—magyar közös határ mellett foglal ál­lást. Románia álláspontjának ezt a megváltoz­tatását a ruszinszkól helyzet fejlődésének le­het tulajdonítani. »Varsó közvetií Bukarest és Budapesí közöif« Bukarest, március 4. Politikai körökből azt jelentik, hogy Gafencu varsói látogatása során a két országot érintő minden kérdés megvita­tásra kerül. Itteni értesülések szerint a követ-t kezö kérdéseket tárgyalják meg: lengyel—román védöszövetség Szovjetorosz­ország ellen, Lengyelország közvetitö szerepe Románia és Magyarország között, valamint Románia cs Olaszország között, az ukrán kérdés, továbbá Lengyelország és Románia együtt­működése Délkeleteurópában. Végleges eredményeket Gafencu varsói látó­roly román királlyal megbeszélje, a magyar— . gatásától nem várnak. Egyébként a két ország lengyel közös határ ügyét. Akkor a román ' barátságának ujabb megerősítését várják, uralkodó még vonakodott ebben a kérdésben ' amely az elözö évi cseh válság következtebeni igenlő álláspontot elfoglalni- . I elhidegült.

Next

/
Thumbnails
Contents