Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

4 DÉLMAGYARORSZÁG Szerda, 1939. március T. ket meg is fogjuk védeni. Eckhardt Tibor volt a következő felszó­laló. Azzal kezdte, hogy egy fcldult Európában felizgatott országban ncnr mindig a nyugodt, jó­zan ész parancsszava, hanem sokszor a pillanat­nyi nyomások súlya alatt kelt törvényt hozni. En­nél súlyosabb és a nemzet jövője szempontjából nagyobb horderejű javaslat ínég nem feküdt a Húz előtt. Igaza van a miniszterelnöknek — mondotta —, bogy bá milyen áldozatokba kerüljön is c kér­tlés rendezése; de most már végérvényesen és tisz­tességesen egyszersmindenkerra meg kell oldani. E'zután kijelentette, hogy általánosságban el­fogulja ugyan a javaslatot, dc bizonyos elvi kér­désekben és a részletek kérdésében sulyos aggo­dalmai vannak. Főleg azt kifogásolja, hogy a ja­vaslat nem disztingvál a zsidók között. Nem lesz különbséget érdemesek és érdemtelenek között. Az olasz törvény sokkal helyesebb uton jár. Népszám­lálást kellene végeztetni. Végrehajtható törvényre van szükség. Meg kellene állapítani minden zsi­dóra nézve bevándorlásának időpontját, mert en­nek az asszimiláció szempontjából lényeges jelen­tősége van. Az 1911 óta bevándorolt zsidókat ki kell szorítani az országból. Ezeket kivándorlási tajtsromra keli tenni. Az 1867 óta bevándorolt zsidóknál azt vizsgálnám, hogy itt tartózkodásuk közérdcfcü-c, ezt közigazgatási birói garancia mellett kellene megállapítani. Akiké nem közér­dekű, azokat is kivándorlási listára kell tQnni. Az 1867 előtt bevándorolt zsidókkal szemben csak egy megszoritó rendelkezést tennék. Azt vizsgál­nám, hogy rlkövcttck-c bizonyos bűncselekménye­ket akár a kommunizmus atatt, akár a r.emzet gazdasági és pénzügyi érdekei szempontjából. Igy megszabadulnánk a zsidóság salakjától. Azokkal a zsidókkal szemben, akik semmiképen sem es­nének a kivándoroltitási listára, nz általános nu­merus idnnsuB elvét állítanám fel. Ila a hadsereg­ben és egyéb területeken nem adunk helyet a zsi­dóságnak. akkor a gazdasági pálvákon magasabb százalékot lehet nekik megszabni. Nem hiszem, hogv a nemzet érdekébon cselekszik az. aki jobban gviilöli a zsidót, mint amennyire szereti saiát faj­táját. Nem tehet helyeselni olyan intézkedé­seket, amelyek ártanak a zsidóságnak, de ugyanakkor ártanak a keresztén^ ' társadalomnak is. — Milyen a félvérek kérdése? — folytatta Eck­hardt. Hát olyan kevés zsidónk van, hogy a szá­mukat a félvérekkel és keresztény vallásban szü­letettekkel kell szaporítanunk? Ahlian a pillanatban, mikor áttérünk a fa j biológiai álláspontra, olyan bom­lasztó elemet viszünk az ország éle^ tébe. amely a legsúlyosabb megráz­kódtatásokkal és katasztrófákkal fe­nyegrt. — 'A' családfikutatás felháborító rendszere el­len tiltakozom és ilyen rendelkezést nem vagyok hajlandó elfogadni. A zsidóknak meglesz a ma­guk érdekképviseletük, de mi tesz ezekkel sze­rencsétlenekkel, akiket a zsidók nem fognak ma­guk közéi tartozónak vállalni, kivált, ha terhükre lesznek? Ez a tájbiológiái bumeráng nagyon sok közéleti ember fejét fogja betörni, lia letérünk a tisztességes magyar alapról. A négerek ugy gaz­dálkodnak, bogy lia hozzá akarnak jutni a dato­lyához, kivágják a tát. Imrédy vágta a fát és Mecsér ette a datolyát. (Derültség.') — Nem lehet szülőket indexre tenni — foly­tatta — és ugyanakkor megkövetelni a fiúi tiszte­letet n szülök iránt. A család az egység, amelyen nrliil nem lehet különbségeket tenni. A keresztény •siladokon belül hngviák békében azokat, okik részben zsidó származásunk. . _ Nem szavazhatom meg a Javaslatnak azt a részét sem. amely a fronton létrejött bajtársi egysége! bontja meg. — Nem tartom megengedhetőnek, liogy Trnnf­harcosok, akik igazoltan megtették hazájuk iránti kötelességüket, százalékarányok közé szoríttassa­nak és rsrlleg ki rekedjenek. — A centrális probléma ebben az országban a helytelen vagyon- és jövedflenimegoszlás. Ez az a része i kérdésnek, amelyhez a javaslat egyálta­lán nem nyúl. A javaslat hajlandó felbontani a keresztény családot, hajlandó felbontani a nemzet közjogi egységét, de a részvénytársaságokhoz nem nyúl. Az Egyesüli-Államoktól Romániáig a rész­vénytöbbséget csak ugy lehet engedélyezni, ha ez ,i részvénvtöbbség magyar kézben van, de ál­talában Iir idegen tők* térfoglalását is meg kril akadályozni. — Ne méltóztassék elfeledni — fejezte be be­szédét —, hogy vannak nemzetközi kihatásai is a kérdésnek. ,.A zsidókérdést illetőleg kiderült — mondotta Chamberlain —, Mussoliiii ugy érzi, hogv cz az ügy nemzetközi kérdés, amelyet egyet­len állam sem oldhat meg külön és -amelyet en­nélfogva tényleg általános vonalakban kell ke­zelni." — Azt kérdezem, szabad-o nekünk politikánkat olyan vágányra átesusztatni, ahol tt külföld ré­széről könnyen sulyos retorziók lehetőségével is számolnunk kell? Nemcsak a javaslatban látom a hibákat, hanem abban a módban, ahogy a volt miniszterelnök ur a törvényhozás elé vitte ezt a kérdést, abban a bomlasztó destruktív légkörben, amely szerte áramlott az országban. Teleki Tál­ban bizom, mert a zsidókérdésnek emberséges, európai, magyar és tisztességes megoldását remé­lem tőle. Jogom van azt kérni a kormánytól és a Háztól, hogy fontolják meg azokat a nemzeti szem­pontból hasznos elveket, amelyeik jobb megoldást, talán még radikálisabb megoldást is jelentenek, dc mindenesetre végrehajtható megoldást jelente­nének és Európa, a világ egyeteme előtt nvilt fő­vei való kiállást tehetnének lehetővé és megte­remtenék azt a békét, amelyet mint minimumot, meg kell adni a magyarországi zsidóságnak, mert annak az izgatásnak, mely zsidónak, vagy zsidó­bérencnck nyilvánít mindenkit, aki a farkascsor­dával üvölteni nem hajlandó, véget kell vetni. A következő felszólaló Rajniss Ferenc volt. Azzal kezdte, hogy már az első zsidójavastatnál ajánlotta hogy mindazokat, akik a harcban részt vettek, részesítsék közkegyelemben. Ennek a tör­vénynek alapján lehet rendet teremteni az ország­ban, dc tessék igazságot szolgáltatni azoknak is, akik megkezdték a küzdelmet és akik most bör­tönben, internálótáborban ülnek. — A zsidótörvényt — mondotta — a magyar alkotmány állítólagos sérelmeivel próbálják meg­akadályozni. El akarják hitetni a közvéleménnyel, hogy a zsidókérdés törvényes megoldására irá­nyuló minden cselekedet sérti az ezeréves közjogi tradíciók legbensőbb szellemét és megtámadja a corpus juris jogi szerkezetét. Azzal fejezte be beszédét, hogy világnézeti meggyőződésre hivat­kozva, elfogadja a javaslatot, már bármilyen ne­héz is lehet a zsidótörvény végrehajtása, mégis szigorúan meg kell csinálni a nemzet jövője szem­pontjából. A Ház legközelebbi ülését szerdán délelőtt lartja. Az ülés két órakor ért véget. flz uiabb módosító javaslatok Budapcd, február 28. A kormány illetékes té­nyezői a zsidójavaslat módosításainak kérdésében legutóbb állást foglaltak. A javaslat 1. szakaszához benyújtandó kormány­javaslat szerint mm lehet zsidónak tekinteni azt a férfit, aki a törvény érteimében zsidónak nem tekintendő nővel az 1938 január 1. napja előtt kötött házasságot, ha szülei közül az egyik, vagy nagyszülői közül legfeljebb kettő tagja volt az izrac'ita hitfe'ekezetnek, ő maga pedig nem tagja az izraelita hitfelekezetnek. Nem tekintendő zsi­dónak az a nö sem, aki 1938 január l-e előtt zsidónak nem tekintendő férfivel kötött házassá­got, ha házassága előtt már keresztény volt. A gardasdgi sza'.aszoknál benyújtandó módosí­tás szerint a szakasz alkalmazása szempontjából a: utazókat, üz'etszerzökct, ügynököket a többi alkalmazottól elkülönítve kell figyelembe venni. A kereskedelmi miniszter az utazók, üzletszerzők tekintetében a szakasz rendelkezései alól közér­dekből kivételt tehet. Inditványt nyújt be az elő­adó a zeneművészeti kamara felállítására és szi­gorító inditványt terjeszt be az állami egyeddry­sági cikkek árusítására vonatkozóan. Italmérési és itaíeladási engedélyeket a törvény hatályba­lépésétől szárnitott kél éu alatt, gyógyszertári jo­got három év. eltelte után kezdődő öt év alatt meg kell vonni. Az olyan vállalat, amely a köz­fogyasztás céljaira szolgáló árut bizományos!, vagy más néven létesített szervezet utján hoz for­galomba, a szervezetében zsidók csak olyan arány­ban vehetnek részt, hogy számuk a szervezetben résztvevők együttes számának, jutalékuk, vagy más hasonló jellegű jövedelmük pedig az összes résztvevők jutalékának, vagy más hasonló jellegű jövedelmének 12 százalékát, illetve 15 százalékát nem haladhatja meg. Ma'tray Lajos azt indítványozza, ne te.klintsék zsidónak azt, akinek szülei megkeresztelkedtek a gyermek csecsemőkorában. Pttyr Hugónak az a javaslata, hogy ne legyan zsidónak tekintendő az, aSZTÜLYSORSJEGYEK az I. osztályú húzásra megérhezteh! Nagy számválasztékban kaphatók O s V á t h főárusitónál, Tábor u. 3. Városi adóhivatali palota, dohánytőzsde. 273 aki 1938 január l-e előtt kereszténnyé lett és ne vonatkozékk a törvény azokra, akiknek felmenői már 1848 e'.őtt az ország területén születtek. Zsitvay Tibor indítványa körül nagy vita vár­ható. Indítványozza, nem lehet zsidónak tekinteni azt a születése óta magyar állampolgárt, aki inuga, vagy akinek apai ági felmenője 1848 előtt az or­szág területén született és ettől az időtől fogva felmenői ugyanitt születtek, ha legalább 1939 ja­nuár elseje óta valamely keresztény egyház tagjp. Apponyi György gróf a tűzharcosok, a hősi halot­tak özvegyei és árvái, valamint az 1918—19-es forradalmak alatt nemzeti mozgalomban résztvet­tek kivételét kéri a törvény alól. Shvoy Kálmán indítványozza, hogy a belügyminiszter az 1014 julius 1, utáni honosítás, vagy visszahonositás ut­ján magyar állampolgárokká lett zsidók honositását hatálytalanítsa. Több módosító inditványt nyúj­tott be még Árvát ja'vt Nagy István és Rupert Rezső is. A közjogi részhez az előadó ezt a módositást terjeszti be: „A jelen törvény kihirdetésének nap­ját kővető négy hónap alatt tartott választás ese­tében annál a zsidónál, aki igazolja azt, hogy ff maga és szülői — amennyiben szülői 1867. évi december 31. napja után születtek, ezek szülői is — Magyarországon születtek, a választói jogo­sultság szempontjából vélelmezni kell azt, hogy szülői, vagy ezek felmenői — 1867. évi december 31. napja óta állandóan Magyarország területért laktak." Módositást terjesztett elő Boczonádi Sza­b ó Imre. Eszerint a köztisztviselői szakasz a kő­vetkező lenne: „Az állami, községi és városi kö­zépfokú és szakiskoláknak zsidó tanárait, továbbá áz állami, községi és városi középiskoláknak zsi­dó tanítóit 1943. januán 5-ig, a zsidó birákat és az ügyészségnek zsidó tagjait 1943. január 1. napjával nyügdijazni kell, illetőleg az erre irányuló sza­bályok szerint a szolgálatból végkielégítéssel el kell bocsátani." A Ház keddi ülése után tanácskozást folytat­tak, amelyen megbeszélték, hogy a kormány mó­dosításai átalakították a javaslatot, amelyhez hoz­zászólni annak előzetes áttanulmányozása nélkül lehetetlen. Ezért az ellenzék javaslatot terjeszt be, hogy uj pártközi értekezlet beszélje meg a zsi­dójavaslat plenáris tárgyalását, illetőleg mondja ki, hogy a plenáris tárgyalást megszakítják és a képviselőháznak egy delegált bizottsága tárgyalja le a beterjesztett módosításokat. Szlcs-terroristák támadási kísérlete Ungvár ellen Ungvár, február 28. Annakidején, amikor a cseh katonákat visszavonták Ungvár környékéről harci­kocsikkal és tüzérséggel együtt, SzicsderroristáJc lepték el a város környékéi:. Szombaton éjjel kézi­gránátokkal és golyószóróval felszerelt Szics-gdr­disták támadást kisére'ttek meg Ungvár ellen, de miután a puskalövéseket magyar részről viszonoz­ták a terroristták visszahúzódlak. Az idő A Meteorológiai Intézet jelenti estei 10 órakor. Időjóslót: Mérsékelt szél, változó felhőzet, helyenkint, de inkább csak keleten eső, havaseső. A hőmérséklet emelkedik. — Kinevezések. Vitéz Imecs György dr. fő­ispán Horváth Lajos dr. városi II. osztályH aljegyző tb. tanácsnokot tb. árvaszéki ülnökké ki­nevezte. - március elsejei hatállyal Bite Ferenc dr. véVösi dijnok'ot irodasegédtiszti áílásra beh<* lyettesjtelte.

Next

/
Thumbnails
Contents