Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-04 / 52. szám

4 Szombat, T959. március 4. Négy szónok a zsidójavaslat pénteki vitájában A jövő hétre várják az álíalános viía befejezésé! Budapest, március 3. A képviselőház fokozódó érdeklődés molett fo'ylatla a zsidójavaslat általános vitáját. Elsőnek Malvsits Géza szólalt fel. A zridógyüöet hullámait — mondotta — mindig alantas ösztönök kisérték, amelyek bomlasztó hatással voltak az cjész társadalomra. Nem igaz, hogy a zsidó ne.n képes asszimi álódni. Az uszító antiszemitizmus — mondotta — nem más, mint a íc'elösség elhárítása. Az országban nagy az elégedetlenség, de a zsidójavaslat ez ellen nem hasznai, mert a falu népe nagyon jól tudja, hogy a zsidójavaslattal nem segítenek rajta. « A/zal fejezte bo felszólalását, hogy hajlandó minden szigorú jogalkotásra a kapitalisták ellen, dc nem hajlandó a sokezernyi szegény kisember üldözését pártolni. Baross Endre a társadalom clzsidósodásárói beszélt, amit a kormánynak meg kell szüntetnie. Szerinte a javaslatot nem lehet keresztény lehnnek tekinteni. Igaz, hogy ez az operáció a gazdasági életet megrázkódtatásnak teheti ki, dc miért huzódjunk vissza a cselekvéstől, mintha nem lehetne komoly munkával, uj termelési rendszer bevezetésével a nemzet gazdasági jövőjét biztositani. A törvényjavaslatot elfogadta. Fábián Bé'a szólalt fel ezután. A tiszta erkölcs követeli — mondotta —, hogy mindenki, aki hazája részérc törvényeket hoz, csak a tiszta erkölcsiség alapján cselekedjék. Hatszázezer ember kenyerét és becsületét akarják elvenni olyan idézetek a apján, amelyekről nem tudják, hogy valóban Lenne vannak-e a talmudban. Hogyan lchot a hithüségből következtetést levonni a neinzethüíég rovására? A zsidó vallás nem akadályozza inog a zsidókat, hogy hazájukkal szembeni kötelességüket teljesítsék. Meghívó A Bach Testvérek rt. szegcdi eég 1939 évi március hó 12-én déli 12 órakor tartja Bach Miksa ur lakásán, Szeged, Deák Ferenc-utca 2 szám alatt rendes közgyűlésé* melyre részvényeseit ezennel meghívja. Tárgysorozat: ,, 1. Jegyzőkönyvvezető, két jegyzőkőnyvhiteleoitő kijelölése és a határozatképesség megállapítása. 2. Az Igazgatóság jelentése és az 1938. évi zárszámadás előterjesztése. 3. A íelügyclöbizottság jelentése. 4. Határozathozatal az igazgatóság és felügyelőbizottságnak adandó felmentvény tárgyában. 5. A felügyelőbizottság 3 tagjának megválasztása. Az Igazgatóság. Az 1938. évi zárszámadások a részvénytársaság irodájában Szegeden, Szent István-tér 12—13 szám alatt az igazolt részvényeseknek a hivatalos órák alatt rendelkezésre állanak. Az alapszabályok 10. §-a szerint a közgyűlésen az a részvényes vehet részt, aki részvényeit, illetőleg ideiglenes részvényelismervényét, legalább 3 nappai a közgyűlés megtartása előtt a részvénytársaság pénztárába letétbe helyezi. — A törvény nem a galíciaiakat sújtja, hanem ÜS-as honvédé'; ivadékait, azokat, akik már Kossuth zászlói alatt bizonyitotlák be assziinrláltsáigukat Cich, mórra, vagy román származásúak, akik csak tegnap jötlek be, lehetnek vezérigazgatók, sőt lehet ilyen akár miniszterelnök is, de zsidó, akinek ősei itt harcoltak, nem juthat kenyérhez. — Már sok pamflettet olvastam — folytatta Fábián —, de javaslat indokolásában még nem találkoztam olyan pamflettel, mint amelyet ennek a javaslatnak az indokolása tartalmaz. Benne van ebben az indoko'ásban minden, amit csak a középkor óta a Stürmcrig« ktta'áttak. Az indokolás hangja r.em « magyar népé, hanem a Stürmeré. Az indokolás hangja középkori pogromok kürtjeinek sötét tónusában szól. Azokat a képviselőtársaimat nem értem, akik kint voltak a harctéren, kézigránáttal mentek rohamra, akik együtt voltak a zsidó frontharcosokkal, hogyan lehetnek ők is a zsidótörvény hivei. Fábián: Az ország ma is abban a he'yzetben van, hogy a kormányzat feladata nem az volna, hogy darabokra törje az országot. Mindenki, aki magyarnak érzi magát és aki küzdeni is dolgozni akar, örömmel kell magyarnak fogadni, nem pedig kitaszitani a nemzeti közösségből. Akik jók lettek magyar katonának, akik jók lettek az ország gazdasági készségének fölemelésére, azoknak jóknak kell lennlök magyaroknak is. Ha a felvidéki zsidóság magyarnak számított a nemzetközi tárgya dsokon, akkor számítson itthon is magyarnak. Azzal fejezte be, bizik abban, hogy eljön majd a szabadság, egyen'őség és testvériség Magyarországa, talán hamarább, mint remélni lehetne s akkor Magyarország ismét elfoglalja méltó helyét a világban. Du'in Jenő volt a kővetkező felszólaló. A' zsidókérdés mego'dása szükséges — mondotta —, de éppen a helyes megoldás érdekében a bírálattól nem tekinthetünk el. Nem téríthet cl a bírálattól a gyanúsítás, hogy azzal mást szolgálnánk, mint a kérdésnek a nemzet érdekeit illető megoldását. A zsidókérdés megoldása csak akkor szolgálja az országot, a magyarságot és mondjuk a keresztény társadalom érdekeit, ha a megoldás módja he yes. A zsidók érdekei felett áll az egyetemes nemzeti szempont. — A javaslat hevenyészett. Kortézia és házfeloszlatás céljaira készült. A volt miniszterelnök ezzel az előkészületien javaslattal és ugyancsak előkészületien földrefornijavaslattal akarta megszerezni a többséget a Popolo d'Italiában megjelent vágyálom valóra váltásához — mondotta. Ez a javaslat olyan törvényt készit elő, amely bele fog vágni a nemzet húsába. A keleti zsidóság vétkeit nem lehet általánosítani. Lehetetlen megtagadni, hog igenis vannak asszimilálódó zsidók. Kossuth mondta, hogy az 1848-as hadsereg 185 ezernyi tagja között húszezer zsidó teljesilett szolgálatot. Ez a hadsereg létszámához képest 12 százalékot jelent. Minden frontkatonát nemzete tcljesjogu tagjának kell elismerni. Amikor ezt akarom és kívánom, szemem előtt a magyar nemzet becsülete és lovagiassága lebeg. — Ez a javaslat igy, amint van, a Teleki-kormány rossz öröksége. Nem is készíthették elő kellőképen ezt a javaslatot, hiszen a volt miniszterelnök ur Kaposvárott még azt mondotta, hogy a zsidókérdés le van zárva. Ugy látszik, akkor még nem is foglalkozott vele. Mi lesz a sorsuk azoknak, akik a törvény értelmében zsidók? A keresztény vállalatok a zsidók kvótájába eső embert nem alkalmaznak. A zsidó vállalatok' pedig a kvóta erejéig zsidókat alkalmaznak. Az illetők tehát lebegnek majd ég és föld között, mint Mohamnicd koporsója. Legsürgősebb teendő, hogy a további bevándorlást tessék megakadályozni. R a s s a y Károly: De a kijátszást is tessék megakadályozni! Dulin Jenő: Mi is azon az állásponton vagyunk, hogy a zsidóság gazdasági szupremáciáját' okosan vissza kell szorítani. Ezen az állapoton változtatni kell, de nem olyan módra, mint a törvényjavaslat tenni akarja. Dulin ezután a javaslat közjog! vonatkozású hibáival foglalkozott. A jogrend alapja a jogrendbe vetett bizalom. Ez a dolog kezd már mindenkinek az idegeire menni. Mindenki más öregapját piszkálja. Ma senki sem azt nézi, hogy tisztességes, becsületes emberrel áll-e szemben, hanem az a fontos, hogy ki a nagyapja, vagy a dédapja. Idősb Dum^st megkérdezte egyszer valaki: vájjon mese-e vagy igaz-e,-bogy az ön édesapja mulat^. „Igaz", válaszolta Dumas. Az illető kajánul vigyorogva meciegvezte: Tehát az ön nag.yOlthon-Mozgó, Szöreg Szerdán és osütörtökön Tokaji rapszódia 20, 30, 40 és 50 fil'éres helyárak A DeimagyarorszAg e MI/elOlnek éa csa'AmaglalitaU legyenként 101. kedvezmény szülői négerek voltak. Mire Dumas igy válaszolt; „Sőt, anyám mulatt volt, nagyapám néger, legmesszebbmenő ősöm pedig majom volt. Az én családfám tehát ott kezdődött, ahol az öné végződik.'* A Ház legközelebbi ülését kedden tartja. Shvoy Kálmán megváltoztatta a zsidótörvény módosítására beadói! indiívónyát 'A zsidó javaslat 3. szakaszához módositást nyújtott be többek között — mint ismeretes vitéz Shvoy Kálmán országgyűlési képviselő is-. Módosításában azt javasolta, hogy a 3. szakasz A bekezdése helyett olyan szöveg vétessék fel, mely szerint a belügyminisztert felhatalmazzák, hogyj •az összes 1914. évi julius hó 1. napja után honosítás, illetve visszahonosltás utján magyar állampolgárrá lett zsidók honosítását, illetve visszalionositását kivétel nélkül hatálytalanítsa. Vitca Shvoy Kálmán most bejelentette a Ház elnökségéinek, hogy indítványát megváltoztatja és a viszszahonositások hatálytalanításának törlését kért Bejelentésében közli, hogy a visszalionositást legnagyobbrdszben olyan magyarok számára engedélyezte 1914. év után a belügyminiszter, akik af megszállott területen hazafias magatartásuk miatt üldözésben, szenvedésben vagy börtönbüntetésben, esetleg kiutasításban részesültek, méltánytalan: volna tehát a hazafias magatartású zsidókat í visszahonositás jogától elütni, vagy pedig a má© visszalionositotl zsidóktól a magyar állampolgárságot elvonni. Tégla és cserép 6 havi hitelre minden mennyiségben kapható a Kalász Irodában Takaréktár-utca 1. 83 Hz idd A Meteorológiai Intézet jelenti estG í'O órakor. I d ő j ó s 1 a t: Gyenge légáramlás, száraz és túlnyomóan derült idő, erős éjszakai fagy. Reggel néhány helyen köd, a nappali hőmérséklet alig változik. Pályázat A Szegedi Katolikus Növédő Egyesület az általa fenntartott államsegéljyes nemállami napközivel egybekötött kisdedóvó intézeténél nyugdíjazás folytán megüresedett államsegélyes óvónői állásra, a m. kir. belügyminisztérium 215.737 —1939. XVII. sz. engedélye alapján pályázatot hirdet. Az illetménykiegészitö államsegélyben része-' sülő kinevezendő uemállami óvónő részére fenntartó egyesület 10 százalék helyi javadalmat S természetbeni lakás helyett a törvényes lakáspénzt biztosítja. A pályázati határidőt 1939. évi március 27. napjában állapítjuk meg. A pályázók közül előnyben részesülnek azok', akik, mint kisegítő óvónők legalább egyévi eredményes szolgálatot igazolnak. A pályázati kérelemhez a következő okmányok csatolandók: a pályázó születési anyakönyvi kivonata, óvónői oklevele, működési bizonyítványai, községi, illetve magyar állampolgárságot igazoló bizonyítványa, a kommunizmus alatti magatartást igazoló helyhatósági bizonyítvány, három hónapnál nem régebbi keletii erkölcsi bizonyítvány s hatósági orvosi bizonyítvány. A pályázati kérelmek fent közölt határidőig a Szegedi Katolikus Növédő Egyesület elnöksége címre, Szeged Korona-utqn 18. alá ki^dendőkhe. ELNÖKSÉG.