Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-29 / 72. szám

TAVASZRA DlM MAG VAPOpg Szép női, férfi fehérneműt, harisnyát, keztyiit gvcim?k- é3 babaruhácskát az EXCELSIOR hnrlsnyaházból vásároljon, A Nemioti Tafcarókossáirra kiszolgál HirólQhalom alsó hörzelc az alsóközponti postahivatal kerületéhez akar tartozni (A Delimig) urorszúg munkatársától). Száznegyvuikilcnc aláírással ellátott kérvényt juttattak tl a sseged-királyhalmi lakósok a szegedi postaigazgatósághoz. Királyhalom alsó körzetének lakói arra kérik a postaigazgatóságot, hogy Szeded—Királyhalom alsó részét, valamint a D o* hány István, Masa Imre és ót ott Kovájrs József cskiidtségéhez tartozó körzet lakóit a szegcd-ulsóközponli postahivatal kerületéhez csntolják. A királyhalnii lakosok kérelmüket a kővetkezők ben Indokolják meg: 1. A kapitányság ez a része Alsóközponttól 2 6, Királyhalomtól viszont 8—16 kilométer távolságra fekszik. 2 Az egész lakosság minden ügyes-bajos dolgát Alsóközponton intézik. (Egyházi ügyek, riko'nigazgatás, katonnbehivás, rendőrség vámőrség, pénzügyőrség, orvos, bank, malom, piac stb). Miuelincgunnyi fontos ok, amely a lakosságot Msóközponthoz köti, csnk éppen poslailag vannak lekötve a 8—10 kilométer távolságban lévő Kiráhhalomhoz s így lörténik meg nz, hogy csak 2 3 naponként jut el a posta az. alsókörzet lakóihoz Csomagküldeményekért és pénzesalnlványok kiváltásáért viszont olyan nagy utat kelt az. alsókörzet lakóinak megtenniük a királyhalmi postáig, hogy mindig fölösleges időpocsékoEisl. nagy fáradságot és pénzveszteséget jelent fgy-egy pénzeslcvél, vagy csomag kiváltása. A bead vánv markáns példát cmlit fel. Szeged --K'rályhalom 239. szám cimrc Alsóközponton Módink cg\ levelet hétfőn délelőtt és a címzett szerdán délután kapta meg. Az enilitett ház Alsók ozponttol alig két kilómétcrnyire fekszik és c.v Jogosan tiz perc nlitt e'érhelő. A postára felad'.tt levél viszont 25 kilóméteres utal tesz meg, előbb v: •uton Városianyára (12 kilóméter), majd kerékpáron vissza" Királyhalmára (13 kilométert. A szegedkirályhalmi lakosok kérvénye Tőlem 1 i t i még. hogy Alsóközponton van a vasútállomásuk is, ami a poslnt szállításban szintén Jnlorlős tényező. Igy sokkal rövidebb Idő alatt kézbo'ilhrtik Alsóközpont vasulállomásáról a postájukat dc mód lenne arra is, hogy vasár- és ünnepnapokon, vagy hetipiaci napokon, amikor t kézbesítő másutt van elfoglalva, a> királyhalmi nlsékörzet lukéi maguk hozhatnák el postájukat. I . iv ik legnagyobb sérelmük — a postai kézbesítés miatt —, hogy a napilapokat 4—5 napos késéssel kapják kézhez. A beadvány egyik pontjában kifejtik, hogy télen elfordult már az is, hogy a csütörtök reggel megjelent lnpot n következő hét keddjén kapták meg postán. Ilyenformán csak azokat a napilapokat olvashatják, amelyeket magánkézbesitök hordanak szét. A kérvény indokolásának más pontja utal ária. hogy Alsóközponton két, Várostanyán pedig négv kézbesítő latja el a postai szolgálatot. Az utóbbiak szolgálali körzete igennagv, körülbelül 25 30 kilónéter hosszúságii. Valószínű, hogy éppen ezen okból kifolyólag a várostanyai postamester ötödik kézbesítő alkalmaztatását kérelmezi. A királybaimi lakosok kérik a postaigazgatóságot, hogy amennyiben az ujabb kézbesítő alKerékpár*, iróqépef, rádiéf, csillárt csak Kelemen Mártonnál vegyünk. Kedvező részletfizetés. Kelemen Mórion SFSrSí kalmaztatását engedélyezi, ugy az uj levélhordó! osszák bc Alsóközpontra, mert igy lehetne legkönnyebben orvosolni a Szeged— Királyhalom Szerein, 1959. március 29. alsókörzetének postai sérelmét. Ilyen módon ugyanis a' várostanyai posta tehermentesülne' és az alsókőzpoi.ti kézbesitőket sem terhelnék fölöslegesen. A kérvényezők azzal fejezik bc beavényukat. hogy bíznak abban, ha Szeged—Királyhalóm alsó rés/ét postailag Alsóközponthoz csatolják olymódon, hogy oda egy harmadik Jevélkézbesitőt neveznek ki, Alsótanya ezen részének postai forgalma jelentékenyen megnövekszik. Hangsúlyozzák, hogy Királyhalmon soha, semmi dolguk nincsen, csupán csomagjaik, vagy pénzküldeményeik átvételéért kell a 20 kilóméieres utat megtenniük, ami miatt igep sok kárt, veszteséget kell elszenvedniük. Vizsgálat indul a csongrádi íömegmérgezés ügyében A boncolás nem hozott eredményi (A Délmagyarország munkatársától.') Beszámoltunk arról a tömegmérgezésrről, amelyet egy csongrádi tanyán okozott az ecetes krumplileves. A különös mérgezés öt áldozatot követelt, egy meghalt, négyen sulyos. mérgezési tünetekkel a szentesi kórházban vannak. A tömegmérgezés Atkári György 43 éves gazdálkodó tanyáján történt. Atkáriné a mult hét végén egyik délben krumplilevest főzött. Délben heten ettek a levesből, este pedig öten fogyasztották el a maradékot. Az ebéd után senkinek sem történt baja, a mérgezési tünetek vacsora után jelentkeztek, úgyhogy Atkárit és feleségét, 2 éves Katalin nevü kisleányukat, Dávid László 40 éves napszámost, valamint Gób József 14 éves kiskanász a körházba kellett vinni. Gőg József a körházban meghalt. Kedden délelőtt a szegedi ügyészség vizsgálóbirájának utasítására a szentesi közkórház halottasházában Kál János dr. törvényszéki orvos fölboncolta a kisfiú holttestét. A boncolás nem tudta teljes bizonyossággal megállapítani, hogy a krumplilevesben levő esetleges mérgező anyag okozta-e Góg József halálát és a többiek rosszullétét. Berze Árpád vizsgálóbíró vegyi vizsgálatot rendelt el apnak megállapítására, hogy volt-e a krumplilevesben méreg? Egyéb gyanús körülmények is vizsgálat alá kerülnek. A gyanú szerint ugyanis nem lehetetlen, hogy a méreg a délután folyamán került a levesbe, liogy mimódon, azt a vizsgálat les2 hivatva megállapítani. Tizenötévi fegyházra emelte föl az itélőlábla a csanyteleki anyagyilkos büntetését (A Délmagyarország munkatársától.) Borzalmas módon elkövetett gyilkosság ügyében mondott másodfokon Ítéletet a szegedi tábla. Vigh János 34 éves csanyteleki földműves az elmúlt év julius 5-én rátámadt anyjára, fojtogatni kezdte, majd késsel nyakonszurta, végül egy máktörövassal szétverte az idős asszony koponyáját. A törvényszéki tárgyaláson Vigh János elmondotta, hogy anyja állandóan üldözte a feleségét, mert szegény leány volt s az öregasszony azt szerette volna, hogy fia gazdagon nősüljön. Amikor megtudta, hogy menye gyermeket vár, pokollá tette a fiatalok életét. Min-< den alkalmat fölhasznált, hogy menyének és az újszülöttnek ártalmára legyen. Amikor egyedül maradt otthon a gyermekkel, egész nap éheztette a csecsemőt, akit ilyen módon akart eltenni láb alól. A gyilkosságot előidéző veszekedés is a kisgyermek miatt volt. A gyermek sírt, amire az öregasszony — rendes szokása szerint — átkozni kezdte unokáját a szülők előtt. Vigh János szó nélkül felkelt az asztaltól, a fásszinbe ment és fejszét hozott. A szobába visszatérve, anyja háta mögé került és fejbe akarta sújtani, de felesége odaugrott és Vigh János első házasságából származó leányának segítségével kicsavarta a férfi kezéből a fejszét. A nekidühödött ember, azonban nem tett le szándékáról és néhány perccel később újra rátámadt anyjára, akit puszta kézzel fojtogatni kezdett. Felesége és gyermeke ujból megfékezte s a dühöngő férfi látszólag megnyugodott. Vigh János bement a konyhába, ott mosakodni kezdett, majd rövid idő múlva újra viszszatért s késsel a kezében anyjára vetette magát és az öregasszony nyakán mély sebet ej» tett. Amikor ismét megfékezték, kirohant a konyhába s visszatért egy 40 cm. hosszú cs 3 cm. széles, sulyos, vasból öntött máktörővel s negyedszer is anyjára rontott. Az öregasszony fejére három hatalmas ütést mért nagy erővel és ezzel kioltotta édesanyja életét. • A tett elkövetése után a gyilkos ujból megmosakodott, fölöltözött és a csendörségre ment, ahol följelentette magát. A szegedi törvényszék Ungváry-t&n&css ezév január 12-én mondott Ítéletet Vigh János bűnügyében. Felmenőági rokonon elkövetett szándékos emberölés büntettébten mondották ki bűnösnek és 10 évi fegyházbüntetésre Ítélték. Az itélet indokolása kimondja, hogy az előre megfontolt szándékosság bizonyítást nem nyert, azonban a vádlott nem azért ragadta kezébe a kést és a vasszerszámot, hogy anyját megüsse, hanem azzal a szándékkal, hogy megölje. Sulyosbitó körülménynek vették azt, hogy a vádlott négyszer támadt anyjára, enyhítő körülménynek számították be azt, hogy az anya nem édesanyához méltóan viselkedett fiával szemben és annak családját üldözte. A föilebbezés érdekes körülménye volt az, hogy a törvényszéken a vádlott az utolsó sző jogán halálos ítéletet kért önmaga ellen. Szász Dezső ügyész a minősítés miatt föllebbezett s a vádlott ügyvédje szintén az eltérő minősítést jelölte meg a föilebbezés okaként Az ítélőtábla kedden délelőtt tárgyalta ai ügyet és a minősitést megváltoztatta, amennyiben kimondotta, hogy a vádlott nem felmenőági rokonon elkövetett emberölés, hanem gyilkosság bűntettében bűnös és Vigh János büntetését 10 évről 15 esztendőre emelte föl. l'gy a vádlott ügyvédje, mint a vádhatóság senimiségi panaszt jelentett be. —oOo—