Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-03 / 51. szám

4 DÉL MAGYAR ORSZÁG Péntek. 1939. március 3. Nem hosszabbítják meg a tatarozásí kedvezményt? Súlyos helyzet az építőiparban (A Délmagyarország munkatársától). Már több ízben foglalkoztunk avval az elszomorító ténnyel, hogy Szegeden teljesen megállt az epit­kc/és cs az építőmunkások százainak valóság­gal nincs mindennapi kenyere. Szeged városának csaknem minden hivatalos szerve megmozdult, bogy a középitkezések megindulását kísérgesse. A jelenleg Szegeden tartózkodó Szilv Kálmán államtitkár programja során szerepel az egyete­mi építkezések folytatása', az ideg- és elmeklyii­ka megépítésével. Az ipartestült és a kereskedelmi és iparka­mara a várossal karöltve viszont azirányban élt felterjesztéssel a kormányhoz, hogy a pénz­ügyminisztérium 1939 évre is hosszabbítsa meg az úgynevezett tatarozásí adókedvezményt, ami, ha nem is tünteti el az épitőiparbau jelentkező munkanélküliséget, jelentős mértékben hozzájárul az építőiparban beállott pangás enyhítéséhez A közös felterjesztésben kifejtették, hogy. Sze­geden az elmúlt esztendőben hatszázezer pengő értékű tatarozás került elvégzésre és a tulajdo­nosokra a tatarozásí adókedvezmény ösztönzőleg hatna ezévben is Hiszen csak végig kell menni a városon, az ingatlanok legtöbbje elszomorító látványt nyújt foltos, piszkos és lehullott vako­latú homlokzatával. Mondanunk sem kell, hogv ebben is a város tulajdonát képező ingatlanok járnak elöl, a lehető legrosszabb példát mutat­va. Csudalatos dolog, hogy a város ismételt rek­lamáció után sem akarja belátni, hogy ingatla­nainak tatarozásával nemcsak a polgárság va­gyonát védi, de munkaalkalmat is teremt. A nemrég megszavazott párezer pengős hitel se­hogyan sem elégiti ki a tényleges szükségletet. Hi­szen csuk a városi kislakások rendbehozásához egyösszegbe be kellene fektetni húszezer pengőt. A diák- és turistaszállás céljaira átengedett négy József főhercegtéri városi kislakás ttala­kitása — az idegenforgalmi hivatal becslése sze­rint — felemészt tízezer pengőt. A tatarozásí adókedvezményt azonban * — ugy látszik — veszély fenyegeti. Tár nappal ez­előtt a pécsi, tegnap a budapesti építőmesterek ipartestületének küldöttsége a pénzügyminisztéri­umban járt és őszintén feltárták az építőiparban mltatkozó kétségbeejtő munkanélküliséget. A küldöttség kérte a minisztert, hogy az átalakí­tási és tatarozásí munkálatokra vonatkozó adó­kedvezményi rendeletet hosszabbítsák meg. A küldöttség kérelmére Gász Lajos államtitkár kifejtette, liogy nem nyújthat reményt az átala­kítási és tatarozásí adókedvezmények megjjosz­szabbitására, mert az csak átmeneti jcllegii volt. Viszont az óvóhelyek építését a kormány hat­hatósan támogatni óhajtja. A helyzet Szegeden is a legnagyobb ráhan­goltságot kelti. Az építőmesterek ugy látják, hogy az adókedvezmény megvonása az építőiparban — ha lehet — még fokozni fogja a nehéz helyzetet. • Értesülésünk szerint az érdekeltek országos akciót kezdeményeznek, liogy az évek óta meg­hosszabbított tatarozásí adókedvezményt az idei évre is terjesszék ki. Kosvan teriesztelfe a kuli urát Csótányán Bauer Pál képögynöh? Csalással és sikkasztással vádolja az ügyészség i (A Délmagyarország munkatársától). A ma­gyar képzőművészet és műkereskedelem egyik legsúlyosabb problémája merült föl azon a bün­tető tárgyaláson, amelyet most tartolt a sze­gedi törvényszék. Bizonyos időközönként kép­ögynökök szállják meg a vidéket, értéktelen má­solatokkal árasztják el a vásárlókat, rontják a közönség ízlését. Ez történt 1937 junius 23-án Alsótanyán is. Megjelent vtiéz Gaá-1 Károly alsótanyai orvos­nál Bauer Pál budapesti képügynök. Boros Pál néven mutatkozott be és mérnöknek mondot­ta magát. Előadta, hogy a Szinnyei Mcrse Társa­ság megbízásából a társaság kiállítási anyagá­nak képeit árulja. Kijelentette, bogy mint mér­nök altruista módon csak azért vállalkozott erre a feladatra, mert „a Szinnyei Mcrse Társaság intencióinak megfelelően ki akarják kapcsolni a közvetítő kereskedelmet a képzőművészetből..." Vitéz Gaál Károlynak nem tetszett a „mérnök nr*' által bemutatott képgyűjtemény. Nyíltan megmondta, hogy nem találja a képeket művészi értékűnek, ezért nem is vásárol. Amikor Bauer látta, bogy nem sikerül üzletet kötnie, változta­tott a taktikán. Negyven pengő kölesönt kért az orvostól, mert mint mondotta, éppen elfogyott a pénze és nem tud továbbutazni, autójával. Felajánlotta, liogy zálogképen az orvosnál hagyja képgyűjte­ményének egyik értékes darabját: Pál Nagy Zsigmond festőművész 200 pengő katalogusi áron feltüntetett képét. Az orvos a könyörgésre oda­adta a JO pengőt. Bauer megígérte, hogy rövi­desen visszajön és kiváltja a képet. Az orvos várt, de hiába. Mikor aztán megunta a várako­zást, irt a Szinnyei Merse Társaságnak. A tár­. sasáalól az. a válasz érkezett, liogy Boros Pálnak képárusitásra nem ad­tak megbízást, ilyen nevü mérnököt nem ismernek. Vitéz Gaál Károly nyomban feljelentést adott bc a csaló ügynök ellen, az ügyészség pedig jyu itiozólevelet bocsájtott ki. Nagy volt aztán Gaál dr. meglepetése, amikor Bauer-Boros 1938 nyarán ismét megjelent Alsó. tanyán. Gaál Károly dr. szemrehányással illette és visszakövetelte pénzét, Bauer azonban azt is letagadta, hogy valaha találkozott az orvossal. Gaál dr. erre rendőrt hivott, aki elvette az ügy­nök igazoló iratait. Igy került sor fötárgyalásra a törvényszék elölt. Az, ügynök beismerte, bogy álnéven mu­tatkozott be és mérnöknek hazudta magát. El­mondotta, liogy n képeket Róna Miklós képügy­nöktől kapta, azt azonban nem vállalta, bogy azok értéktelen vásznak. Gaál Károlyt nem akarta becsapni, dc később legnagyobb sajnála­tára — megfeledkezett tartozásáról. A bizonyítás sorún szakértőt is kihallgatott a törvényszék, aki kijelentette, hogy a kép nem Fájdalommal tudatjuk ezúton jóbará­tainkkal, hogy PFAFF KAROLA jóanyánk meghalt. Temetése szombaton délután fél dóra­kor Béesi-körut 2 szám alól. A GYÁSZOLÓ CSALÁD Pál nagy Zsigmondtól származik, művészi értéke nincs, közönséges másolvánv, forgalmi értéke leg­feljebb 25—30 pengő. Nem vonja kétségbe, hogy a kép aláirása Pál Nagy Zsigmondtól származik, mert gyakran előfordul, hogy a nyomorgó mű­vészek még nyoniorgóbb kartársaikkal festetik képeiket, hogy sürübb keresethez jussanak. A törvényszék Pál Nagy Zsigmond festőmű­vész és Devich Sándor kihallgatása után dönt a csalással és sikkasztással vádolt Bauer-Boros Pá! ügyében. Londoni hir szerint Franco felkérte Mussolinit az olasz légiók elszállí­tására • Ha nem jön létre megállapodás, három oldalról támadják megMad* ridot London, március 2. Madrid előtt teljes csend van, ugyanekkor fontos nemzetközi tárgyalások folynak a spanyol polgárháború végleges likvidálására. A Daily Mail ugy tudja, Franco tábornok állítólag- felkérte Mussolinit, hogy az olasz légiókat hivja visz­sza Spanyolországból. Az üzenetet az olasz légionisták parancsnoka, Gamberra tá­bornok adta át Mussolininak. Ezt a hirt, a lap szerint, állítólag Bonnet francia kül­ügyminiszter közölte volna a francia parla­ment külügyi bizottságánok ülésén azzal, hogy a barcelonai bevonulás volt az olasz lé­giók utolsó spanyolországi cselekedete. A Times szerint Franco tábornok hatszáz­ezer főnyi haderőt vont össze Spanyolország hátramaradt részének a meghódítására, ha közben a fegyverszünet nem jön létre. A Madrid elleni ostromra már minden előké­szület megtörtént; három oldalról tánaadnák a várost, hacsak nem adja meg .magát. momowvah Válasz a famegmunkálás! ügyben Kaptuk az alábbi levelet: Tekintetes Szerkesztőségi A Délmagyarország egyik számában Fülöp Jó­zsef panaszos levelet közölt ellenem. Először is számtalan tanú igazolja, hogy Sin­ger Jenő -2—3 év óta igyekezett engem rábírni, iiogy a bérgépek árait fölemeljük. Ellene voltam az áremelésnek mindig, azonban cz év ele.jén is­méiéit felszólításra — mérlegelve a 8 órás mun­kaidőt, munkabéremelést és üzemanyagok nagy áiemelkedése által előálló helyzetet — beleegyez­tem a gépbérdijak felemelésébe. A Stnger-félc irodában Kittka Jánossal együtf megállapodtunk sz uj árakban és a másnapi alá­íráskor kiderült, hogy Singer Jenő egyoldaluiag javítást eszközölt a megállapodáson; igy rémem­ről isméj tárgytalanná vált az ügy. Január 27-én végre megtörtént a megállapo­dás, mindhárman aláirtuk, be is tartottara addig, amig Singer Jenő — az ő szavai szerint — ..fel­rúgta" a megállapodást anélkül, hogy qzt velem megfelelő módon közölte volna. Ezek után a régi árakat én is visszaállítottam. A levéliró Fülöp József szerint „példaadásra való nemes tettet"' követolt el a Singer cég e ténykedésével. A Fü­löp-féle gerendajavitás igenis 1 pengő volt, mert használt anvagot, amelyben repedések tömítve v-.nnak malterporral és szeg is akad benne, nem szívesen vállalok, mert rongálja a gépszerszámo­k?t és a Fülöp-féle 1 ponffök nem elegendők a karbantartás költségeire. Más esetben Fülöp Jó­zsef olnvigye az ilven anyagukat megmunkál qi, arol az i;j anyagokat is szokta dolgoztatni. Kovárs Mihály, fameemunkálóüzem-tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents