Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-21 / 66. szám

Kedd, 1939. III. 21 KERESZTÉNY POLITIKAI IIAPILAP XV. évfolyam 66. szám honvéd ott áll a határokon és Középeurópa szivdobogva nézi azt az elszánt akaratot, amely egész lényéből szinte delejes erővel kisugárzik. Ezer esztendő küzdőképessége feszül izmaiban és szoboralakja összeforr az anyafölddel, hogy az elkövetkezendő évszá­zadok földrengése sem vetheti ki hite nyu­galmából. Ezzel a magyar honvéddel, ezzel a nemzettudatos magyar föld imádóval ujjak húzni — bizony, valami nehéz! Mosolyogni kellene rajta, ha nem lenne oly égetően fájdalmas a meghunyászkodás sunyi és suta látványa, az elmúlt husz év után! Udvariasan kell viselkedni a magyar csa­patokkal! — adta ki. a parancsot a román hadügyminiszter" az északi határra rendelt ezredek parancsnokaihoz.' Alig hisz a fülé­nek Középeurópa! Husz' eve nem hallott szavak ezek. De illő tisztelettel felvetjük a kérdést: miért most? A felelet egyörök: ú j­jászületett a magyar honvédség! A kisantantállamok bevallottan program­ként hirdették a magyar élet minden nesze­zésének gyökeres elfojtását. A történelem azonban nem ismer alraunékat s az érdekel­lentétek förgotege elsöpört eleddig minden hasonló társulást. Most már ezén tul va­gyunk. Hadseregünk van és államérdekeink ellenére semmiféle uj rend nem alakulhat ki Középeurópában. A magyar honvéd ismét elfoglalta helyét az elsővonalban és mi bol­dogan ismételhetjük a parancsnokló Hadúr üzenetét: magyar honvédek, nagyon, de na­gyon büszkék vagyunk rátokl Lázas tanácskozások Londonban Permanens megbeszélések a lenayel, az orosz és a Balkán-államok Icöveleivel — Huáson államtitkár Varsóban — Chamberlain; „Az angol kormány most az egészr helyszelet felülvizsgálja" Teljesen befejeződött Kárpátalja katonai megszállása A kormányzó kiáltványa az Erdöskárpátok felszabadult népéhez A magyar honvéd dicsérete (B. G.) Elég egy pillanatra odafigyelni a világtörténelmi események között vajúdó Európa sajtó-hangorkeszterére s valami cso­dálatos, eddigelé sohasem tapasztalt moll­rnelódiák kjcsendülését észlelhetjük. A nagy demokráciák épugy, mint a tekintélyállamok és mindkettő slepjében sunyitó, Trianon óta természetellenesen felduzzadt utódállamok, a legváltozatosabb sajtóhangokat hallatják, oldalas tudósítások aláfestéseként, amikor a magyar honvédekről esik szó. Nem a ho­zsannázás fortisszimójával emiitik „természe­tesen" a magyar honvédelem újjászületését, hanem a rettenet majeztozó religióza — szinte ezt mondtam — áhítatával. A magyar honvéd ismét van es ezzel minden körülöttünk élő hépnek számolni kell! Az ország Felszabadult a nyomasztó trianoni béklyók alól s országvezetőink szinte a semmiből te­remtették uriá a magvar honvédséget. A legfelsőbb Hadúr a bledi egyezmény után nyomban körvonalazta a minden magyar ál­tal megszívlelendő törvényt, amely ezzel a mélvértelmü kijelentéssel kezdődik: A hon­védelem a legszentebb állampolgári köteles­ség, amelyet mindenkinek önfeláldozásig ter'edő odaadással k®ll teljesíteni! Meséberéő csodának hinnők, ha nem vol­na élő valóság: az a maroknvi sereg, ame­Ivik husz évvel ezelőtt Szegedről indult el Horthv M'hlós vezetése mellett egv szörnyű kataklizmában elpusztult ország feltámasz­tására. napok óta m°netel az Frdős E<5má­tok hófutta zordon tájain Verecke, Kőrös­mező és Uzsok felé ki, történelmi határa­inkra. Mapvarorszéer ezeresztendős Istenal­kotta Marrinot-vonaláig. Isten csodája, hopv él hazánk! — kiáltott Fel fájdalmasan Petőfi Sándor, amikor Kos­suth és kormánya Pestről Debrecenbe me­nekült. — éor>nn kilencven esztendein. Igen, Isten csodála, Kogv él ez a nemzet és hogv husz év után lerázhatta magáról a trianoni b'h'nrs^kot s kétszáz kilométeres karaiban újból a bonszerző ősök bős fiai védik Szent Istt'án országát, a szentístváni határokon. Nem vádolhat bennünket senki olfognlt­$ág<z«l s önmammk d'cséretével, ha látó sz°mmel és a fao-Visebb rezdülésekre is ér­zékem/ fiV11-! áll itt a Duna—Tisza part'án. j rssuk" és láoc« mindenki azt a metamorfó­zist ami köriVlnitÍTnk történik. Visszamértük errvknri tekintélvünket, m°rt ho n v é d s é ­r ü n k van! Nem gimyolódva, l0kirsinvl<5­leg v«gv samálkozva beszélnek rólunk, be­nem halk pir~fTp<Jm+cácr<Tal a magvar honvéd eze® esztendős félelmetes hírét megillető ko­molysággal. S/ámbaves7nek bennünket és tartanak tő'ünk! (~so<Jólják és gh'smorik, Kogy a magvar honvédség szinte futólépésben tisztította még az Erdős Kárpátokat a regu­láris bitorlót; és gn-ijla tn-rorjsták légióitól. •Szinte pg,ók napról a másikra. A román „l Tniversul", a revízíóellenes li­ga vezé-lapia is beismeri: „bogy ami az ittóViRi J-iiTcronnén-v órában alakult Ruszinsz­J-éHam ahho^ hozzászólnunk vajmi nehéz". Hát ez az. Bizonv varrni nehéz most már. beleszólni vagv ecgflAc, hozzászéloi ahhoz, ami az E-dős Kamatokban történt, mert van magyar hadsereg! A magyar A honvédvezérkar főnökének vasárnapi hi­vatalos jelentése szerint Kárpátalja területé­nek katonai befejeződött és a katonai köz­igazgatás megkezdte működését. A vezérkari főnök több hivatalos jelentést nem ad ki. Az uzsoki szoros közelében, a sianki határ­állomáson Wieczorkiewicz lengyel A kormányzó ur őfőméltósága az alábbi kiált­ványt intézte Kárpátalja népéhez: Kárpátalja népébez! Az egész magyar nemzet és a magam nevében szeretettel köszöntelek ben­neteket, testvérek. Testvércink voltatok és testvéreink vagytok, ősrink o ti őseitekkel sok századon át jót és rosz­szat megosztva békességben, harmonikus szeretet­ben éltek egymás mellett, együtt harcoltak a sza­badságjogokért olyan időkben, amikor azok Euró­pa nagyrészében ismeretlenek voltak. Kéklő he­gyeitek ormai a magyar rónára néznek, erdős völgyeiteken száguldó patakok és folyók a ma­gyar Alföldre visznek. A természeti adottságok, feltöld és síkság egyaránt kiegészítve, összefonód­va, elszakíthatatlan egységet alkotnak Isten te­remtette igy, ezért csak rövid időre tudta az erő­szak, az ármány, az emborj tévedés, a rosszaka­rat elválasztani azokat, akiknek a természet örök parancsa az egy államban aló együttélést irta elő. Sokat szenvedtetek az elmúlt busz év alatt, dc sokat szenvedett a testvéri magyar nemzet is. A szenvedéseknek megvan a maga nagy erkölcsi ér­téke és eredménye. Mindannyian tisztábban látjá­tok az érdekek azonosságát, az elválaszthatatlan egvüttélés sziikséeességét és azt, hogy « rutén nép­nek a magyar államiság keretén belül meg kell kapnia azt az önkormányzatot, amelyet azon ki­vül való életében elérni nem tudott. A nemzeti értékek biztosításán felül a rutén íjép minden fiának meg kell találnia a maga anya­gi boldogulását, biztos alapokat. kell találni arra, hogj.- a leigázottság, a jogtalanság, a háttérbeszo­hadtestparancsnok rendezett fogadást az Uzsokra érkezett magyar tiszti csoport tisz­teletére. Hasonló lelkes magyar-lengyel ün­nepség folyt le a beszkidi vasúti állomásnál. Ugy Varsóban, mint Magyarországon meleg lelkesedéssel ünneplik a magyar-lengyel ba­rátságot. ritás korszaka után a szabadság, a jog és testvéri összetartás virradjon fel a gens fidelissima, Rá­kóczi fejedelmünk szeretett népo részére. A nagy Magyar Alfölddel való újraegyesülés megadja a gazdasági boldogulás biztos alapjait, amellett egcsz nagyarányú közmunkák sürgős meg­indításával elhatározóan emelni fogjuk jólétete­ket A ti szűkebb hazátok Magyarország integráns része. Soha e föld az elmúlt husz évtől eltekintve, idegen uralmat nem ismert. Most ismét szabadok vagytok. Hüségteket, kitartástokat Isten megju­talmazta. * Együtt emeljük fel a Mindenható Istenhez ke­zünket bálára, imára azért, hogy az elszakított testvért ismét visszahozta a Kárpátok medencé­jének nagy családjához testvéri igaz együttélésbe. Horthy Miklós sk., Magyarország kormányzója, Teleki Pál gróf sk., m. kir. miniszterelnök, Nincsenek csapatösszevonások A párisi magyar követség megcáfolta a híreszteléseket Páris, március 20. A magyar követség közli: A magyar követség budapesti illetékes helyről nyert felhatalmazás alapján a legha­tározottabban cáfolja azokat a híresztelése­D kormányzó kiáltványa Kárpátalja népéhez

Next

/
Thumbnails
Contents