Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-19 / 65. szám

18 PÉT M A G Y A "R O P S 7 A O Vasárnap, 1959. március T9. Az Országos Mezőgazdasági Kiállitás és Tenyészállatvásárra szóló igazolványok a Délmagyarország át»eyirodáiáhan: flradLutca 8. szám alatt kaohatók! V 0 KOZGAZDASAG A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár 94-lk közgyűlése \z Igazgatóság ui fagial: Pallavlc'ni Alfonz Károly ^rnróf, fe'sőházi lag, csongtádmegyei nagybirtokos és Lippai Imre nagyiparos, löldblrlokos A válaszlmány u'i tagjai: Raíner Ferenc, a szegedi Kereskedelmi és Ipái kamara elnöke és Türr Aiadár dr. ügyvéd Igazgatósági elnökké begavári Back Bernát felsőházi tagot, alelnökké Kiss Ferenc ny. minfszferi tanácsost és Pálfy Józsei dr. polgármesiert válaszlollák meg A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár szombaton délután 4 órakor tartotta meg 94-ik évi rendes közgyűlését a részvényesek élénk érdeklődése mellett, bogavári Bark Bernát felső- ' házi tag elnökletével. A rendes közgyűlés az igazgatóság javaslatait elfogadta, az előterjesztett zárószámadásokat jóváhagyta és ir.e~állapitotta, hogy a takarékpénztár 21,000.000 pengőt meghaladó különféle vagyontételeket kezel s hogy az intézetnél elhelyezett betétek és egyéb idegen tőkék összege körülbelül 17,000'.000 pengő. Az osztalék 2 pengőben állapíttatott meg. A takarékpénztár igazgatóságának és választmányának hároméves megbízatása lelelvén, a napirend során a közgyűlés megválasztotta igazgatósági tagoknak: begavári Back Bernát kormányfőtanácsos. felsőházi tagot, Eszes Imre gőzmalömtulajdonos, földbirtokost. Gróf Árpád dr. kormányfőtanácsos, földbirtokost, Griiner Géza gazdasági főtanácsos, földbirtokost, Kiss Ferenc ny. miniszteri tanácsost, Lippai Imre nagyiparos, földbirtokost, Pallaviini Alfonz Károly őrgróf felsőházi tag, nagynrtokost és Pálfy József dr. kormányfőtanácsos, Szeged város plgármesterét. Az igazgatóság elnöke begavári Back Bernát, alelnöke pedig Kiss Ferenc és Pálfy József dr. lett. Választmányi tagrkul megválasztotta a közyülés: Adler Rezső gabonakereskedőt, Bohn József földbirtokost, Czckus Ferenc földbirtokost, Hunyadi-Vas Gergely dr. gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselőt, Hditer Káinig nagykereskedőt, Kispéter Lőrinc ny. vasúti főinlézőt. Kurucsev Sándor kereskedőt, Lati! sy Géza dr. ügyvédet, Viiller Antal müépicszt, Rácz Antalt, a Szegedi Friss l. jság igazatóját, Rainer Ferencet, a szegedi Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, Tiirr Alcdír dr. igy vedet, Vály Ferenc ny. erdötanácsost és i inkler Elemér dr. kormányfőtanácsos, ügyvédet. A Szeged-Csongrádi Takarékpénztár, városunk ezen pénzintézete függetlenségét és önillóságát az alapítás, vagyis 1845. óta állandóan megtartotta — ma is független magyar é.izintézet — és minden pengő betétet, amit i takarékpénztárnál bárki elhelyez, alapsza>ályszerü módon a szegedi és az alföldi gazlasági élet.— a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem — jobb boldogulására használ tel. A szegedi és az .alföldi nep megtakarított betéteit a takarékpénztár 1845 óta mindig hüégeren megőrizte, Szegedet és az alföldi népet. a nemzetet a 48-as szabadságharc, a nagy rviz, a világháború, a gazdasági válság ideán, jo és rossz időkben egyaránt, mindenkor hűséggel, megbízhatósággal és szeretettel szolgálta. Most, amikor a nemzet rendkivül nagy eladatok előtt áll, igen kívánatos és mindenkiír k komoly érdeke, hogy Szeged és az Alföld íépe tömörüljön a város, az Alföld es az egész ország ezen régi — Klauzál Gábor és társai által 1845-ben alkapitott —. az alföldi nép igazi közérdekű takarékpénztára körül, amelyet mindenkor nemzeti szellemben vezetnek. A takarékpénztár kölcsönt a gazdasági élet számára állandóan folyósit, hogy a város és a vidék népének gazdasági boldogulását elősegi.se és a szociális helyzetet javitsa. Meg kell említeni azt is, hogy az 1939. évi tavaszi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges zöldhitelek folyósítását a takarékpénztár a minisztérium által kiadott 1890—1939. M. E. számú rendelet értelmében megkezdte. —ooo— )( Utazási és vizumkedvezniények n mezőgazdasági kiállításra. Budapestről jelentik: Amint jelentettük: a mezőgazdasági kiállítást egy héttel elhalasztották ds azt március 29-étől április 3 ig tartjáfc meg. Az államvasutak és közlekedési vállalatok igazgatóságai az' elhalasztás miatt az 50 százalékos utazás; kedvezményt is meghosszabbították, illetve módosították, ugy, hogy ez a kedvezmény abban az esetben vehető igénybe, ha a Budapestre utazás március 23-án 0 óra és ápnlis 3-án déli 12 óra között; a visszautazás pedig március 29-én 16 óra és április 10-én 21 óra között történik. Akik az elhalasztás kihirdetése előtt utaztak Budapestre, azok máscius 22-ig az igazolvány lebélyegzése nélkül utazhatnak viszsra. A kiállítás külföldi látogatói számára biztosított kedvezmények -az ideutazásra vonatkozólag március 12-től április 3-ig, a visszautazásra vonatkozóéi pedig ánrilis 13-ig érvényesek. A vizurnkedvezmény ("vízummentes beutazás "ehetósé ge, utólagos kedvezménves áru vizűm megváltásának kötelezettsége mellett") ánrilis 3-ig érvényes. Amennyiben a kedvezménves utazási igazolvánnyal Magyarországra érkezett utasok március 22-ike előtt utaznának vissz.a külföldre, ugy a vizumkedvezményt nem .vehetik igénvbe és az egész összeget meg kell fizetniök. A foroalombnliozott be'épőjegyek a megváltozóit időpontban érvényesek. )( A SZEGEDI PIAC ARAI. A szombati állatpiacra felhajtottak 71 darab hizott sertést, 116 darab sovány sertést, 623 darab választási malacot, 10 darab borjut, 9 darab juhot, 136 darab bárányt. Az árak a következőképen alakultak: hízott sertés kilója 72—88, borjú 80—00, juh 16-52, bárány 60—70 fillér. Éves sovány sertés darabja 40—50, féléves 18—22, választási malac párja 11—22 Ilus. Marhahús I rendű kilója 1 40—160. II rendi) kilója 1.30-1.50. III. rendű 100-1 40. borjúcomb 2.40, lapocka 1.80-220, karaj 180-2.00, nyakas 1.60—1.80. szegy 1.60—1 80, pörköltnek való 1.40— 1 60. sertéskaraj 180, comb 1.60, lapocka 1.60, tarja 1 50—160. oldalas 1.30—1.40, zsirszalonna 1.40 —1.50, háj 1.50—1.60, zsir 1.50—160. Teljes tej literje 20—23 fillér. Baromfi. Csirke rántani való 3.00—3.60, kilója 2 20-2 10, nagyibb párja 3.006.00, kilója 1.50—1.75, tyúk párja 1.00—7.oo. kilója 1.10—130. sovány kacsa párja 4.00—7.00, hizott kilója 1.35—1.45, sovány lud párja .7.00—í 4 00, hizott kilója 1.50—1.60, tqjás kilója 00-110 P. Gyümölcs. Alma nemesfajta 1.00—1.30, közönséges 60—90 héjas dió 1.10—150, narancs 58— 1 10, mandarin 80—1.20, citrom darabja 6—10 fillér. Zöldség. Burgonya nyári rózvi kilója 12—14, öszi rózsa 8—12, Gülbaba 8—12, oltott rózsa 10 —13, Ella 7—9, krüger 6—7, takarmánynak való 5—6 fillér. Vöröshagyma ó kilója 8—14, uj csomója 3—7, fokhagyma ó kilója 8—16. petrezselyem 8—11, sárgarépa 6—12, vöröscékla 6—12, vöröskáposzta 16—21, zeller darabja 1—12, fejes káposzta kilója 8—14, kelkáposzta 10—20, téli kara láb 3—7, torma 20—10, spenót 40—70, sóska 1— 1.60, hónapos retek csomója 8—16 fillcr. Füzéres paprika füzérje 1-40—380 pengő. Gabona. Buza mázsája 19.80-20.40, rozs 1280-13.20, árpa 16.00 -17.00, zab 18.0o-18.50, tengeri 11.50—Í550. Ta. karmány. Rétiszéna laza mázsája 5.00—8.00. lucernaszéna laza 8.00—11 00, laza alomszalma 200 —2 20, takarmányrépa 1.80—2.00 P. Tchgeri szár kévéje 9-12 fillér. ud könyvek —0(2)0 Erdődi Józseí: Épülő ország „Finnugor nyelvészettel foglalkozom egy évtizede: Finnország számomra tehát az ígéret földje". Ezzel a mondattal kezdi, most megjelent, Finnországról szóló könyvét Erdődi József, a fiatal szegedi nyelvész. Mikor ezt a tiz ives, gonddal és Ízléssel kiálitott, gazdag fotóanyaggal illusztrált könyvet. végiglapozza az ember, első és legmeglepőbb tapasztala az, hogy nyoma sem érezhető rajta a szigorúan skatulyázó nyelvész-szellemnek. A könyv műfaja a jó riport és az útleírás között van, valahol a középen. Egyesiti magában a riport könnyedségét és az útleírás alapossá' gát. A könnyen gördülő fejezetek egyre mélyebben viszik bc az olvasót a finnek szinte exoti® kusan különös világába. A csodálatos ország, amelynek nagyobb része viz •— a hetvenezer tó országa —, egymásután tárja föl titkait, lakóinak életformáit, megfeszített niunkálkolósát, szokásait, a földdel és az éghajlattal való szakadatlan harcát, társadalmi berendezkedéseit, mindennapi gondjait, de nagy, alapvető problémáit is, — egyszóval, a táj és ember ngvszólván minden sajátságát. Erdődi, ahol csak teheti, párhuzamot von a magyar és finn jellem között, a nyelvi rokonság megércztclésének egy egész fejezetet szán és több helyen is rámutat arra, hogy bár a környezet és történelmi mult különbözősége óriási különbségeket teremtett, a két nép egyéniségének legmélyén meg ma is megpillanthatjuk a közös vonásokat. Erdődi József könyve sok tekintetben hiánytpótló munka, amely alkalmas arra, hogy á legszélesebb rétegek számára hozzáférhetővé 'egye az északi rokonnép sajátos, egészséges szellemét. Mi mindössze a tartalomjegyzék kimaradását hiányoltuk az értékes műben. í-p- 1—) MyMttér > —oOo— Nvilatkozat Alulírott feleségemtől. Pálinkó Mártától különváltan élek, érte semminemű fele'ősséeet nem vállalok. Drdögh József. •) Ezen közleményért sem a szerkesztőség, sem a kiadóhivatal nem felel. Elektromossá? 1 Teleion : 21—89. Rádió és viüamossácil cWeket leíriutánvosabban beszerezheti Riller Anfal vilGmo«<s6ai szi'tüfleiében. Oizri'a-tér 5. Ebédkoszto! havi 12 neniöért diákoknak kedvezményesen. Gizel a-tér 5. ui Horváfh .lÁnosné