Délmagyarország, 1939. március (15. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-19 / 65. szám

Díf M4r,yARriR«7in Vasárnap, 1959. március 19. űé'elöit látsszák fe a Vasutas-stadionban a Szeged—Sylvánia meccset (\ DélniH-ryarország munkatársától). A hui" iicjitéri sporttelepre, az SzTK—Szentesi MAV mrrköeés elé kitűzött Szeged—Sylvánia barátságos játék miatt bonyodalom támadt a SzAK és a N/rged, illetve az SzTK között. A SzAK tiltakoIt a Szeged konkurreneiója rlleu és bár péntcian ugy látszott, beleegyezik a huuyaditéri dél* utáni meccsbe, szombaton ajánlott levélben közölte a piros-fehérekkel, hogy kárétritési igényét fönntartja. | " Ilven körülmények között a Szeged nem tehetett mást, mint máshol rendzi meg a meccset, amelyre a tréning miatt nagy szüksége van a futballistáknak." A' játékot ilélolött 10 órai kezdettel „ Vasutasstadionban bonyolítják le és azoo a Szeged Bognár és Szilassyt kipróbálja a balösszekötőben, Bárkányit a jobbszélen, mert Seper nem átihat ebben a pillanatban rendelkezésére a klubnak. Tekintettel arra, hogy az SzTK igy elvesztette nz előjátékot, öt érte sérelem és ezért — amint te zölték — pina*zt tesz a DLASz utján az MLSzr.él és kártérítést követel a SzAK-tól. • —oOo— Országos v>déki sulyemelöbajnokságok A Délmagyarország munkatársától). A szegcdi közönségnek az a rétege, amelyik szereti az Úgynevezett nehézsportokat, érdeklődéssel várja a Vasutas-stadion tornacsarnokának vasárnapi programját, amelynek keretében két fontos küzdelem kerül lebonyolításra. Itt rendezik meg 18 Órai kezdettel az országos vidéki sulyemelöbajnokságokat, amelyekeu a vidék valamennyi számottevő versenyzője résztvesz. Nivós, érdekes küzdelemre lehet számítani és esetleg rekordra, ftiert a versenyzők közül négy már országos bajnokságot is nyert. Ezzel a cimmel dicsekedhet a jichézsuJyu .Brassay (Debrecen), a könnyűsúlyú I' ipp (Pécs), aki a Vasutas színeiben lelt bajnok.a félnehézsúlyú tatatóvárost Wolf és Farkas (Vasutas), aki a középsúly országos bajnoka. A küzdelemben — amelyet a Vasutas rendez meg - a szegedieken kivül résztvesznek .a váci, a debreceni, az orosházai, a tatatóvárosi és a péversenyzők, A sulycmolőverscnyt megelőzően lő órakor kerül eldöntésre a Vasutas—Kecskeméti MÁV l'irkozórsapatbnjnoki döntő a harmadik, illetve a jjegyedik helyért. Ezért a pozícióért ez lesz a két j- ipat között az első találkozó. A mérkőzésnek i js/egedi csapat az esélyese. f A döntő második fordulója szintén vasárnap {esz Cegléden a Ceglédi MOVp és a Csongrádi Ak között. • - . tzeged sz. kir. város gazdasági hivatalától. "•"'1—1930 gh. sz. Nádeladási Mrdéfmémi 1 Szeged sz. kir. város polgármesterének 11281 * ''39. sz. határozata alapján közhirré. teszeni, hogy a Bilisichi-tó nádterméséből kikerült 3338 kéve nádat, 31 teteiben a királybaimi várostanya udvarán folyó év március hó 27-én, hétfőn délután 4 órakor nyilvános árverésen azonn ali ké*zuénzfizetés ellenében cl fogja adni. Szeged, 1939. évi március hó 13-án. Dr. f'soukn Miklós tanácsnok. \ voU mngiinr Általános Tahórckpfnztar nemis^ei (Szidienijítér 2 ) április 1-101 bérbeadók fntéhltidnl Ifhet a Szeöedi KeresKfdflmt t.s IparPnnkOan. KORDÁM KALAP ÍIIOBAO Sport és Fiú .ruházati cikkek ÖJTföH Elismerten JTTT?! KöxbedveJJ FEL OLT0 Divatos Olcsó Jó EfsörendO mértél* utá-t szabósáq CSERZ Y B E L A 2 A lóe $ J nagy paioe Jzegeoen (Mikszáth Kálmán szegedi ujságiróskodása) 20 — Gyere velem, Kálmán — mondotta. — Hová? — A szerkesztőségbe. — Küldött pénzt Endrényi? — Nem küldött. — Akkor pedig nem megyek, Lukács. Nem én, egy lépést seml — csökönyösködött. Gajdacsi most elillant az asztaltól. Enyedi pedig leült a vendéglős helyére. — Értsd meg, Kálmán — folytatta —nem mehet ez igy... — A fizetésed az utolsó fillérig kivetted már. A Hétválasztóban adós vagy már kéthavi szobaszámlával. — Na és? Majd megfizetem! Nem maradtam én senkinek adósa. Talán először történt, hogy elhagyta határtalan flegmája az irót. Most fel volt paprikázva, az arca is belepirosodott. — Te ezt, igy, jónak találod? — kérdezte az előbbi nyugodt hangsúllyal Enyedi. ' — Nem. — Rendezni kell ezt nz ügyet, Kálmánl — Hogv rendezni kell, azt tud^m; egvelőre azonban csak > azt nem tudom: hogyan?. ~ De igWil már velünk egv pohár bort. Lukács! — kínálta Envedit s már az asztal közenén lévő, száiial lefordított ürespoharak közül e^vet kézbevett s teleöntötte borral. Fogd- Egészségedre! Enyedi nem volt borivó ember. Egy szóval sem ellenkezett most. Koccintott és ivott. — Hát. Kálmán ... — kezdte volna a beszédet Envedi. de Mikszáth fé"-"»*zakitotta A furfangos palóc ismerte a kitűnő szerkesztő gyengéiét. Ki is használta nyomban. — Nagyszerit regénytémám van... Menynyiért vennétek meg? — Az a be». Kr-rry c«ak témád van és soha nem lesz belőtó regénv. - - válaszolta lenézetten szemrehányással Fnved'. Mikszáth felemelte a tói«»t s egy-két pülanatig szótlanul nézett kollegáiéra, mintha azt várta volna. Kogy vonia vi"za a mondottakat. De rninKogv ez nen2 történt meg hírtelen mozdulattal ' benvult a kabátia hebőzsebél-e és kézirat csomót húzott onnan elő — Itt a regénv.. 7 — mondotta gvőzoftó], mesen s meolnhn'rrtatta kezében a kéz;ratcsömőt, mairloerlig rröon szünetét tartva, e<Té*zen halkan hozzátette: - ...egvbarmada. Envedi a kézirat tóié nyúlt, de Mikszáth nem eótn ki a kezéből. — Előbb mondd meg, mit adtok érte? — Kifizetjük a szállodaszámládat. Mikszáth nyelt egyet, mielőtt megszólalt volna. — Rosszabb vagv már. mint nz Endrényi 1... — volt a válasza. Ez azonban már a beleegyezését jelentette. >— A hét végére készen lesz a regény. — Kezet rá! — tréfálkozott Enyedi. —1 Addig, Kálmán, ugy sem kezdem el a regényközlést, mig készen nem leszel vele, Mi a cime? •— Az apám ismerősei, — mondta meg a regényeimet Mikszáth és pár mondatban elmondotta a bünügyi történet rövid meséjét. Envedinek nagyon megtetszett a téma. — Hát, jól van, ne jöjj be ma a szerkesztőségbe — szólt engedékeny hangon —, de menj haza és folytasd a regényírást. — Haza? Nemigen van nekem otthonom e pillanatban. A szállodában nincs több hitelem ... — Nyugodtan menj csak haza. En addig elintézek mindent. Mikszáthnak azonban sehogysem ízlett az, hogy most felálljon és elhagyia a Gaj* dacsi-kocsmát. Titkon abban reménykedett, hogy Ilonka még visszatér a söntés mögé. Ellenkezett tovább, mint a rossz gyerek. — Bocsáss meg, Lukács, de én már ura maradok a szavamnak ... — Mit akarsz ezzel mondani? — Nem irok addig, mig Endrényi nem ad tiz forint előleget! — De, hiszen ... — rá akart pirítani Mikszáthra János ur, aki az uíságirónénség közül egvedül Envedit respektálta. No. meg Mikszáthot is, de azt a maga módján . .. Mikszáth ellenben most János ur torkára forrasztotta a szót: —- Neked itt nincs „szavalati" jogod! — Ne gyerekeskedj, Kálmán, — szólt ismét Envedi. — Lukács, hiába minden, én megtartom a szavamat. Envedi megcsóválta a tóiét és szónélkül elővette a raé-retárcáTát. Tízforintos bank}pgvet vett ki belőle és átnyújtotta Mikszáthnak. Mikszáth átvette a pénzt, "de elővette a János úrtól kaDott kölcsönt is. A két bankjegyet egvmásra ' beh'»zte ps a papírpénz gyürőóóéoit kezdte kirimogatni. — N"ked pnnyi pénzed van? — csodálkozott Envedi. — Ára is van ám ennek... — mondotté szarkasztikus iróniával —, a János ur baratsaga. (Folyt, köv.) ^eré ii párosok! Sfsörendll kerékpárokat ennedménve* árrtan részletre adom. ö-enDV ér r" atrésze1"'! nőst filteres SÁwJmm 7 Irban kaphat ^ZslylÁ© S 1 ll 3 ©Tn*l Szeged. Kiss D. palota Ktu u. 3.